1972-ben a brit biológus, Kenneth Mellanby úgy határozta meg a környezetszennyezést, hogy az “a mérgezőanyagok jelenléte, amelyeket az ember juttatott a környezetébe”[1]

A levegő, a vizeink, az erdők és a talaj állapota olyan mértékben szennyezettek, amely már károsan befolyásolja valamennyi létforma életminőségét a Földön. Az ember jelenléte, szaporodása és viselkedése okozta mindazt, amit ma veszélyesnek és fenntarthatatlannak vélünk a környezetünkkel kapcsolatban, és amit ma globális éghajlatváltozásnak nevezünk.

Az éghajlat mindig is változott a Földön, azonban az ipari forradalom[2] óta ez a változás olyan mérteteket öltött, ami már veszélyezteti a saját és más fajok életét. Ezt az új földtörténeti kort nevezik a tudósok antropocén kornak, melyben az emberi tevékenység hatása olyan mértékű, melynek bizonyított nyomai vannak a Földön.[3] Az üvegházhatású gázok, a vizek és a talaj szennyezettsége, az ember által termelt hulladék és az erdőirtások okozzák a felmelegedés ilyen mértékű növekedését.

Levegő

A legfontosabb feltétele az életnek a levegő. Ez a Földön olyan összetételben található meg, amely tökéletesen alkalmas számunkra és valamennyi szárazföldi faj számára az életben maradáshoz. A légkört 78%-ban alkotja nitrogén, 21%-ban oxigén és a maradék 1% -ban alkotják egyéb gázok. Ebben az 1% -ban található meg az a szén-dioxid mennyiség is, amely optimális a földi élethez. A gépek és gyárak megjelenésével, valamint a fosszilis tüzelő – és üzemanyagok [4] elterjedésével ez az arány felbomlott és a mai napig változó tendenciát mutat. A levegő szén-dioxid koncentrációja az utóbbi két évtizedben csaknem 50%-kal emelkedett. Ezt támasztja alá, hogy 2009ben a kutatók által javasolt küszöbérték a 350 ppm[5] 2016-ban meghaladta a 400 ppmt- et[6]. A szén-dioxid koncentráció növekedés az átlaghőmérséklet emelkedés legnyomósabb oka. A sűrű szén-dioxid réteg üvegként veszi körbe a Földet és úgy hat, mint egy üvegház, amelyen a napsugarak hője ugyan bejut, de ki onnan már nem tud jutni és ezzel melegíti bolygónk felszínét.

Víz

A földi élet vízalapú, mivel majdnem minden élőlénynek alapszükséglete -a levegő mellett – a fennmaradáshoz, a Föld pedig abban a kiváltságos helyzetben van, hogy elegendő iható víz található rajta. Azonban ez az állapot az elmúlt évszázadban jelentősen megváltozott. A bolygó kétharmadát borítja víz, azonban ennek csekély hányada alkalmas csak arra, hogy az ember mindennapos igényeit kielégítse és készleteink végesek. Az ipari forradalom itt is erősen érezteti hatását, hiszen a kapitalizmus generálta tömegtermelés igényével megjelentek világszerte a gyárak. Az ipari és a mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően megjelentek a szennyvizek, melyek közvetlenül a talajba illetve a folyókba és tengerekbe kerülnek. Ez a káros melléktermék módosítja az addig iható víz minőségét és olyan elváltozást okoz benne, ami felborítja annak ökoszisztémáját.

A világ vízellátása meglehetősen változatosan oszlik el, hiszen, amíg bizonyos területeken alig van iható víz, addig más részeken bőségesen jut belőle. Azonban ahol megfelelő a vízhálózat ott az emberek egyéni és ipari szinten használják felelőtlenül és pazarolják olyan mértékben, hogy annak érezhető hatásai vannak a globális vízkészletre nézve.

A szennyezésnek és a pazarlásnak következményeként csökken az ivóvíz mennyisége, ami az eddig ilyen tekintetben védett helyeket is veszélyeztetetté teszi. Amíg ez az 1900-as évek elejéig leginkább a fejlődő országok problémája volt, ma már a fejlett országoknak is számolniuk kell a víz véges készleteivel.

Talaj

A levegő- és vízszennyezés mellett a talajszennyezésre is figyelmet kell fordítanunk, hogy a teljes képet lássuk, amikor az ember hatásáról beszélünk. A talajból nyerjük táplálékunk jelentős hányadát, ezért különösen fontos, hogy egészségesen tartsuk és megfelelően gondozzuk. A föld felső rétege a termőtalaj, ami a hozzáértő termelés hatására képes egyedül biztosítani a világ élelem ellátásának akár 100%-át.[7] Azonban a föld termőképességét nagy ütemben károsítja az a szennyezés, amit felszíni hulladék, illetve a talajba szivárgó káros anyagok formájában juttatunk oda. Az ipari hulladékok, melyek leginkább nehézfémek és káros anyagok formájában jutnak a termőrétegbe, valamint a mezőgazdasági szennyezés okozza a legszámottevőbb károkat. Ez utóbbi bár a termelést hivatott segíteni, annak melléktermékeként, valamint a nem megfelelő körültekintéssel használt növényvédő szerek, műtrágyák hatására a káros anyagok közvetlenül jutnak abba a növénybe, amiből később a táplálékunk lesz.

Az ember hétköznapi élete során felelőtlenül és körültekintés nélkül termelt hulladéka szintén veszélyforrása a talaj minőség romlásának. Manapság a műanyag, ami az élet minden területén megjelenik és olcsó előállítása és sokoldalú felhasználhatósága miatt az egyik legelterjedtebb mesterséges anyag. Az utóbbi évszázadban olyan mértéket öltött a műanyag gyártás és felhasználás, hogy az komolyan veszélyezteti egész Földünk állapotát. Ennek egyik oka, hogy a lebomlási ideje 200-100 év is lehet.[8] A másik ok, hogy az abból keletkező hulladék mennyisége már kezelhetetlen, hiszen a világszíntű elterjedésének köszönhetően tonnaszám gyártják és használják – kiváltképp csomagolásra- ipari és egyéni szinten is a műanyagot. Ez a két tényező együtt okozza az óceánok és az abban található élővilág pusztulását, a talajszennyezést és a világ több pontján kialakuló, ijesztő méreteket öltő olyan hulladéktelepeket, mint például a Csendes-óceáni szemétsziget.[9]

Írta: Daszkál Anett

[1] http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/1_2326_002_101115.pdf

[2] a XVIII – XIX században lezajló technológiai fejlődés folyamata, amely a hozzásegítette az embert a tömegtermeléshez. A gőzgépek feltalálásával és elterjedésével kezdődött, majd a gázmotoros járművekkel és a termelés gépiesítésével folytatódott. Az olaj- és acélipar fellendülése és a vegyipar fejlődése mind a mai nap tart.

[3] Az antropocén kor fogalmát az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. Azonban hivatalosan még nem elfogadott a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által, mert nem tudták még meghatározni a kor pontos kezdetét. – https://ng.hu/tudomany/2016/09/08/uj-korszak-a-foldtorteneti-idoskalan/

[4] Olyan nem megújuló energiaforrás, amely alatt elsősorban szenet, ként és földgázt értenek. Ezek égésekor a levegőbe jutó szén-dioxid koncentráció nő.

[5] milliomod térfogatrész. Megmutatja, hogy egymillió egységnyi levegő mennyi széndioxidot tartalmaz.

[6] lásd még: http://fna.hu/vilagfigyelo/eghajlatvaltozas

[7] Az Egyesült Államok Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiájának 2016-os állásfoglalása szerint a növényi étkezés több betegségmegelőzésben és kezelésében is előnyökkel jár, a helyesen összeállított vegán étrend pedig minden életkorban ajánlható, akár várandósság ideje alatt vagy csecsemőkorban is. – lásd bővebben: Botárs Enikő: „A növényi alapú étrend nem egy hóbort” című cikkét

[8] https://www.etk.pte.hu/public/upload/files/hirek/2018/09/csomagolas.pdf 

[9] https://www.nationalgeographic.org/encyclopedia/great-pacific-garbage-patch/