Bár az időjárás a novembert idézte, a bátrakat ez nem rettentette el, így sok érdeklődőt láthattunk vendégül a szezonnyitó JógÍzz! Fesztiválon, amelynek középpontjában ezúttal a jóga fizikai-szellemi-lelki aspektusai álltak. A résztvevők belekóstolhattak a páratlan indiai konyhaművészetbe, sőt annak a vallási és kulturális hátterét is megismerhették.


Összhangban a természettel

Dr. Tamasi József az ájurvéda mindennapokban való alkalmazásáról beszélt. Maga a kifejezés a szanszkrit ájur (élet) és véda (tudás) szóból származik. Ez az indiai eredetű gyógyító és filozófiai rendszer a hangsúlyt nem az egyes szervek mechanikus funkcióira, hanem a szervezet életerejének erősítésére helyezi. Eszköztárában pedig kiemelt szerep jut többek között a megfelelő étrendnek.


Az ősi tudomány az úgynevezett dósákból indul ki. Ezek egyfajta erők, amelyek az öt őselem – az éter, a levegő, a tűz, a víz és föld – különböző arányú kombinációiból jönnek létre, magukban hordozva az egyes alkotórészeik tulajdonságait. A három dósa a következő: vata – mozgékonyság, pitta – emésztés, hőszabályozás – és kapha – stabilitás, leföldeltség. A dósák a természetben és a testben – mint a természet részében – egyaránt jelen vannak, ám a különböző ciklusokban különböző módokon és arányokban. Érdemes megtudni, melyik típushoz tartozunk – erre számos teszt áll rendelkezésre elektronikus és nyomtatott formában is, de a legbiztosabb az, ha szakemberhez fordulunk –, és ezt, illetve a napszakot, évszakot figyelembe véve kialakítani az étrendünket. Így nemcsak egészségesebbek és energikusabbak, hanem kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak is leszünk.


A kevesebb több


Az Indiából érkező Ankita Sood jógamester egyebek mellett a mértékletesség fontosságát hangsúlyozta, mégpedig a Hatha-jóga-pradípikára (A hatha-jóga lámpása) című indiai jógatankönyvre hivatkozva. Annyit együnk, hogy a gyomornak csak a felét töltse ki étel, és az egyik negyedében víz, a másikban pedig levegő legyen – így fel tudja dolgozni mindazt, amit bevittünk. Ugyancsak a megfelelő emésztés érdekében fontos, hogy a táplálék nedves legyen – éppen ezért használnak Indiában szinte minden fogás elkészítésénél ghít, azaz tisztított vajat. Az modern élelmiszeripar fagyasztott, tartósítószert és más mesterséges anyagokat tartalmazó termékeit lehetőleg ne, vagy legalábbis minél ritkábban fogyasszuk. Mindezek az egyszerű változtatások nemcsak testi, hanem szellemi-lelki szinten is kifejtik áldásos hatásukat: ha jól eszünk, jól fogjuk érezni magunkat, és még jobbá is válunk.


Nem mindegy, hogy döntünk

Főiskolánk tanára, Magyar Márta Zsófia (Mandzsarí Déví Dászi) a jógikus táplálkozás magasabb rendű aspektusairól beszélt. Ahogy mindenben, úgy ezen téren is a gondolkodásmódunk és az értékrendünk határozza meg a döntéseinket, amelyeknek aztán mindenképpen lesz valamilyen ellentétes irányú, ám ugyanolyan mértékű hatása. A jó döntéseink pozitív, a rossz döntéseink negatív karmát eredményeznek, amelyek lenyomatok formájában ott maradnak a finomfizikai testben, és a megfelelő időben, helyen és összefüggésben megnyilvánulnak.


Szanszkrit nyelven a húst mamsának hívják – mam (én) és sa (ő). Ami ez esetben úgy értelmezhető, hogy ha én megölöm és megeszem őt (az állatot), ő (az állat) is megkapja a lehetőséget, hogy valamely későbbi megtestesülésében megöljön és megegyen engem. Ám a húst illetően nemcsak a fenti két módon gyűjthető negatív karma, hanem egyéb cseledetek révén is, például ha eladjuk, elosztjuk vagy megfőzzük azt. Nem csak az egészségünk miatt érdemes tehát megfontolni, hogy mivel tápláljuk magunkat és szeretteinket.