Tényleg mindent megmagyaráz a darwini evolúciós elmélet arról, miért viselkednek úgy az élőlények, ahogy? Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dász) cikke.
A mesterséges intelligencia kutatásában egy friss vizsgálatsorozat arra törekszik, hogy egy számítógép egy eszkimók által használt kutya megfigyeléséből tanulja meg, milyen is kutyaként gondolkodni. A kutya viselkedésének elemzése alapján a gép már képes azonosítani a lépcsőket, az ételt, akadályokat az úton, az embereket és a járműveket.
Izgalmas dolog feltérképezni, hogy milyen gondolkodási sémák alapján cselekednek a kutyák, vagy éppen más állatfajok. Ezek a gondolkodásformák éppolyan eltérők, mint a fajok testi jellegzetességei. De még ha fel is térképezzük az egyes fajok viselkedésmintáit, nem kapunk választ arra, hogy beléjük honnan kerültek ezek a „szoftverek”. (Az állatok viselkedését tanulmányozó etológia régóta használja a „viselkedési programok” kifejezést.)
Látszólag nincs semmi meglepő abban, hogy a hangyák hangyaként, a madarak madarakként, az emlősállatok pedig emlősökként viselkednek. Táplálkozási, védekezési, szaporodási tevékenységeik jelentős részét születésüktől fogva adott módon, ösztönösen hajtják végre. De honnan tudják az állatok, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálniuk? Honnan származik a természet intelligenciája? Igaz lenne az a manapság széles körben hangoztatott elképzelés, mely szerint a tudatlan anyagmassza hosszú idő leforgása alatt intelligenssé vált? Saját magától intelligens a természet?
Napjainkban a legtöbb kutató az egyszerűbb viselkedésformák fokozatos változásai alapján próbálja elmagyarázni az összetett magatartásformák eredetét. Azonban óriási meglepetések érnek minket, amikor megpróbáljuk ezen a lépcsőzetes módon levezetni egyes konkrét állati cselekvések „kialakulását” – s kiderül, hogy ez lehetetlen!
Elképzelhető, hogy inkább ez természetfeletti, külső intelligencia tükröződik sokszínűen a világunkban, amely – vagy aki – végtelenül ötletes megoldásokat alkalmazott az élővilág kialakítása során? Elképzelhető, hogy ez ugyanaz a Legfelsőbb Abszolút Létező, amellyel az egykori indiai jógík próbálták érintkezésbe kerülni belső meditációjuk során? Elképzelhető, hogy ahogy a mesterséges intelligenciának a kutyáktól, nekünk Tőle érdemes tanulnunk?
Sok tucatnyi állatpéldán keresztül ezeket a kérdéseket boncolgatja biológus mérnök barátommal írott könyvünk, A természet IQ-ja, amelynek angol kiadása is sikert aratott. A könyv negyedik magyar kiadása új, látványos fotókkal szeptember 3-án jelent meg.
„Vannak ösztönök, melyek oly csodálatosak, hogy kifejlődésük problémáját az olvasó valószínűleg az egész elméletemet megdöntő nehézségnek fogja tekinteni.”
Charles Darwin: A fajok eredete
„Akár egy bársonykesztyűvel borított vasököl, e megnyerő külsejű könyv erőteljes intellektuális érvekkel kérdőjelezi meg a kortárs természettudomány evolúciós felfogását.”
Prof. Janardan Chitode, PhD, író, Bhartiya Vidyapeeth Egyetem
„A természet IQ-ja megvilágosító erejű élmény mindazok számára, akik eddig azt hitték, hogy az evolúció bizonyított tény. Perdöntő érv azok számára, akik hallottak már pro és kontra érveket az evolúcióelméletről, de eddig bizonytalanok voltak. Továbbá meggyőző példatár azok számára, akik egy spirituális paradigmát szeretnének bevezetni a modern tudományba.”
Prof. Rajesh Jalnekar, PhD, a Vidhwakarma Műszaki Egyetem tudományos dékánja
„Hihető-e, hogy az élővilág e végtelenül valószínűtlen – mondhatjuk bátran: csodálatos – jelenségeit a mutáció-szelekció primitív, irányítatlan mechanizmusa hozta létre?
Dr. Jeszenszky Ferenc, okl. fizikus
A kötet itt vásárolható meg:www.kutatokozpont.hu/iq
