írta: Csörgits Kinga
A téma, melyet szeretnék részletesebben bemutatni a helyes légzés, és annak tudatosítása. A helyes légzés hétköznapjainkban, jógagyakorlásunkban, és egyéb terápiás vonatkozásokban is kulcsfontosságú. Mindemellett egy nagyon összetett anatómiai folyamat. Légzésünk automatikusan végbemegy, de a folyamat akaratlagosan befolyásolható. Miért, és mire is jó, légzésünket akaratlagosan befolyásolnunk? A légzés egy komplex összetett fogalom. Ennek megfelelően, és a könnyebb érthetőség érdekében, 6 különböző aspektusból világítjuk meg, melyek a következők: a légzéssel kapcsolatos tények; légzés a hétköznapokban; mit is értünk helyes légzés fogalma alatt; a helyes légzéshez vezető út; jóga és légzéstechnikák; mélyebb értelemben vett úgy nevezett terápiás légzés, avagy „lélekzet”. Vegyük őket sorjában.
Tehát légzésünk automatikus folyamat, melyet akaratlagosan befolyásolhatunk. Némi magyarázatra szorul, miért is kell egy működő folyamatba beavatkoznunk. Vannak civilizációk, ahol nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyermekeiknek megtanítsák a helyes légzést, és annak fontosságát.
A Távol Keleten az emberek, a mai napig teljesebben, mélyebben lélegeznek európai társaiknál. Új-Zélandon, az ősi maorik úgy hívnak bennünket, „a lélegzet nélküli ember”. Mire is alapozzák ezt? Az emberi tüdő kapacitása, mintegy 4,5 liter. Azaz, egyetlen belégzéssel 4,5 liter levegőt juttathatunk a tüdőbe. Természetesen ez nem célunk nyugalmi állapotban, az azonban mégis elgondolkodtató, hogy belégzéskor csupán 0,3-0,4 liter kapacitásunkat használjuk ki. Az állandósult helytelen légzés, tulajdonképpen minden más szervrendszerünkre kihatással van. Hosszútávon pedig blokkokat képez testünkben, hogy finomabb vonatkozásait ne is említsük. Az alulműködő légzés testi és lelki tüneteket eredményezhet. Ezek közül néhány, mellyel összefüggésbe hozható: fejfájás, menstruációs panaszok, keringési zavarok, vérnyomás problémák, rossz közérzet, depresszió, szorongásos állapotok, pánikbetegség.
Előző témánkból adódik a következő: légzés a hétköznapokban. Európai emberként légzésünk a hétköznapokban rövid, felületes, sokszor zilált és kapkodó… amilyen az életformánk. Különösen igaz ez ránk, nőkre. Tehát kijelenthetjük, hogy ránevelés és kellő tudatosság hiányában, hétköznapi, avagy spontán légzésünk helytelen. Akkor mit is értünk helyes légzés fogalma alatt?
A helyes légzés, ellentétben az előbb felsoroltakkal, mélyebb hosszabb folyamat, mely nem fél használni a rendelkezésre álló tüdőkapacitást. Mivel tüdőnk tapad a mellüreg falához, mellkasunkkal együtt nagyon könnyen tágul. A helyes légzés következtében gyorsul az anyagcsere, és elkerülhetőek a testben kialakuló pangások. Csökken a fáradság, levertség, friss felszabadult érzést hagyva maga után.
A helyes légzés mindenki számára tanulható folyamat, melyhez számos út vezet. Ezen technikák közül az egyik leghatékonyabb, a jóga.
A jóga egy nagyon bonyolult, sokrétű filozófiai rendszer, melynek csupán egyetlen szegmensét képezik a hatha jóga elemek. Hatha jógának nevezzük azt az irányzatot, mely ászanákra, azaz kitartott ülő-és testhelyzetekre, illetve pránájámra, azaz légzéstechnikára épül. Jóga órán az első feladat, hogy tudatossá tegyük saját légzésünket. Tudatosítani a belégzés, a kilégzés és a légzésszünet közötti különbségeket, majd folyamatként dolgozni velük. Ezután az oktató segítségével, megtapasztalhatjuk, hogy többféleképpen is tudunk lélegezni, különböző testterületeinket használva.
Jógaélettan szempontjából három légzés részterületet különítünk el egymástól. A felületes, avagy kulcscsonti légzés, a mellkasi légzés, és a mély, vagy alhasi légzés. Erre a három részterületre számos légzéstechnika épül, melyeket az órán közösen gyakorolunk. Majd szépen lassan, a heti rendszerességgel látogatott jógaórák tapasztalata teret hódit a hétköznapjainkban is. Tehát, témánk szempontjából a célunk az, hogy a gyakorló, az órán elsajátított tudását alkalmazza a hétköznapokban is. Nevesítve felszabadultan, könnyedén, ugyanakkor mélyen és hosszan lélegezzen. Mozgás szervrendszeri problémák esetén, a kötött test kimozgatása, oldása is a helyes légzéssel kezdődik. A kötött test, gúzsba kötött lelket takar.
És itt elérkeztünk a légzés egy másik, mélyebb aspektusához, melyet úgy hívunk lélegzet. Erről a jógairodalomban is találhatunk számos leírást. A prána szanszkrit kifejezés nyersfordításban annyit jelent, életlevegő. Tehát itt már nem csupán funkcionális légzésről beszélünk, hanem életerőről, energiáról, mely a helyes légzéssel áramlik bennünk és körülöttünk. Ez az energia tudatosan irányítható, és az áramlások által egyensúlyba hozható az egész testben. Ez az energiagyógyászat alapja. Más, mélyebb terápiás vonatkozásban pedig, a testi tünetek minden esetben visszavezetnek egy kiváltó okhoz. És itt most nem a betegség gócpontjáról, primer tünetekről beszélünk, hanem a betegség lelki hátteréről. Minden testi tünet rendelkezik lelki tartalommal, ily módon a betegség csupán egy okozat. A tünet és kiváltó lelki ok között pedig, a „lélekzet” szolgál hídként.
Röviden tehát a légzés testi-lelki egész-ségünk alapja. Egy bárki számára elsajátítható, kiváló öngyógyító technika, mely által testünk tudatossá, rugalmassá válik, lelkünk pedig szó szerint fellélegzik. A légzés egy híd, mely kapcsolatot teremt szellem és anyag között, testünk és finomabb lelki természetünk között.
Írta: Csögits Kinga
