A helyes légzésről rengeteget lehet hallani és olvasni egyaránt. A jógaórákon kifejezetten kérjük gyakorlóinkat, hogy lassítsák légzésüket. De miért is olyan fontos ez? Dr. Vígh Béla: Jóga és Tudomány című könyve alapján szeretném néhány fontosabb érvvel alátámasztani a kérdéses témát, de egyéb szakirodalomból is hozok egy kis érdekességet ezzel kapcsolatban.

• Az első és legfontosabb lépés, hogy mindig az orron át lélegezzünk, ez alól kivételt képez néhány légzőgyakorlat.[1] Egyrészről, az orr nyálkahártyája megszűri a belélegzett levegőt, így kevesebb por, pollen és szennyeződés jut a tüdőbe. Másrészről, az orron keresztül beszívott levegőnek van ideje felmelegedni, mielőtt a tüdőbe érne, mely hasznos a téli időszak során.
• Biztos hallottad már, hogy a megfelelő légzés hozzájárul az izomláz csökkenésében. De hogyan? Itt a válasz: A légzés fontos az emberi szövetek szempontjából, a folyamatos oxigén ellátás, illetve az anyagcsere során keletkezett szén-dioxid eltávolítása miatt.[2] Továbbá a megfelelő oxigéncsere hozzájárul az izom munkájához, ugyanis, ha nem áll rendelkezésre elegendő oxigén, a glikogén csak tejsavig bomlik. Az izomban felszaporodó tejsav idézi elő az ún. izomlázat.[3] Tehát, ha folyamatosan lélegzünk, akkor ez a folyamat elkerülhető.
• Ha lassítjuk légzésünk ütemét, akkor azzal egyidejűleg a szívritmus üteme is mérséklődik. A szívműködés és a légzés mechanikája között szoros összefüggés áll fenn, fontos megérteni, hogy nyugodtabb légzést lassúbb szívverés kíséri. Az említett könyvben az alábbi részlet támasztja alá:

„A jógik legfőbb ritmusfékező tudománya a légzésgyakorlatok ismeretében és megfelelő használatában rejlik. Ennek segítségével nemcsak a mozgósító (mobilizáló, szimpatikus), hanem a regeneráló (paraszimpatikus) idegműködési tónust is uralmuk alá hajtják. Ennek legfényesebb bizonyítéka – amit az elektrokardiográfiás vizsgálatok is igazolnak a szívműködés lassításának képessége.”[4]

• Ülőmunka végzése során is figyelnünk kell a helyes testtartásra, tehát a hátunk legyen egyenes, a medence és a bordakosár távolodjon egymástól. Ezek által teret engedünk a hasi szerveknek és a rekeszizom ritmikus mozgásának. Ha nem áll elegendő tér a hasi szervek számára, akkor az emésztő, szaporító és a kiválasztó szerveket összenyomjuk, ezáltal pedig kevesebb vér jut el hozzájuk, amellyel a funkciójuk gyengül. Emellett a rekeszizom mozgásának tere is csökken, így kevesebb levegő jut a tüdőnkbe.

 „Az ülő foglalkozás pl. egyrészt a légzést gátolja, másrészt akadályozza a hasi szervek vérkeringését. Bármely szerv vérellátása és működése egymással szoros összhangban változik.[…] Ha valamilyen testrészben fokozott működésre lenne szükség, de a rossz testtartás miatt ott éppen csökken a vérkeringés és ez hosszabb ideig fennáll, akkor káros hatású.”[5]

• Mindezek mellett még számos jótékony hatása van:

„A helyes légzés nemcsak a vér és a szövetek megfelelő oxigénellátása miatt fontos, noha kétségtelenül az a legalapvetőbb szerepe. Emellett a légzés közrejátszik a vérkeringés fenntartásában, az emésztés normális lefolyásában, sőt a légzés ritmusával az idegrendszer ritmikus tónusváltozása is együtt jár.”[6]

• „A hatha jóga legsajátosabb rendszerét a testgyakorlatok mellett a légzésgyakorlatok vagy pránájáma alkotják. A légzés fontosságával a modern élettan tökéletesen tisztában van, s azt hiszem, erre ma már senkinek sem kell külön felhívni a figyelmét. A városi levegő javításával intézményesen foglalkoznak, s a helyes légzési módot oktatják sportolóknak, alkalmazzák gyermeknevelők, és gyógyítanak vele orvosok. Számos tudományos könyv és cikk foglalkozik a légzés mechanizmusával, és szinte köztudomású a légzésszabályozás fontossága és gyógyhatása is.”[7]

Ezzel a néhány hasznos információval kívánok mindenkinek jó és sérülésmentes gyakorlást!

Írta: Salamon Alex, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógatanára

Irodalomjegyzék

Gaura Kṛṣṇa Dāsa – Raṅginī Devī Dāsī – Medvegy Gergely – Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2019.

Mándi Barnabás: Anatómia-élettan. Medicina, Budapest, 2012.

Vígh Béla: Jóga és tudomány. Gondolat, Budapest, 1972.

[1] Gaura Kṛṣṇa Dāsa – Raṅginī Devī Dāsī – Medvegy Gergely – Kapisinszky Judit: 556.

[2] Mándi 2012: 110.

[3] Mándi 2012: 53.

[4] Vígh Béla: 21.

[5] Vígh Béla: 22.

[6] Vígh Béla: 148.

[7] Vígh Béla: 148.