Gyakorlatsor
Gyakorlatsor
Akadályok a jóga gyakorlás helyes kivitelezésében 1. A fő teherviselő ízületekben - a boka, a térd, a csípő, a váll - továbbá a hátban, a gerincben gyakran jelentkezhetnek fájdalmak, torzulások, amelyek akadályozzák, hogy a gyakorló fel tudjon venni egy pózt, ászanát,...
Ájurvéda és jóga kapcsolata 3. rész A kapha testtípusak alkati felépítésére a zömök testalkat jellemző. Magasságukat tekintve az átlagnál alacsonyabbak, de előfordulhat az is, hogy magasak. Testes alkatuk mellé rövid csontok párosulnak; felépítésükből kifolyólag...
Az ülő ászanákról. Lehet könnyedén? Meditációt és relaxációt leginkább valamilyen ülőhelyzetben végzünk. Általában valamelyik keresztezett lábú ászanába helyezkedünk el: a szukhászanába (könnyű ülés), sziddhászanába (tökéletes ülés), padmászanába (lótuszülés) vagy...
Ájurvéda és jóga kapcsolata 3. Az ajurvédikus Csaraka Szamhita szerint a pitta tulajdonságai a forró, éles, könnyű, nedves, enyhén olajos, folyékony és savanykás. A testen belül elsődleges területei a gyomor, máj, nyombél, de jellemző területei még a szemek, a bőr, a...
ászanák a dósák tükrében - bevezető Az embereknek rengeteg lehetősége van különböző jóga órákon való részvételre és jóga tanfolyamok elvégzésére. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy nagyon sokan a jógát a fizikai testtartásokkal, ászanákkal azonosítják, ami valóban a...
A három fókuszpont az astánga-vinyásza rendszerében Az astánga-jóga egyik jellegzetessége a triszthána, azaz a gyakorlás alatt fenntartott figyelem, illetve cselekvés hármas fókusza. Ezt a hármast az ászanák, a dristi (a tekintet fókusza) és a légzés alkotja....
tanácsok az egyensúlyozó ászanák gyakorlásához Van valami alapvetően bosszantó az egyensúlyvesztésben történjen bárhol, bármikor. Rendszerint szégyelljük magunkat, valószínűleg azért, mert abban a pillantban elvesztjük irányítást testünk felett, s ezt valahogy nehéz...