Jóga-szútra I.8. magyarázata 1.
8. sūtra
viparyayo mithyā-jñānam atad-rūpa-pratiṣṭham
A téves ismeretszerzés (viparyaya) olyan hamis tudás[t eredményez], amely nem felel meg [a tárgy valódi] jellegének és megjelenésének. [I.8.]
Patañjali e sūtrában a helyes ismeretszerzés módszerei után felhívja a figyelmet a téves ismeretszerzés folyamatára. Az, hogy e folyamatnak nem a módszerét adja meg, mint az előző hetedik sūtrában a helyes ismeret megszerzésénél, arra utal, hogy az előző sūtrában említett ismeretszerzési módszerek ugyanúgy vezethetnek téves ismerethez is, ha nem a kellő körültekintéssel, vagy nem megfelelően használjuk őket. Érzékelésünket a tudatunk állapota, illetve annak korlátai meghatározó mértékben befolyásolják. Még a védikus szentírások kinyilatkoztatásainak ismeretében is juthatunk téves következtetésre, ha nem egy önmegvalósított tanító felügyelete alatt tanulmányoztuk őket. Nem is beszélve a lelki tudás gyakorlati alkalmazásáról, amely a rendszeres, megfelelően végzett hiteles lelki gyakorlatok (sādhana) formájában a yogī fejlődésének az alapja.
A megszerzett tudásnak és az alkalmazásának a valóságra kell épülnie és annak tényleges természetét kell tükröznie. E sūtrában a szerző a szóhasználatával sejteni engedi, hogy az a tudás, ami hamis, s nem felel meg az adott tárgy jellegének, és megjelenésének (rūpa) csak kárt okoz, hiszen nem lehet alapja se egy kiegyensúlyozott anyagi életnek, sem pedig egy biztos alapokon nyugvó lelki életnek.
Szerző: Gaura Krisna Dásza
Forrás: gaurakrisna.hu
Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről tanulmányozni a bejegyzéseket.
A Jóga-szútra első és második kötete megrendelhető itt!
A Jóga-szútra 1.7 magyarázatának cikkei:
Tízféle bizonyíték, a tudásszerzés további védikus módszerei (pramāṇa)