5 dolog, amivel elkerülheted a sérüléseket

2021. 02. 20. | Jóga gyakorlás

Szerző: Mezei Katalin
 

Aki valaha is foglalkozott jógával vagy bármilyen testmozgással, tudja, hogy a sérülés benne van a pakliban. És ha megtörténik, akkor az a legritkább esetben a tanár felelőssége. Lehet az oktatód akármilyen felkészült, ha te magad nem figyelsz oda a tested jelzéseire, könnyen lesérülhetsz. Vegyük sorra azokat a dolgokat, amelyeket te megtehetsz azért, hogy elkerüld a sérüléseket.

1. Türelem és a hiúság kérdése

A türelem nagy erény és a jógagyakorlás alkalmával is hasznos. Légy türelmes magadhoz, ne akarj mindent azonnal tökéletesen végrehajtani, még akkor sem, ha a melletted vagy veled szemben álló teljesítményétől leesik az állad. Lehet, hogy ő már 5 éve gyakorol napi szinten. Egyszóval ne hasonlítsd magad senkihez, légy őszinte és ismerd fel a saját határaidat! A gyakorlat helyes végrehajtására való igény legyen fontosabb, mint a hiúságod!

2. Légzés

Megdöbbentő, hogy a civilizált ember, aki a fél életét tanulással tölti egészségének azt a legelemibb szabályát nem ismeri, hogy hogyan kell helyesen lélegezni. Sajnos a legtöbben felületesen, a tüdőnknek csak kis százalékát használva lélegzünk, pedig a helyes légzés segíti a testet abban, hogy megfelelő mennyiségű energiát vegyünk magunkhoz és ezt az energiát akadálytalanul áramoltassuk egész testünkben A jógaórákon pontosan ezért gyakoroljuk a pránájámát. Ez mind jó és hasznos, de az ászanázás közben is oda kell figyelnünk a légzésünkre!

Erről persze egy külön cikket lehetne írni, de amire alapvetően oda kell figyelni még ha az oktatód nem is mondja vagy máshogy nem ajánlja, hogy LÉLEGEZZ. Orron keresztül, lassan és egyenletesen. Ne kapkodd, és ne tartsd vissza a levegőt, és állítsd a légzést az ászanázás szolgálatába. Általános szabályként alkalmazd, hogy kilégzésre mozdulj ki a tengelyből, mert a kilégzés az idegrendszert paraszimpatikus tónusba hangolja, vagyis csökken az izomtónus, a pulzus, a vérnyomás, csökken az aktivitás, tehát ellazulás következik be, ezáltal könnyebb a nyújtás és a nyújtózás.

Belégzésre hozd közép- vagy alaphelyzetbe az adott testrészt. A belégzés az idegrendszert szimpatikus tónusba hangolja, vagyis nő az izomtónus, megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, fokozódik az aktivitás.

Sérülékenyebb területek esetén használhatod fordítva a légzést, tehát belégzésre végezd a nyújtást, a megfeszülő izmok ugyanis nem engednek olyan intenzív elmozdulást, ezzel védik az ízületeket.

3. Tudatosság – Légy jelen!

Gyakorolj tudatosan: figyelj a mozdulatra, a pózra, a lézéskontrollra és a légzésnek a mozdulattal történő összehangolására, a testi érzésekre, a prána áramlására és a gyakorlat során megjelenő gondolatokra is, de ne hagyd, hogy ezek elhatalmasodjanak rajtad. Maradj a jelenben és csakis magadra figyelj! Ha úgy döntöttél, hogy rászánod az időt a gyakorlásra, akkor szánd rá teljes egészében.

4. Kommunikáció

Az oktatód bármilyen kedves és segítőkész az ászanák igazításában és a nyújtás fejlesztésében, nem érzi, amit te és nem biztos, hogy ismeri a pillanatnyi állapotodat (lehet, hogy te sem). Szóval, ha úgy érzed sok a jóból szólj bátran, nehogy sírás legyen a vége.

5. Koncentráció

Aki képes arra, hogy figyelmét, energiáját hosszabb időn át egyetlen feladatra összpontosítsa az általában könnyebben, gyorsabban fejlődik és elkerülheti a sérüléseket. Sajnos az emberek nagy részének elméjében szüntelenül kavarognak a gondolatok, képtelenek vagyunk tartósan egy dologra koncentrálni, de jó hír, hogy ez fejleszthető. A koncentráltabb gyakorlással nem csak az ászanákat tökéletesíthetjük, de a jótékony hatásokat is fokozhatjuk.

Írta: Mudra-Nádas Linda

Felhasznált irodalom:

Képes Andrea, Medvegy Gergely, T. Ozorák Zsuzsanna: Hatha-yoga gyakorlatok (BHF oktatási segédanyag)
Selvarajan Yesudian, Haich Erzsébet: Sport és jóga
Dely Károly: A jóga nagy könyve