Az úgynevezett anna-maya-kośa tudatszint az első, a látható, érzékszervekkel tapasztalható, s a „bőrből, húsból, vérből, velőből, csontból, zsírból és spermából” álló durva-fizikai testtel való teljes azonosulás[1] tudatszintje, amelynek hatására kizárólag a fizikai testünk jelenik meg az énképünkben, mint domináns, önmagunk értékét meghatározó tényező.
Azt hiszem érthető, hogy ez az önazonosság kizárólag a test és az érzékek elégedettségét tekinti az élet legmagasabb rendű céljának, s érzékszervek szintjén is elsősorban az információszerző érzékszervekhez kapcsolódik.[2] Az effajta önazonossággal rendelkező ember világképe is főleg e dimenzió keretei között található dolgokat tartalmaz. Értékrendje is erre épül, s önmagát és más embereket is annak alapján értékel, hogy azoknak az anyagi teste és testüknek a lehetőségei az érzéki élvezetre mennyire felelnek meg az ő elvárásainak.
A szennyezett tudat eme önazonosítási szintjén a „kövér/sovány vagyok”, a „férfi/nő vagyok”, a „hosszú/rövid hajú” stb. vagyok”-hoz hasonlatos énképek dominálnak. 
Mivel ez a gondolkodás a „táplálékkal növekvő test” szintjén zajlik, ezt az önazonosítási szintet nevezik anna-maya-kośának nevezik[3]. Mivel a durva-fizikai testünk ideiglenes és folyamatosan változó, az ehhez kapcsolódó önazonosság jellege is állandóan változik.[4] Azt talán említenem sem kell, hogy ez az önazonosság nagyon labilis alapnak bizonyul egy boldognak tervezett élet gyakorlati megvalósításánál.
[Ez a jegyzeta Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik.
Jegyzetek:
[1] Mudgala Upaniṣad 4. fejezet. http://www.messagefrommasters.com/upanishads/mudgalaupanishad.htm 2012.10.24; Lásd még a Śrīmad Bhāgavatam 11.26.21. versét: „[…]az anyagi test, mely bőrből, húsból, vérből, izomból, zsírból, velőből csontból, vizeletből és gennyből áll”
[2] Az információ szerző érzékszerveink a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr. Lásd, Tóth-Soma, L.: Veda-rahasya – Bevezetés a hinduizmus vallásfilozófiájába. Bába és Társai Kiadó 1997. 151. old.
[3] anna=táplálék, gabona. Monier-Williams, M.: A Sanskrit-English Dictionary. Motilal Banarsidass Publishers, Delhi, 1999.
[4] Ādī Śaṇkarācārya: Viveka-chudamani 154-164. Translated by Achyarya Pranipata Chaitanya, Revised & Edited, with an Introduction by Satinder Dhiman. Tiruchengode Chinmaya Mission, Tamil Nadu, India.
Szerző: Dr. Tóth-Soma László (Gaura Krisna Dásza)
Forrás: www.gaurakrisna.hu
