Jóga-szútra I.7. magyarázata 3.
Az érzékszervek tökéletlensége arra utal, hogy azok a fizikai létezésnek csak egy viszonylag szűk tartományában képesek zavartalanul működni, s még e szűk tartományon belül is számos tényező befolyásolja a működésük hatékonyságát. A szem például kizárólag makroszkopikus méretű tárgyak érzékelésére alkalmas. Speciális fényviszonyok között már kolloid méretű részecskéket is képes lehet érzékelni, de ez a hétköznapi életben viszonylag ritka és általában nincs is rá szükség.[1] A szem működése azonban haszontalanná és megbízhatatlanná válik amint a fény – mely működésének feltétele – hiányzik.
Az illúzió az ember anyagi tudatának jellemvonása, amely megakadályozza őt abban, hogy a tapasztaltakból megfelelő következtetéseket vonjon le. A nem elég tiszta tudat hajlamos szubjektív módon a „saját képére formálni a valóságot” így könnyen eltávolíthat bennünket a valós ismeretektől.
A hibázás tökéletlensége többé-kevésbé a fent bemutatott két hiányosságból következik. Ahogy Kṛṣṇa is magyarázza Arjunának a Bhagavad-gītāban: „Mint lángot a füst, úgy takar be minden igyekezetet valamilyen hiba. Ezért, óh, Kuntī fia, az embernek nem szabad feladnia a természetéből fakadó munkát még akkor sem, ha az hibákkal teli.”
A csalásra való hajlam az ember hamis egójából és egoizmusából származik és végső soron a testi önazonosításon alapul. A fizikai testtel azonosuló élőlény minden érdekét a test érdekeinek megfelelően jelöli ki, s ezek beteljesítéséhez (főleg ha azok akadályba ütköznek) gyakran gondolkodás nélkül csaláshoz folyamodik.
E négy anyagi természetünkhöz tartozó hiányosság sok esetben megbízhatatlanná teszi az érzékszervi tapasztalás (pratyakṣa) és a következtetés (anumāna) folyamatait.
Szerző: Gaura Krisna Dásza
Forrás: gaurakrisna.hu
Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről tanulmányozni a bejegyzéseket.
A Jóga-szútra első és második kötete megrendelhető itt!
Jegyzetek:
[1] Kolloid részecskének nevezzük az olyan anyagokat, amelyek részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetők. A kolloidok átmérője mintegy 10-szer, 100-szor nagyobb, mint az atomok és a kisebb molekulák mérete. A kolloidok olyan oldatok, amelyekben igen apró méretű – 1 nanométertől az 500 nanométerig terjedő méretű szemcsék vannak oldva, szétoszlatva, amelyek normális esetben nem, de a fénysugarak meghatározott szögben való beesése esetén szabad szemmel is láthatóvá válnak (Tyndall jelenség).