Június 21-én immár harmadik alkalommal ünnepelték meg szerte a világon a jóga nemzetközi napját. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola három helyszínen három ingyenes órát tartott az alkalomból – a résztvevők pedig olyasmit kaphattak, ami messze túlmutat a megszokott ászanázáson.
A fény győzelme – jógás módon
Az ENSZ közgyűlése az indiai miniszterelnök, Narendra Damodardas Modi javaslatára, 175 ország támogatásával 2014-ben nyilvánította június 21-ét a jóga nemzetközi napjává. Korántsem véletlenül esett a választás erre a dátumra, hiszen ilyenkor a leghosszabb a nappal az északi féltekén. A különböző kultúrkörök évről évre megünneplik a jelenséget, amely egyúttal a fény győzelmét is szimbolizálja. Másképpen ugyan, de alapvetően maga a jóga is erről szól: felülemelkedni az anyagon, megszabadulni az illúziótól, felismerni és megtapasztalni, hogy valójában lelkek vagyunk, feleleveníteni és elmélyíteni kapcsolatunkat a Legfelsőbbel – azaz a sötétségtől eljutni a világosságig.
Bár a világnap mindössze hároméves múltra tekint vissza, máris népes követőtáborral büszkélkedhet. Már az első évben 35 985 ember jógázott együtt India fővárosában, Újdelhiben, ami az esemény központja is volt. Ez önmagában is rekord, emellett azonban még körülbelül 200 millióan tettek hasonlóan világszerte – csak az Amerikai Egyesült Államokban 20 millióan csatlakoztak a gyakorlókhoz. A résztvevők száma pedig folyamatosan nő.
A klímaváltozás volt az apropó
Az indiai miniszterelnök a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása érdekében igyekezett ily módon is népszerűsíteni a jógát, amelyet egyébként személy szerint is gyakorol, és elmondása szerint rengeteget köszönhet neki. A jógikus szemlélet magában foglalja az erőszakmentességet, ebbe pedig többek között a vegetáriánus vagy vegán életmód is beletartozik – ami mostanra újra fókuszba került, és nemcsak a jógatársadalom szintjén, hanem globálisan is. Számos adat támasztja alá, hogy a nagyüzemi állattartás – ami ellen egyébként is hosszan lehetne sorolni az érveket – lényegesen több káros anyagot juttat a légkörbe, mint a föld összes járműve együttvéve, de például az iparág termőföld- és vízigénye is rendkívüli módon terheli a környezetet. Holott húst vagy tojást tökéletesen felesleges fogyasztanunk, hiszen rendelkezésünkre áll minden, ami testünk fenntartásához és egészségünk megőrzéséhez szükséges, és a lehető legkisebb erőszak árán juthatunk hozzá: a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonák és a tej, illetve tejtermékek – feltéve, ha ez utóbbiak erőszakmentes gazdálkodásból származnak. Ha ezek alkotják étrendünket, nemcsak magunknak teszünk jót, hanem bolygónknak is.
Sokkal több, mint életmód
Természetesen a jóga sokkal több, mint életmód, bár persze jól kell bánnunk a durva- és finomfizikai testünkkel, hiszen többek között ez teremtheti meg az alapot ahhoz, hogy továbbléphessünk egy magasabb szintre. A jógarendszert maga Krisna adta át Ardzsúnának– erről szól a védikus filozófia összefoglalásaként is ismert Bhagavad-gíta. A Hatha jóga pradípika (A hatha-jóga lámpása) című indiai jógatankönyvben pedig ezt olvashatjuk: „Szvátmaráma jógi, miután tiszteletét és hódolatát ajánlja gurujának, Náth mesternek, kizárólag a rádzsa-jóga elérésének céljából mondja el a hatha-jóga tudományát” – azaz a gyakorlás nem önmagáért van, hanem a transzcendens eléréséhez segíthet hozzá.
Azonban, ahogy Sivarama Svami is beszél róla ebben a videóban, manapság sokan csak az üzleti lehetőséget látják a jógában – így születhettek meg az olyan vadhajtások is, mint a sörjóga vagy a hahotajóga. Pedig a jóga a legkevésbé sem arról szól, hogy „kimaxoljuk” az anyag lét kínálta – nem mellesleg erősen mulandó – örömöket, és ha nem is vonulhatunk vissza a világtól, ahogy annak idején a nagy jógik tették, olyan értékek szerint érdemes élnünk az életünket, mint például a szerénység, a mértékletesség, a lemondottság.
Megsejteni a láthatatlan világot, ami az otthonunk
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ennek jegyében tartott három helyszínen három rendhagyó ingyenes órát a jóganap apropóján. A résztvevők érdeklődésük és gyakorlottságuk szerint választhattak Pernyéz Gabriella hatha jóga, Kapisinszky Judit idegrendszer-működést kiegyensúlyozó és gerinccsavaró jóga, illetve Salamon Alex power jóga órája között – igaz, a hőségre való tekintettel Alex viszonylag engedékeny volt, de aki nála jógázott, valószínűleg még másnap is érezte a testében annak utóhatásait. Ugyanakkor az órák mindegyike messze túlmutatott az ászanázáson – így például szerves részüket alkotta a védikus mantrák elzengetése és a relaxáció, amelyek tisztítják a szívet, és segítenek megsejteni valamit abból a láthatatlan világból, ami nekünk, lelkeknek valójában az otthonunk.
Aki most nem tudott eljönni, de szeretne részt venni hasonló, a jóga lelki vetületét is magában foglaló órán, biztosan talál kedvére valót a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán és a Bhaktivedanta Jógastúdióban.
Írta: Mezei M. Katalin