Részlet Daszkál Anett szakdolgozatából

Dolgozatomban a jóga és a környezetvédelem kapcsolatát vizsgáltam abból a szempontból, hogy a Védákban előírt alapfeltételek – a jama és nijama elvek – követésével megelőzhető lett volna, illetve csökkenthető lenne-e a környezetszennyezés mai mértéke. Azért ezt a kérdéskört vizsgáltam, mert bolygónk állapota mindannyiunk számára fontos és valamennyiünket érintő probléma annak szennyezése és a következményei. Lényeges szempont, hogy a Föld, amelyen élünk, megőrizze tisztaságát és ezáltal megfelelő otthont és elegendő élelmet nyújtson az élőlényeknek. Szerettem volna rávilágítani, hogy a hindu szentírások alappilléreit adó elvek mindenki számára követendő példaként szolgálnak és a mindennapi életbe beépítve olyan morális alapot tudnának biztosítani, ami megoldást jelenhetne a jövő nemzedékének a környezetszennyezés megfékezésére.

Szakdolgozatomban szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy a mai korban, ahol olyan problémákkal nézünk szembe, ami mindannyiunkat érint, ott valamennyiünknek cselekednie kell a cél érdekében, ami jelen esetben a bolygó fenntartása a jövő nemzedék számára.

A jóga

Korunkban a jóga szó jelentése sokak számára eggyé vált az ászanák gyakorlásával. A hétköznapi nyelvben a legtöbb ember számára a jógázás azt jelenti, hogy otthon vagy stúdióban ászanákat gyakorol, pránajámát[1] végez és meditál. Gyakran anélkül végzik a testmozgásnak ezen formáját, hogy ismernék a jóga eredeti, mélyebb és fizikai világhoz kevéssé köthető jelentését. Azonban az sem ritka, hogy az ászanázást gyakorló ember hallott már a jóga és a vallás, illetve a transzcendens kapcsolatáról, de figyelmen kívül hagyja azt. Az elme lecsendesítése, a koncentráció növelése és a fizikai test rugalmasabbá, fiatalabbá tétele természetesen pozitív hatása a jógapózok illetve a légző gyakorlatok és meditáció végzésének.

Azonban a jóga védikus értelmezése ennél sokkal többre világít rá.  A Védák tanítása szerint a gyakorlati módszer nyolc alappillérre oszlik, melyek egymásra épülnek és amelyek betartása a feltétele a jóga gyakorlásnak. Az első kettő pont a jama és nijama elvek követése, melyek az úgynevezett tiltások és előírások az ember életére vonatkozóan. Ezt követi csupán az ászana – azaz a megfelelő ülésmód-, a pránajáma – légzőgyakorlatok –, a pratjáhára – ami az elme befelé fordítását jelenti-, a dhárana – a tudat egyhegyűvé, koncentrálttá tétele-, majd a dhjána – a meditáció- és a szamádhi – a megvilágosodás állapota. Ezek a gyakorlatok mind egymásra épülnek és előfeltételei a következőnek.

Láthatjuk, hogy a közismert jelentés mindössze egy nagyon kis területét fedi le a jóga sokrétűségének és teljes életünkre kiterjedő hatásának. Célszerű lenne ezért, hogy mielőtt az ember megismerkedik az ászanákkal és légzőgyakorlatokkal, előbb a jama és nijama elveket sajátítsa el.

A jóga szónak többféle fordítását ismerjük a szanszkrit nyelvből és ezek mindegyikéből kapjuk meg a teljes képet. Jelentése a szent írások alapján egyidejűleg lehet a „kapcsolat, összekapcsolás”, valamint a „járom, igába hajtás”. Az előbbi az Istennel, a Legfelsőbbel való összekapcsolódást jelenti, az utóbbi az emberi elme és gondolatok megfegyelmezésére, irányítására vonatkozik. Ennek fényében a jóga egy olyan utat jelent az ember számára, amelyen keresztül megértheti az önvalót, a transzcendenst, megismerheti Istent – akit mindenki a saját megértése szerint értelmezhet személytelen energiaként (Brahman), a szívben lakozó Felsőlélekként (Paramátmá) vagy a Legfelsőbb Személyként (Bhagaván)–és kettejük kapcsolatát. Az elme és a fizikai test szabályozása által pedig képessé válik megkülönböztetni a valóst a valótlantól, az ideiglenest az örökké valótól és ezáltal a múlandó anyagi világot a transzcendentális örökké létező dimenziótól.

A különböző irányzatok, amelyek kialakultak az idők folyamán, valamint azok tanításai eltérő folyamatokat javasolnak a cél eléréséhez, azonban nem mindegyik út vezet el a kívánt eredményhez. Ezen iskolák és hagyományok, habár eltérő módszereket javasolnak, ugyanannak a célnak az érdekében dolgoznak.[2] Azonban majdnem mind – hanem mindegyik – hindu vallás egyetért abban, hogy a jama és nijama elvek követése az alapja a lelki fejlődésnek.

A környezet

Környezetnek azt tekintjük, ami az embert körülvevő élő és élettelen világ összessége és amely hatással van az ember életére. A természetes és épített környezeti elemek is ide tartoznak. Természetes környezeti elemek a levegő, a föld, a víz, az éghajlat illetve valamennyi élő szervezet. A mesterséges környezet az ember által átalakított természet, amely körülvesz minket. Ide tartoznak azok a művi elemek, melyek az ember lakhatását (települési környezet), közlekedését (épített utak) és megélhetését, növekedését (építési infrastruktúra) szolgálják.  [3]

A Földön jelenlévő víz, fény, hőmérséklet és a Földet körülvevő levegő összetétele teszi lehetővé az emberi életet. Ezeknek az elemek és ezek megfelelő arányainak köszönhetően létezhet élet a Földön. A légkör összetétele (oxigén 21%, nitrogén 78%, szén-dioxid 2-3 %), a víz jelenléte és a bolygó Naptól való távolsága teszi alkalmassá a Földet, hogy rajta emberi élet létezzen a mai napig.

Azonban ez egy törékeny rendszer és az arányok felborulásával megváltoznak az élet feltételei. Szorosan összefüggő egységként működnek ezek az elemek, amelyek ha egy adott mértéken túl változnak, akkor hatással vannak egymásra és a földi életveszélybe kerül.

A Földnek az a kiváltásgos helyzete van, hogy rendelkezik megfelelő légkörrel. Ez képes megakadályozni a Napból érkező káros sugarakat és hőt, hogy eljusson a bolygóra és a hőmérséklet elég stabil legyen ahhoz, hogy a víz három halmazállapotában jelen legyen a felszínén.[4]

Az elmúlt 20 évben jelentős változás történt a Föld átlaghőmérsékletét illetően, ami önmagában nem lenne probléma, hiszen addig is dinamikusan változott, azonban a múlt században ez a változás elindított egy olyan folyamatot, amely veszélyezteti az emberi életet a bolygón.

Daszkál Anett

[1] légzőgyakorlat

[2]Tóth-Soma 2015: 12.

[3] https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kornyezetvedelem-es-vizgazdalkodas/ember-es-a-termeszeti-kornyezet/a-kornyezet-elemei/a-kornyezeti-elemek

[4] Császár 2009: 60-64.