A mai korban gyakori a tények elferdítése annak érdekében, hogy az valakinek a hasznára váljon, legyen szó egyéni érdekről vagy egy csoport, ország céljáról – ez pedig a környezetvédelem ügyének is árt.

A jóga második tiltása, ami az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos, az a szatja, azaz az igazsághoz való hűség, a hazugságtól való mentesség.  A mai társadalomban az a szokás uralkodik, hogy az ember csak akkor mond igazat, ha azzal másnak örömet okoz, ellenkező esetben elferdíti, „finomítja” a tényeket. A Bhagavad-gítá definíciója szerint az igazmondás, az igazság – mások érdekében való – változtatás nélküli közlése. Az igazat nyíltan meg kell mondani, hogy embertársaink a tényeket a valósághoz hűen ismerhessék meg.[1] Az igazat azonban mindig jószándékkal kell közölni, mások és saját érdekeit szem előtt tartva, ugyanakkor tartózkodni kell attól, hogy ne legyen sértő másokra nézve és ne keltsen zavart senki elméjében. Az őszinteség azonban nemcsak másokkal, hanem saját magunkkal szemben is nagyon fontos, kiváltképp a lelki fejlődés útján. Tisztán kell látni és beismerni méltósággal, ha valamire még nem állunk készen. Így tudunk előrébb jutni és újabb felismeréseket tenni, amelyek pozitív irányba terelhetik életünket.

„A satya elvének követése a szavak, a tettek és a gondolatok szintjén egyaránt megjelenik a tényekkel összhangban álló viselkedés nyomán, amelynek alapja a megfelelő módszerrel (pratyaksa, anumána, ágama/sadbda) szerzett információ és az emberiség jólétének szem előtt tartása.[2]” Gaura Krisna Dásza a Jóga-szútra harmincadik verséhez írt magyarázatában azt írja, hogy – akárcsak az ahimszá esetében – a szatja alkalmazása is három szinten történik és mindez az embereknek (egyéni szinten) és az emberiség javát szolgálja. Ebből is arra lehet következtetni, hogy ha a mai társadalomban is ez az elv lenne a tendencia, az az emberiség javát szolgálná.

Ezzel szemben sajnos a mai korban gyakori a tények elferdítése annak érdekében, hogy az valakinek a hasznára váljon, legyen szó egyéni érdekről vagy egy csoport, ország céljáról. Felelős vezetők állítanak hamis tényeket azért, hogy saját vagy cégük érdekét képviseljék, függetlenül attól, hogy az a közösség javát szolgálja-e. Donald Trump 2018 őszén Floridában a riportereknek azt mondta, hogy, ő egy igazi „környezetvédő”. Tette ezt azután, hogy előző évben kilépett a Párizsi Egyezményből, amivel így jelentősen veszélyezteti azt a törekvést, hogy a felmelegedés 1,5°C alatt maradjon. Kijelentését azzal indokolta, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden vállalkozást ki kell iktatni az üzletből. A riportot megelőző napon visszavonta azt az állítását, hogy a globális felmelegedés álhír lenne, de véleménye szerint azt nem az emberi tevékenység okozza, ezért nem is az fogja megszüntetni.[3] Az igazság valószínűleg az, hogy Donald Trump kizárólag az Amerikai Egyesült Államok gazdasági érdekeit tartja szem előtt és ennek alárendeli az emberek és bolygó egészségi állapotát. Hamis állítás, hogy ő „környezetvédő”, hiszen ha valóban az lenne, akkor ennek megfelelően hozna döntéseket és cselekedne amellett, hogy igyekszik a verseny pozícióját megtartani a többi nemzettel szemben.

A szintén amerikai Monsanto, amely a világ egyik legnagyobb élelmiszergyártó vállalata, és akik több alkalommal használtak olyan rákkeltő anyagokat a termékeik előállítása során, amelyekről később bebizonyosodott, hogy több ember halálát okozták, számos pert vesztett a tények elhallgatása miatt.[4] Az ilyen ügyek miatt az élelmiszeripari cégeknek 2015-től kötelezően fel kell tüntetni a tájékoztatásra való címkén, hogy pontosan mi az összetétele az adott terméknek.[5]

Azonban ez a fajta ferdítése az információknak vagy a tények elhallgatása nem csupán Amerikára jellemző, globális jelenséggel állunk szemben. A világ minden pontján találunk olyan vállalatokat, akik a profit érdekében hallgatnak el vagy másítanak meg információkat. Világszerte több olyan eset került nyilvánosságra, amelyben egyértelműen kiderült, hogy a cég által forgalmazott, illetve gyártott termék az emberek egészségére ártalmas, azonban az üzlet érdekei azt diktálták, hogy ezt ne hozzák nyilvánosságra. A német autógyártó vállalat, a Volkswagen AG, amely cégcsoport alá tizenkét autómárka tartozik (többek között az Audi,a SEAT, a Škoda, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Ducati, a Volkswagen és a MAN) és akik a világ autóinak jelentős hányadát gyártják, a 2015-ben kirobbant emissziós botrány során pert vesztett és bizonyításra került, hogy az általuk gyártott autók károsanyag-kibocsátással kapcsolatos adatait meghamisították.[6] 2015. szeptember 18-án nyilvánosságra került egy technológia, ami a cég autóinak motorvezérlésébe beépített szoftver segítségével megkerülte az Egyesült Államok kibocsátási normáit. Ennek eredményeképpen a 2008 és 2015 közötti VW gépjármű-eladások közel 1200 idő előtti halálesettel hozható összefüggésbe Európában, ami kb. 13 000 életév veszteséget jelent.[7]

Sajnos ez csak pár példa a tények megmásításának káros következményeire, azonban ez a fajta hozzáállás az életünk minden területét átfedi. A legközelebbi emberi kapcsolatainkban is ritkán vagyunk teljesen őszinték, mert az igazság elmondása a másik ember nem tetszését, szimpátiájának elvesztését jelentheti. Azonban, ha az igazmondás természetes lenne a társadalom minden rétegében, akkor nem lenne elvárás a hazugság és az információk szépítése. Egyenes kommunikációval mindent meglehetne beszélni és nem okozna fejtörést, hogy kinek a szavára adhatunk. Kevésbé lenne versenyhelyzet a cégek között, hiszen az általuk forgalmazott termékek és az általuk képviselt érdekekről a valóságot tudná meg az ügyfél. Ennek fényében tudna mindenki döntést hozni és senkit nem veszélyeztetne az a lehetőség, hogy akarata ellenére ártanak az egészségének.

Írta: Daszkál Anett

[1] Bhg. 10.4-5 magyarázat.

[2] Y.S. II. 30 magyarázat.

[3] https://economictimes.indiatimes.com/news/international/world-news/donald-trump-describes-himself-a-true-environmentalist/articleshow/66231550.cms

[4] lásd még: Marie-Monique 2009.

[5] http://febesz.eu/sites/default/files/jogszabalyok/Elelmiszerek_jelolese_FVM-ESZCSM-GKM_rendelet.pdf

[6] https://www.theguardian.com/environment/2019/mar/22/dirty-lies-how-the-car-industry-hid-the-truth-about-diesel-emissions

[7]https://www.researchgate.net/publication/314223182_Public_health_impacts_of_excess_NO_x_emissions_from_Volkswagen_diesel_passenger_vehicles_in_Germany