Jelen írásunkban Dr. Tamasi József (Jasomatí-nandana Dásza) Az emberi test és egészség tudománya: az ájurvéda című, a TATTVA c. folyóiratban megjelent cikkének befejező részét közöljük. (A cikksorozat korábbi részei itt érhetők el: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész , 5. rész.)
Az orvos által megítélendő tényezők
A dósák állapotának helyes felmérése fontos tényező, de nem kizárólagos a betegség megállapításában. Az orvosnak a kikérdezés és vizsgálat során még a következő tényezőkkel is kell foglalkoznia az ájurvéda szerint:
- prakopana–nidána – a kiváltó faktor;
- utthánam – a folyamat kezdete;
- adhisthána – lokalizációja;
- vriddhi – a progresszió foka;
- ksaja – az enyhülés;
- udréka – a következmény.
Mikor kell gyógyítani az ájurvéda szerint?
Bár az ájurvéda komoly kórtannal, gyógyszertannal, klinikummal rendelkező orvosi tudomány, a szemlélete mégis inkább megelőző. Ha mód van rá, akkor gyógyít, amikor még nem is jelent meg a betegség. Hogy mely tényezők javítása érdekében gyógyít az ájurvéda, ha nincs is még betegség, azt a következő felsorolás tartalmazza:
- rug–upasamanam – a fájdalom vagy betegség csökkentése céljából;
- szvara–varna jóga – a hang és az arcszín javítása érdekében;
- saríra–upacsaja – a testsúly növelése érdekében;
- bala–vriddhi – az erő és a vitalitás növelése érdekében;
- abhjavaharja–abhilása – az étvágy javítása érdekében;
- rucsini-áhára–kalá – az étel élvezetének javítása érdekében;
- szamjak–dzsaraman – az étel jobb emésztése érdekében;
- nidrá–lábha-jathákalam – a megfelelő időben való alvás érdekében;
- vaikárikánam–szvapnam–adasánám – rémisztő álmok megszüntetése érdekében;
- szukhéna–pratibádhanam – a vidám ébredés érdekében;
- váta–mútra–purísa–rétaszám–mukti – a flatus (szelek, szellentés), széklet, vizelet és a mag normál ürülése érdekében;
- szavakaraihi–mano–buddhi–indrijá–nam–avjagatti – az elme, az értelem, vagy bármely érzékszerv bármilyen gyengülése esetén.
Milyen gyógyító módszereket használ az ájurvéda?
A dósák kiegyensúlyozásán, a megelőző szemléletű intézkedéseken túl a tényleges betegségeket is kezeli az ájurvéda, méghozzá ausadha – drogokkal, anna (áhára) – diétával, a táplálkozás megváltoztatásával, vihára – a napirend változtatásával, gyakorlatok előírásával, valamint masszázzsal, vizes kezelésekkel. A csikitszá (gyógyítás) alkalmazza továbbá a mantrát, a nijamát (tisztítás), a manit (amulettek), a mangala–homát (odaadás), az upavászát (böjt), a prájascsittát (salaktalanítás), bhaiaszadzsját (gyógynövények).
A gyógymódokat különböző kúrák és gyógymód-kombinációk útján használják a betegség vagy a betegség oka ellen, a betegség okához vagy magához a betegséghez hasonlóként. Láthatjuk tehát, hogy a homeopátiát nem Hahnemann9 találta fel, hanem a princípium a több ezer évvel ezelőtt keletkezett ájurvédában is megtalálható: „hasonlót a hasonlóval” gyógyítani. A kúraszerű gyógyító kombinációk például a következők lehetnek:
- sodhana (pancsakarma): vamana, virécsana, baszti, srovirécsana, raktamoksana;
- szamána: ksut (böjt) vagy langhana (diéta), trit–nigraha (folyadék-megszorítás), vjamana (gyakorlatok), ata–pszévana (napozás), máruta–szévana (légzőgyakorlat);
- upakrama: brimhana (testsúlynövelő módszerek, ellenkezője a langhana), sznéhána (olajok és zsíros anyagok alkalmazása italokba, ételekbe, beöntésekbe, masszázsokhoz; ellenkezője a ruksana (a zsír csökkentése), sztam–bhána (a testnedvek áramlásának csökkentése; ellentéte a szvédána (izzasztás száraz és nedves forróság, pakolás vagy folyadékok által);
- srotá–szuddhikára–csikitszá: az áramló folyadékok normalizálása;
- raszájana–csikitszá: „ anti–aging” medicina;
- vahikarna: a szexuális aktus élvezetének növelése és egészséges utód elérése.
Gyógyszerek optimális adagolása
Az indiai ájurvédikus kórházakban a gyógyszereket többnyire ott helyben állítják elő gyógynövényekből. A gyógyszerek gyakori beviteli formája a főzet vagy a száraz gyógynövény őrleménye, pora, melyet kevernek és adagolnak. A gyógyszereket a következő időpontokban adagolják, az összetételtől függően:
- abhukta – éhgyomorra;
- prágbhukta – étkezés előtt;
- adhobhukta – étkezés után;
- antarabhukta – étkezések között;
- madhjébhukta – étkezés közben;
- szabhukta – az étellel elkeverve;
- szamugda – az étkezés kezdetén és a végén elosztva;
- muhur muhuha– ismételve;
- grasza – az étel minden falatjával együtt;
- graszantér – a falatok között.
A gyógyító folyamat eredményeként visszaállhat az egészséges állapot, mely alapot teremt az élőlény magasabb rendű életéhez. Az ájurvéda ugyanis a Védák része, és valójában azt a célt szolgálja, amit a Védák legfőbb írásai meghatároznak: az élet értelme az önmegvalósítás, Istennel (Krisnával) való kapcsolatunk megértése, és az élet eszerinti alakítása. Az egészség nagyon fontos eszköz ezen az úton, hiszen a hiánya akadályozza a nemesebb célok elérését. Az ájurvédikus gyógyítás/gyógyulás maga is egy lelki folyamat: aki ennek segítségével gyógyul, az közben megtanul néhány dolgot az élet prioritásairól. Például hogy az érzékszabályozás az emberi élet alapja, hogy mit jelent a jóság minősége, hogy a lélek irányultsága mennyire meghatározza a test harmóniáját is.
A következőkben az ájurvéda irodalmából vettem néhány számomra fontos idézetet, melyek kifejezik az ájurvédikus gyógyítás filozófiáját.
„Az egészség az erény, a gazdagság, az élvezet és a felszabadulás legfőbb alapja. A betegségek az egészségnek, az élet szépségének és magának az életnek a megrontói. Ezen akadályok legyőzése az emberi élet előrehaladásának a feltétele.”
„Az élet tudománya az összes földi tudományok közül a legdicsőbb, mert az embert megtanítja a jóság elérésére a szó szoros értelmében.”
„Az életről a test, az érzékek, az elme és a lélek egységeként beszélnek. A test, a lélek és a szellem együtt mindig az élethez szükséges három láb.”
„A test és elme, mindkettő lehet a betegségnek és a well-being-nek is a lakhelye. A well-being-hez harmonikus és egybecsengő cselekvések kellenek. A betegségekhez pszichés vagy testi hibás, hiányzó vagy túlzott cselekvések kellenek.”
„Az élet tudományának tárgya megteremteni a harmóniát a test elemei között.”
„A test bajait gyógyszerekkel lehet orvosolni, az elme problémáit lelki tudással, filozófiával, állhatatossággal, emlékezéssel és koncentrációval.”10
Az ájurvéda elterjedése a világban
Az ájurvéda reneszánszát éljük az egész világon. A közösségi médiumoknak, ismeretterjesztő könyveknek, orvos szakemberek ez irányú továbbképzésének és az indiai kormány tudatos marketingpolitikájának köszönhetően az ájurvéda terjed a nyugati szemléletű világban is. Sorra nyílnak wellness hotelek ájurvédikus szolgáltatásokkal, ájurvédikus klinikák, de egyre nagyobb a jógázók, a hindu vaisnava tradíciókat követők, az indiai kultúra iránt érdeklődők, az Indiába látogató turisták száma is. Az orvosok képzésében bizonyosan még sok a lehetőség, de léteznek már nagyon színvonalas európai iskolák is.
Sajnos az EU akadályozza az ájurvéda terjedését azáltal, hogy olyan direktívát adott ki, mely szerint az ájurvédikus orvoslás szerves részét képező, Európában újonnan bevezetendő gyógyszerek engedélyeztetését kvázi ellehetetlenítette. Ez ellen az indiai kormány jelentősebb befolyása, lobbi tevékenysége lenne képes felvenni a harcot, hiszen a felbecsülhetetlen indiai gyógynövénykincs európai hozzáférési lehetősége mindannyiunk számára fontos.
Az ájurvéda megismerését mindenki számára ajánlom, mert az nem csupán a testet gyógyítja, hanem ráirányítja a figyelmet a lelki élet szükségességére is.
Forrás: Jasomatí-nandana Dásza (dr. Tamasi József): Az emberi test és egészség tudománya: az ájurvéda. Tattva: Az egészség pillérei. XVI. évfolyam. 1. szám. 2013. 21-35.
tattva.hu
Képek forrása: namastheayurveda.com, itoozhiayurveda.in/ayurveda/shirodhara-massage-in-ayurveda/
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola folyamatosan indít Ájurvédikus öngyógyítás és Ájurvédikus fitoterápia tanfolyamokat. További részletekért tájékozódjon az intézmény honlapján.
Hivatkozások:
9Christian Friedrich Samuel Hahnemann (Me-issen, Szászország, 1755. április 10. – Párizs, Franc iaország, 1843. július 2.) német orvos, a homeopátia rendszerének kidolgozója. (Forrás: Wikipédia, „Hahnemann” magyar nyelvű szócikk.)
10 Ezeket az idézeteket Dr.R.D. Lele gyűjtötte a Caraka– és a Suśruta–saṁhitāból. (Lele 2001)
Cikksorozatban felhasznált irodalom:
Behnke, K. H.: Rezepturen und Heil–pflanzen der ayurvedischen Medizin. Sonntag Verlag, 2002.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Bhagavad–gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust 2008.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad– Bhāgavatam. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1992-1996.
Dash, Bhagawan – Kashyap, Lalitesh: Basic principles of Ayurveda. Concept Publishing Company, 1980.
Frawley, David: Ayurvedic Healing a comprehensive guide. Jainendra Prakasch Jain at Shri Jainendra Press, 1994.
Lele, R. D.: Ayurveda and Modern Medicine. Bhavan Book University, Bharatiya Vidya Bhavan, 2001.
Németh Imre: Gyógynövényismeret. Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék, 2007.
Paranjpe, Prakash: Ayurvedic Medicine. The living Tradition. Chaukhamba Sanskrit Pratishthan, 2003.
Rhyner, Hans Heinrich: Das neue Ayur–veda Praxis Handbuch. Urania Verlag, 2004.
Sena, Srikanta: Ayurveda Materia Me–dica. Vasati Verlag, 2007.
Sharma, Priyavrat (ed.): Cāraka–Saṁ– hitā. Chaukhambha Orientalia, Varanasi, 1981.
Shrinivasa Acharya, G.: Panchakarma Illustrated. A.K.Lithographers, Delhi, 2009.
Singh, R. H. – Sharma, P. V.: Panca karma therapy. Showkhamba Sanskrit Series Office, 2007.
Tierra, Michael: Westliche Heilkraeuter in TCM und Ayurveda. Urban & Fischer Verlag, 2001.
Tiwari, Maya: Das grosse Ayurveda Hand–buch. Windpferd Verlag, 1996.
Williamson, Elisabeth M.: Major Herbs of Ayurveda. Churchill Livingstone, 2002.
