Ha jártál már astanga jóga órán, a marícsjászana A biztos ismerős számodra, de más tradíciókban is találkozhattál ezzel az ülő előrehajló pózzal. Debreceni Tímea szakdolgozatából kiderül, miért érdemes gyakorolni ezt a pózt, és mire kell odafigyelni közben.
A marícsjászana A az astanga vinjásza jóga első sorozatának tizenhetedik eleme. Az első sorozat, más néven Jóga-Csikitszá azért is alapköve a többi ötnek, mert úgy vannak összeállítva az ászanák, hogy elősegítse a szervezetben a tisztulási folyamatokat és felkészítse a testet és elmét a további kihívásokra. Aki gyakorolja, annak megemelkedik a hőmérséklete és igen intenzíven verejtékezik. Ez a gyakorlással egybehangolt uddzsái légzés eredménye. Az első sorozat leginkább előrehajlító gyakorlatokból áll álló és ülő helyzetben, sok köztük a csípőnyitó póz is.
A póz főbb hatásai
Első ránézésre egyszerűnek tűnik, viszont a helyes kivitelezés jóval komplexebb, mint ahogy azt elsőre gondoljuk.
Az egész testre hatással van a vállaktól a bokáig.
A kivitelezése alatt a karok segítik a hát nyújtózását, lazítja a bokát és a combhajlítót, segít megszüntetni a hátfájást, nyújtja a derekat, a csípő körüli izmok lazulnak, a láb izmai végig tónusban vannak. Az előrehajlás segíti a gyomor perisztaltikus mozgását, masszírozza azt, stimulálja hasnyálmirigyet, ami fokozza az inzulintermelést. Hatással van az idegrendszerre, segítve annak anyagcseréjét, támogatva a működését. A gyakorlatban aktív előrehajlítást végzünk, amit kilégzéssel támogatunk, tehát a hasizmok megrövidülnek ez leginkább a mozdulat megindításánál érzékelhető. Ennek következtében a hasfal behúzódik. Amikor a hasizom megfeszül, megrövidülés a hasfal befelé húzódik, akkor a tüdő és a hasi szervek közötti rekeszizom ellazul, és a mellkasban felfelé emelkedik. A bélrendszerre irányuló nyomás a vérkeringés fokozásával jár.
Finomfizikai szinten csendesíti az elmét és erősíti a manipura-csakrát. A teljes sorozatnak ez csak az első eleme, ezen kívül még három másik variációt tartalmaz a Jóga-Csikitszá rendszere. Ahogy halad a gyakorló, úgy mélyülnek el és lesznek egyre összetettebbek a pózok.
Az ászana nevének legendás eredete
Ez a póz egy Marícsí nevű bölcs emléke előtt tiszteleg, aki a hét fő bölcs közé tartozott, akik a Védák tudományának letéteményesei voltak. Négy feleségétől számos fia született. Az utolsó felesége Dharmavratá volt. Marícsí egy nap, mikor az erdőből visszatért, annyira fáradt volt, hogy megkérte feleségét, Dharmavratát, mossa meg a lábát, amit a felesége meg is tett neki. Eközben megjelent Marícsí apja, az Úr Brahmá. Ettől Dharmavratá zavarba jött és nem tudta, hogy folytassa-e urának a lábmosást, vagy szentelje figyelmét Brahmának. Mivel az utóbbit választotta, Marícsí nagyon dühös lett és kővé dermesztette feleségét.
Dharmavratá sok-sok éves meditációba merült, amivel felhívta magára az Úr Visnu figyelmét. Egyszer megjelent előtte és felajánlotta neki, hogy teljesíti egy kívánságát. Mivel Dharmavratát bántotta férje igazságtalansága, azt kérte, hogy semlegesítse férje átkát. Marícsí azonban olyan nagyhatalmú bölcs volt, hogy Visnu nem tudta teljesíteni kérést és Dharmavratát szent kővé változtatta, akihez azóta imádkoznak még a félistenek is.
Az ászana felvétele, kitartása és lebontása
A kiindulási helyzet nyújtott lábú ülés, dandászana. Ebből a helyzetből húzzuk fel jobb lábunk talpát a talajra, a jobb láb sípcsontja legyen merőleges a talajra, a vádli érjen hozzá a comb hátsó részéhez.
Törekedjünk arra, hogy a jobb láb talpa minél inkább a gát közelében helyezkedjen el, a lábfej pedig a bal láb combjának belső éléhez simul.
Ebből a felhúzott lábú helyzetből végezzünk egy törzsdöntést úgy, hogy a jobb kar a fül mellett fölfelé nyújtva helyezkedik el, a bal kar a törzs mellett támaszkodik a talajon. Egy törzsdöntéssel párhuzamosan a nyújtott jobb kart hajlítsuk be a jobb sípcsont elé, majd ugyanezzel a karral nyúljunk hátra a törzs mögé. Bal karral engedjük el a talajt és szintén nyúljunk vele hátra a törzs mögé. Ebből az előre döntött pozícióból törekedjünk megfogni a jobb kar csuklóját. A csuklófogás után enyhén forgassuk a törzset jobbra és tartsuk ki ezt az enyhe rotációt miközben fókuszunk a nyújtott lábon van.
A póz elmélyítése érdekében használjuk a karokat. Miközben átölelik a törzset enyhe szorítást és tolást is végeznek így segítve a felsőtest munkáját a döntésben.
A kilégzés segít a csípő körüli izmok ellazításában, a belégzés pedig a nyújtózást támogatja. Fontos momentum, hogy a kivitelezés alatt az ülőgumók végig a talajon maradjanak, így a stabil az alátámasztás, és így marad szimmetrikus az egész test.
Kitartás alatt igyekszünk a jobb lábra nyújtózni, orrunkat, ajkunkat a jobb láb sípcsontja felé irányítani. Amikor a térd irányában nyújtózunk, akkor megtörik a hát nyújtózása. A nyújtott láb izmai aktívak, tehát a sarok az ülőgumótól ellentétes irányba nyújtózik.
Iyengar további tanácsokkal szolgál arra az esetre, ha instabilnak érezzük magunkat a pózban: „a talp külső élét kissé befelé lehet rotálni ezzel is aktiválva a combot, hogy visszaszerezzük egyensúlyunkat. Lebontásnál kilégzésre elengedjük a csukló fogását, belégzésre emeljük a törzset a lábról, majd kinyújtjuk a mindkét lábat egymás mellé. Az ászana lebontása után ismételjünk a másik oldalra is.”