Bevezetés a jóga nidrá rejtelmeibe

2016. 01. 15. | Jóga gyakorlás

 

Cikksorozatunk bevezető része általános betekintést nyújt a jóga nidrá módszeréről. Strasszer Annamária vaisnava jógamester szakdolgozata alapján.

Jelen cikksorozat célja a jóga nidrá módszerébe bevezetni az önmegvalósítás tudományára kíváncsi olvasókat. Magát a szót könnyű értelmezni. A jóga nidrá kifejezés a szanszkrit nyelvből származik. A jóga szó pontos jelentése összekapcsolódás, kapcsolat, egyesülés, rögzítés, igába vonás, erőfeszítés, gyakorlat.[1] A nidrá szóra a szótár[2] többféle alakot ad meg, mint például: alvás, álom, mélyalvás, melynek kifejtése izgalmas területekre vezeti az olvasót. A jóga nidrá gyakorlata Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí szellemi terméke és az ő értelmezésében a gyakorlat „jógikus alvást” jelent.[3] Emellett számos egyéb kifejezés is létezik  a jóga nidrára, mint például a tudatos ellazulás, dinamikus alvás, pszichikus alvás, mély relaxáció, de egyik kontextus sem írja le olyan pontosan azt a speciális helyzetet, amit ezzel a technikával elérhetünk, mint maga a jóga nidrá kifejezés.

Szatjánanda jóga nidrája remekül ötvözi a védikus[4] és tudományos relaxációs módszerek eredményeit korunk embere számára. Aki nem ismeri a metódust, azt gondolhatja, hogy ez egy tudománytalan területe a jógának, hiszen mindenki szokott aludni, ezért nincs abban semmi érdekes. Külső szemlélő számára végtelenül egyszerűnek és unalmasnak tűnik a módszer, hiszen majdnem az egész foglalkozás ideje alatt a test háton fekvésben helyezkedik el. Ez látszólag egy passzív állapot, azonban ilyenkor az agy éberen dolgozik. Ezen tények tudatában, ha belegondolunk, nincs is annál nehezebb dolog, mint kényelmes fekvő helyzetben csukott szemmel koncentrálni arra, hogy a tudatunkat egy magasabb dimenzió elérésére fókuszáljuk. Akinek már volt alkalma kipróbálni a jóga nidrát, az tudja, hogy kemény feladat nem elaludni a gyakorlat során. Azon kitartó személyek, akik leküzdik az alvás állapotát, elnyerik jutalmukat, és bepillantást nyernek elméjük mélyebb rétegeibe, megtapasztalva a durvafizikai test ellazításán keresztül az elme és a test finomfizikai érzeteit, eljutva a lelki transzcendentális szintek rezdüléséig. A gyakorló megtapasztalja az egységet, mind durva mind finom fizikai[5] szinteken.

Ezt a fantasztikus tudást Swami Szatjánanda Szaraszvatí interpretálta a huszadik század embere számára. Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí 1943-ban kapott beavatást a Dasnámi szannyásza[6] rendbe, mesterétől Swami Sivananda Saraswatitól.[7] Ezen tények ismeretében kijelenthetjük, hogy a jóga nidrá megbízható, ősi, védikus forrásokra alapozza rendszerét mely források pontos felkutatása további vizsgálódás témáját képezheti.

A jóga nidrá stabilan segíti az önmegvalósítás tudományát követő gyakorlót céljai elérésében. Mi lehetne legfőbb célja egy az Istenség Lefelsőbb Személyiségét (Krisnát) elérni vágyó törekvőnek? Krisna szent szavai szerint:

„Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek.
Az elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik.”[8]

Ezen kijelentést megerősíti Sríla Prabhupáda magyarázata is: „az elmét úgy kell irányítani, hogy az kiszabadíthassa a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság mocsarából”. Ennek a technikának az elsajátítói olyan eszközt kaphatnak a kezükbe, amely alkalmas az elme megzabolázására kordában tartva azt, és közelebb juttatja gyakorlóját az önmegvalósításhoz, a mentális és fizikai kiteljesedéshez.

Írásommal szeretném felhívni a figyelmet erre a hazánkban még kevésbé ismert módszerre, ami a világ számos pontját bejárva emberek millióinak nyújtott segítséget. A jóga nidrá hozzásegíthet a mentális és testi egészségünk fenntartásához, és támogathatja egészségünk helyreállítását. Általa javulást érhetünk el életünk legtöbb területén. Ezt egy szankalpa segítségével tesszük meg, ami bár egy rövid kijelentés, de annál fontosabb jól átgondolni, hogy mi legyen az, hisz hosszú évek gyakorlása alatt nem mindegy, hogy mi lesz életünk vezércsillaga. Ezért kell jól körüljárnunk a témát és felderíteni azt, hogy számunkra mi lehet a legideálisabb szankalpa. A téma boncolgatása közben egyre többet tudhatunk meg önmagunkról, belső működésünkről és a szemek által fel nem fogható rejtett világunkról. A gyakorló eljuthat arra a szintre, ahol érzékelheti a testében áramló finom energiaörvényeket, melyeket csakráknak nevez a védikus irodalom. A jóga nidrá metódus segítséget nyújthat korunk embere számára szellemi, fizikai egyensúlyának fenntartásában, visszanyerésében, s utat nyithat a lelki megértés kifejlődéséhez.

A továbbiakban a következő kérdésekre keresem a választ:

  • Milyen jógairányzathoz köthető a jóga nidrá?
  • Milyen eredményeket érhetnek el a gyakorlók?
  • Alkalmas-e a jóga nidrá gyógyításra?
  • Az orvostudomány által is alátámasztott módszerről van-e szó ?
  • Betegségek esetén gyakorolható a metódus?
  • Van-e bármilyen ellenjavallata?

A cikk forrása:
Strasser Annamária: A jóga nidrá. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2015

[1]Gaura Krisna 2008: 17
[2]Monier – Williams 2002: 548.
[3]Swami Satyananda Saraswati 2013: 4.
[4]A véda szanszkrit eredetű szó, ami bölcsességet jelent. A védikus szó ebben az értelemben az óind szentírásokból származó bölcsességet jelöli, ami a tudás legősibb alapját képezi.
[5]A test két fő részből áll: 1. A látható durvafizikai testből, amit – a védák szerint – öt durvafizikai elem épít fel. Ezek az éter, a levegő, a tűz, a víz, a föld, ami nem azonos a kifejezések köznapi jelentésével. Ezekből az elemekből épül fel az élőlények látható anyagi teste. 2. A finomfizikai test, ami az érzékszerveinkkel nem tapasztalható. Ez az elméből, az értelemből és a hamis egóból áll. Ez az alapja az élőlények pszichikumának. Mindkét rész eszköze a tapasztalásnak.
[6]A szannyásza rend a védikus társadalom négy lelki rendje közül az egyik, amelybe azok tartoznak, akik Isten szolgálatában merülnek el, teljes lemondásban élve.
[7]Swami Satyananda Saraswati 2006: 5.
[8]Bhaktivedanta Swami 2007: 6.5-6.