Idén végre megjelent a Jóga-szútra várva várt harmadik része Gaura Krisna Dásza (Dr. Tóth-Soma László) fordításában és kommentárjaival, őt kérdeztük arról, hogy miért érdemes ezt a több ezer éves művet modern jógiknak is olvasni, és hogy miért különleges ez a kötet.
Jógapont (JP): Azoknak, akik még nem találkoztak a Jóga-szútrával, hogyan foglalnád össze, mi ez a mű?
Gaura Krisna Dásza (GKD): A Jóga-szútrának Patandzsali a szerzője, ő egy ősi jógi, egy nagy szent, aki tulajdonképpen azokat a tanításokat foglalta össze a Jóga-szútrájában, amelyek a jógával, vagy más néven az önmegvalósítással kapcsolatosak. A jógáról szóló tudás végső forrása a védikus irodalom, amely tudás a védikus irodalomnak különböző köteteiben, részeiben található meg. Patandzsali Jóga-szútrájára úgy is szoktunk hivatkozni, mint egy összefoglaló jógairodalom, mert a jógának, az önmegvalósításnak a legfontosabb lépéseit, vagy az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudást tartalmazza.
JP: Akkor a jóga és az önmegvalósítás tulajdonképpen ugyanaz?
GKD: Igen, hogyha elemezzük, definiáljuk a jógát, erre jutunk. A jóga szó a judzs igegyökre vezethető vissza, s a belőle képzett főnév, a jóga két dolgot jelent. Az egyik jelentése az összekapcsolódás a legfelsőbb abszolútummal, ha tetszik Istennel, akit némely jógairányzat egy személytelen energiaként fog fel. A másik jelentése pedig a megzabolázás és rögzítés. Ez a két jelentés együtt annyit tesz, hogy
a jóga gyakorlatában az ember a test, a beszéd és az elme szabályozása, megzabolázása által törekszik az önvalója megismerésére, és a Legfelsőbbel való kapcsolatának felébresztésére. Ez a jóga szó jelentése.
JP: Patandzsali a hagyományok szerint az i.e. IV-III. század környékén élt, tehát nem egy mai műről van szó. Milyen haszna, milyen jelentősége van egy ilyen több ezer éves műnek 2021-ben, miért érdemes elolvasni?
GKD: Sokszor felmerül a kérdés, miért releváns ez a mai kor embere számára, a válasz pedig meglehetősen egyszerű: mert olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek több ezer év alatt sem változnak. Például az elme működése, vagy az anyagi világ törvényszerűségei, az élőlény és az anyag kapcsolata, vagy a lélek természete. Tehát ezek olyan örök dolgok, amelyek a történelmi korok során sem változnak.
És pont azért nagyszerű a Jóga-szútra, de minden olyan jógával foglalkozó védikus irodalom is, amely a mai kor emberének is egy kézzelfogható és értékes tanítást tud adni, mert függetlenek a helytől és az időtől, és az ember mégiscsak az életének végső lelki célját érheti el általuk.
Szóval nem arról van szó, hogy most melyik politikai párt mellett tegyem le a voksomat, mert ez aztán nemcsak történelmi korok szerint, hanem nap mint nap változik az emberek életében, szemben a Jóga-szútrában elemzett kérdésekkel.
JP: A most megjelent harmadik kötetnek mi a témája?
GKD: Mindegyik különleges kötet, de ez a harmadik különösen az, hiszen a túlnyomó részben a jóga által elérhető eredményekről beszél. A címe a Vibhúti-páda, mely a jógával elérhető különleges képességekre utal. Ezek az ú.n. sziddhik vagy vibhútik, amelyeket úgy is szokták említeni, hogy természetfeletti képességek, természetesen nem célként jelennek meg a Jóga-szútrában, hanem olyan eredményekként, amelyekkel egy jógi a fejlődése során találkozhat, s amelyeket a komoly koncentrált jógagyakorlásnak automatikus eredményei lehetnek.
Gyakorlatilag ezek az ember érzékszerveinek, és tudatának kifinomodásával megjelenő képességek, amelyek ugyanakkor akadályok is a jógában. Tehát hogyha valaki ezekkel foglalkozik, ezekre koncentrál, akkor nagyon könnyen elveszítheti a jóga lelki célját szem elől, s könnyen a gyakorlást is feladhatja.
A sziddhik elérése nem célja a jógának. Maga Patandzsali is hangsúlyozza ezt, pont ennek a kötetnek a 38. aforizmájában, hogy ezek olyannyira akadályai a jógi fejlődésének, hogy gyakorlatilag az ő lelki tökéletesedésének a halálát is okozhatják. Tehát anyagi szempontból, érzékszervi szempontból jó dolgoknak tűnnek, de elterelik a jógi figyelmét az élet lelki céljáról.
JP: Most a harmadik kötet jelent meg, a Jóga-szútra első kötete 2015-ben jött ki a te fordításodban és magyarázataiddal, a második pedig 2018-ban. Honnan jött ez az érdeklődés, hogy belevágj egy ilyen hosszú ideig tartó, nagy munkába?
GKD: Ez egy majdnem két évtizedes kutatómunka és még annál is hosszabb gyakorlás eredménye. Patandzsali Jóga-szútráival röviddel azután ismerkedtem meg, hogy bhakta, azaz Krisna-hívő lettem. Prabhupáda, a Krisna-tudat alapító tanítója is sokszor említi Patandzsali nevét. Nemcsak a bhakti-jóga, az odaadás jógája érdekelt, amit gyakorlok már több mint harminc éve, hanem a jóga fizikai aspektusa is, ennek kapcsán kezdtem a Jóga-szútrával foglalkozni. Hamar kiderült számomra, hogy fordítások ugyan vannak, de vagy egy hagyományon kívül eső volt a fordítója, aki valamiféle nyelvi bravúrt hajtott végre a fordítással, vagy egy szanszkrit irodalmi műként akarta átadni a fordító. Többségében olyanok tollából születtek ezek a fordítások, akik ugyan ismerték a hagyományt, de nem gyakorolták a jógát, illetve annak szellemi aspektusát, amelyről a Jógaszútra tulajdonképpen szól.
Sokszor találkozunk olyan fordításokkal, magyarázatokkal, amelyek nagyon-nagyon szűken egy jóga irányzatnak a jellemvonásait viselik magukon. Bhaktaként megtanultam, hogy bármit mondunk tanításként, azt mindig a jóga-sásztrákra, a védikus szentírásokra és az önmegvalósított szenteknek a szavára kell alapozni. Itt nekem a fordítás mellett a fő feladatom az volt, hogy bármit, amit Patandzsali kiejtett a Jóga-szútrában, azt megkerestem a védikus irodalomban, fellelve azt, hogy honnét származik az adott tanítás, majd az adott szövegkörnyezet szerint értelmezzem, és magyarázzam azt. Ez valójában a tradicionális módja a Jóga-szútra kommentálásának.
JP: Akkor mondhatjuk azt, hogy abban különbözik ez a kötet az összes többi fordítástól, hogy összevetetted a védikus szentírásokkal.
GKD: Így van. Ez volt a célom, hogy alá legyen támasztva. Meg hát nagyon kevés olyan fordítással találkoztam, még hogyha egyébként fordítás szempontjából kiváló is, amelynek a célja az volt, hogy a Jóga-szútrát az eredeti szellemisége szerint interpretálja, azaz, hogy arra ösztönözzön, hogy „váljál jógivá, lelki gyakorlóvá”.
Az általam fordított köteteknek bevallottan az a célja, hogy aki olvassa, kedvet kapjon a lelki élethez.
Nagyon sok saját gyakorlati megértésemet, megvalósításomat is közlöm, amely esetleg egy jógi számára hasznos lehet a saját gyakorlásában.
JP: A Jóga-szútra önmagában nem egy egyszerű olvasmány. Nagyon rövidek, tömörek a szútrák, kommentár vagy előzetes tudás nélkül szinte lehetetlen őket értelmezni. Van bármi javaslatod, hogy hogyan kezdjen ennek a könyvnek a tanulmányozásához, aki szeretne elmélyülni ebben a tudásban?
GKD: Hát feltétlenül az első kötettel kezdjük. Próbáltam a magyarázatokban is minden olyan alapvető tudást közölni, ami segíti a Jóga-szútra első és későbbi fejezeteinek megértését is. Viszont azt fontos tudni, hogy a hagyományban a jógik nem a Jóga-szútrával kezdik a tanulmányozást. Sőt, igazából bizonyos vélemények szerint a Jóga-szútra a guruknak, tanároknak szólt, hogy ilyen rövid, tömör kódokban megjegyezve a jóga lényegét, a Jóga-szútra „fonalára” fűzhessék fel a saját tanításaikat.
A hagyományban legelőször a Bhagavad-gítával szokták a tanulmányozást kezdeni, aminek a tizennyolc fejezetében Krisna megtanítja a jóga tudományát Ardzsunának. A legalapvetőbb információkat az önmegvalósítással kapcsolatban e mű tartalmazza. Patandzsali igazából sok helyen építkezik a Gítára.
Ezek után belekezdhetünk a Jóga-szútra első fejezetébe, majd jöhet a második, harmadik, negyedik fejezet. Már a negyedik kötet is elkészült, de néhány utómunkálat még hátra van, így hamarosan a teljes sorozat elérhető lesz.
Ha szeretnéd megrendelni a Jóga-szútra eddig megjelent köteteit, kattints ide!