Balogh Zita, vaisnava jógamester szakos hallgató írása a váta dósáról.
Az ájurvéda (az ősi india holisztikus egészségtudománya) kijelenti, hogy uralkodó dósáink (testtípusaink) az éter, a levegő, a tűz, a víz és a föld elemek változatos összerendeződéseiből alakulnak ki.
“A dósák három csoportja, a váta, a pitta és a kapha természetes állapotukban éltetik, megzavart állapotukban pusztítják a testet.” (Astánga-hridaja I.6.)
Ez az egyszerű szemléletmód, mely a testünkben jelenlévő elemek egyensúlyának és megjelenési arányainak eltolódásaira alapoz, egyszerű és beilleszthető módszereket ad fizikai és szellemi állapotunk egészségesen tartásához. Komplex, összehangolt módszerekkel dolgozik, személyre szabott terápiákat kínál. Pontosan ettől olyan természetes és szelíd, ugyanakkor koncentrált, odafigyelést igénylő gyógymód is.
A dósák könnyen felismerhető tulajdonságokkal rendelkeznek. Ma már számos ájurvédikus testtípus teszt érhető el, így ha valaki szeretne konkrét információkat kapni dósáinak állapotáról, nyugodt szívvel ajánlom a dr. David Frawley Ájurvédikus gyógyítás című könyvében található, vagy a neten fellelhető Maharishi-féle teszteket.
Jómagam évek óta figyelem szerveztem működését. Tudom, hogy a váta dósa uralkodik a durva- és a finomfizikai testemben, irányítja a testi és mentális folyamataimat. A váta testnedv levegős, szél energiának is nevezik. Mozgató energia, mely az érzékelésért, a tájékozódásért és szellemi működéseink harmonikus együttműködéséért is felelős. Rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, megértést hordoz magában. Az az irányító energia, mely a másik két elemre – a tűzre és a vízre – is hat és általában minden testi folyamat irányításában részt vesz, így egyensúlyi állapota mindannyiunk számára alapvető fontosságú. Ha megfelelően áramlik a fizikai testben, valóban jótékony hatással van az ember életére. Életerőt képvisel, ezért életminőségünk megóvása szempontjából nagy jelentőséggel bír.
Diszharmónia esetén azonban a dósák különféle kellemetlen állapotokhoz, betegségek kialakulásához vezethetnek. A kibillent állapot sokszor nálam is megmutatkozik: ilyenkor eluralkodik rajtam az erőtlenség, a fáradékonyság, reszketek, „lebegést” érzek és bizonytalan vagyok. Sok önmegfigyelés után ma már észreveszem és felismerem ezeket az állapotaimat. Az előbb említettek mellett a túlzott mennyiségű váta álmatlanságot, felfúvódást, székrekedést, szédülést, zűrzavart, alvási nehézségeket, koncentrációhiányt, éhséget, szomjúságot és gyakori éjszakai vizelési ingert is eredményezhet. Ilyen állapotban a prána, mint életenergia és a szellem elveszíti a testtel való stabil kapcsolatát, aminek következtében a fizikai test gyorsabban használódik el, mert a szervezet túlműködik az életnedvek rovására. A bőr szárazzá, a légzés kapkodóvá, a szervezet fáradékonnyá válik.
Ilyenkor váta-csökkentő terápiákkal lehet ellensúlyozni, harmonizálni a levegő túlsúlyát. Tapasztalataim szerint a leghatékonyabb módszer, ha odafigyelünk az étkezésünkre. Azért is érdemes a táplálkozásra különösen odafigyelni, mert ennek a dósának a székhelye a vastagbél, vagyis fontos a bevitt táplálék mennyisége és annak minősége. Jót tesz, ha ilyenkor tápláló, erősítő, sós ételeket eszünk. Fontos a hideg és a száraz ételeket kerülése. A szaftos, meleg, főtt ételek a legmegfelelőbbek ezekben az időszakokban. Vannak fűszerek, amik kifejezetten jót tesznek, így az aszafoetida, a római kömény és a kurkuma is jótékony hatással lehet a szervezetünkre. Mivel az olajok külső-belső alkalmazása segít harmonizálni működésünket, minden ételhez jó, ha egy kevés ghít (tisztított vajat) is adunk.
Fontos a mértékletesség a táplálkozásban is! Ugyanakkor a vátákra gyakran jellemző, hogy csak azt veszik észre, ha már remeg a testük és az ájulás kerülgeti őket. Ha te is ok nélkül szédülsz, fáj a fejed, lehet, hogy nincs komolyabb bajod, csak éhes vagy és kibillent a levegő elemed az egyensúlyából. Rohanó, zaklatott életmódunkból kifolyólag hajlamosak vagyunk nem odafigyelni magukra, ami különösen a váták esetében okozhat problémát. Nekik jót tesz, ha nehezebb ételeket is fogyasztanak. Emellett vannak gyümölcsök, ilyen például az alma, a sárgabarack, a narancs, a grapefruit, a citrom, az ananász, a szilva, az eper, és a málna, melyek különösen hasznosak a számukra. Télen érdemes aszalt áfonyát enni, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az aszalt gyümölcsök általában nem jók, hiszen szárítanak. A zöldségek jótékonyak, hiszen „leföldelnek”. Együnk céklát, burgonyát, zellert, répát, friss kukoricát és retket, télen pedig fekete retket. Semmilyen „K”- betűs zöldséget ne fogyasszunk, ezek ugyanis nagyon felfújhatnak. Így kerülendő a kelbimbó, a kelkáposzta, a karalábé és a karfiol is. A gabonafélék közül szóba jöhet a barna és a baszmati rizs, napközben pedig érdemes elrágcsálni pár szem olajos magvat: diót, mandulát, kesudiót vagy pisztáciát. Édesítsünk mézzel. Igyekezzünk odafigyelni a folyadékpótlásra is! A levegő felhalmozódásakor sokszor intenzívvé válhat az éjszakai vizelési inger. (Én ilyenkor már tudom, hogy a váta felhalmozódott a szervezetemben.)
Tapasztalataim szerint ebben a lebegős állapotban nagyon fontos, hogy rendszeres életmódot folytassunk. Sokat segít az éjfél előtti elalvás, így reggel nem jelent majd problémát időben felkelni. Vigyázni kell arra is, hogy ne pörögjünk túl. Jómagam sokszor észre sem veszem, mennyire fáradt vagyok, csak „összeesem”, annyira akarok!
Ez utóbbi is jelzi a kisebb terhelhetőséget.
Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy a jóga útjára vezetett. Jelentős szerepet tölt be az életembe, és ez nem csak az ászanázásra értendő. Minden koncentrációt igénylő gyakorlat segít, minden befelé figyelés stabilizál. Ez lehet egyszerűen a napirend, az étkezési időpontok rendszeres betartása, vagy lelki gyakorlatok, meditáció végzése. A sokféle jógairányzat közül rám legjobb hatással a yin-jóga van, mely teljesen összekapcsol önmagammal és a jelenbe hoz. A légzőgyakorlatok közül a nádi-sódhana (váltott orrlyukas légzés) egyensúlyoz ki a leginkább, mely a test közepe felé a szusumná-nádíba tereli a pránát (életlevegőt).
Jó hatásúak a finom, relaxációs zenék; színeket illetően pedig a harsány színek helyett válasszuk a pasztell árnyalatokat. Sétáljunk erdőben vagy vízparton, mely megnyugtat és harmonizál bennünket.
Az ájurvéda valóban egy mindent átfogó, az élet minden területén megjelenő és alkalmazható tudomány. Segítségével, sok odafigyeléssel és gyakorlással az ember mélyebb ismeretre tehet szert önmagáról. Türelemre és kitartásra, befelé figyelésre tanít. Ezáltal jelentősen javul az érzékelés, az intuíció, egyszerűen könnyebben vezethetjük az életünket. Ismerd meg önmagad, milyen is vagy valójában! Bár ez a megfigyelés a váta dósa uralma alatt nagyobb kihívást jelent, mégis örömteli tapasztalásokhoz vezethet.
Ha mélyebbre szeretnél ásni az ájurvéda tudományában, és szeretnéd felhasználni ezt az ősi tudást, hogy harmonikusabbá és kiegyensúlyozottabbá tedd életed, íme, néhány forrás, amelyek segítségével ezt megteheted:
-
Dr. Frawley, David: Ájurvédikus gyógyítás. Lál Kft, Somogyvámos, 2010. (Ez a kedvencem. Nagyon egyszerű és átlátható, sok információt tartalmazó kiadvány. Kiváló eszköz a tudásod megalapozásához!
) - Scherer, Dieter: Ájurvéda – Az egészségért és a szépségért. Tipo-Copy Bt., Debrecen, 2002.
- Dr. Oberkamp, Mária: Ájurvéda a mindennapokban. Alexandra Kiadó, Pécs, 2013.
- Prof. Dr. Ranade, Subhash – Dr. Ravat, Rajan: Ayurveda és a wellness. Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány, Budapest, 2009.
Sok sikert kívánok az átalakulásodhoz!
Szerző: Balogh Zita
a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vaisnava jógamester szakos hallgatója
Kép: wmhong.wordpress.com
A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola folyamatosan induló ÁJURVÉDIKUS ÖNGYÓGYÍTÁS kurzusait. További információ: http://bhf.hu/hu/tanfolyamok/ajurvedikus-ongyogyitas