Karma-jóga

2018. 08. 30. | Filozófia

 

A jóga 4 irányzata: Karma-jóga, Dzsnyána-jóga, Astánga-jóga, Bhakti-jóga

A karma-jóga: a cselekedetek jógája

A folyamat eredménye és célja: Isten öröméért, vagy a felszabadulásért kötelességből végzett munka, amelynek köszönhetően az ember a magasabbrendű, az úgynevezett jóság vagy sattva minőségébe kerül. Ennek segítségével alkalmassá válik a transzcendens fokozatos megközelítésére, illetve elérésére. A folyamat során a gyakorló anyagi ragaszkodásai fokozatosan megszűnnek és a lelki vonzódásai „felébrednek”, s éretté válik a felszabadulásra és az Istenszeretet (bhakti) elérésére.

Fő eleme a lemondás, amelynek lényege az anyagvilágtól való bizonyos mértékű eltávolodás, a ragaszkodások lazítása, az anyagi egó háttérbeszorítása.

Ha a lemondás csak önmagában, a transzcendentális cél nélkül zajlik, az nem karma-yoga, csak egyszerűen karma, jámbor cselekedet.

Ahhoz, hogy karma-yogáról tudjunk beszélni önzetlen tetteknek mindig kell transzcendentális cél. Nem csak, hogy segítek, de a lelki cél érdekében segítek.

Ez lehet közvetett: amikor általában jámbor tetteket végzek a lelki fejlődés céljából (pl. kórházakat építek, betegeket gyógyítok stb.)

Vagy közvetlen, amikor a lemondásom közvetlenül kapcsolatban van Istennel. A lemondásom kizárólag Ő felé irányul.

Dzsnyána-jóga

Bhakti-jóga

Astánga-jóga