Oldal kiválasztása

Kipróbáltuk! Ilyen egy nap, ha a szentírásokat követve tisztálkodsz

2021. 08. 27. | Életmód

Szerző: Csikós Judit
 

Fajta Csongor jógamester szakos hallgatónk utánanézett, milyen tisztálkodási szabályokat írnak elő az ősi indiai szentírások, és egynapos kísérlet keretében ki is próbálta. A négy órás kelés csak a kezdet… Olvasd el, milyen volt a napja!

„Tudás, lemondás, tűz, étel, föld, az elme fölötti uralom, víz, bekenés (tehéntrágyával), szél, szertartások, a nap és az idő – ezek által tisztulnak meg a megtestesült lények.”[1]

Miért tulajdonít a tisztaságnak ekkora figyelmet a vaisnavizmus? Milyen jelentősége van egyáltalán a tisztálkodásnak? Patanjali Yoga-Sutra című összegző művében nyolc folyamatot sorol fel a jóga gyakorlásában. Ezek közül a második, mely a jógi magatartására vonatkozó szabályokat (nijama) tartalmazza, elsőként emeli ki a tisztaságot (saucsa).

Természetesen Patanjali nem csak a külső tisztaságra gondol, noha annak is van jelentősége, hiszen a külvilágban megjelenő dolgok mindig tükörként hatnak, azokból lehet következtetni a belső dolgokra. Nehezen elképzelhető a tiszta transzcendentális tudat egy olyan személynél, aki tetőtől talpig úszik a motorolajban. A tisztaság egyaránt kell vonatkozzék a külsőre és belsőre is. Egy hívő embernek ezt a tiszta minőséget kell képviselnie megjelenésében, tetteiben, beszédében és gondolataiban egyaránt.

Keljünk fel időben

„Az ember keljen fel a Brahman számára szent időszakban (muhúrtában), […].”[2]

Azon gyakorló számára, aki komolyan veszi a lelki életet, az ébredése a brahma-muhurta idejében történjen, ami azt jelenti, hogy napfelkelte előtt kb. másfél órával.

Ébredés brahma-muhurta idejében, az időpontra utalással

Úgy tartják, hogy ezen időszakban érdemes meditációt és jógát végezni, mivel a kötőerők közül a jóság minősége ilyenkor a legerősebb. Valódi lelki fejlődés csak a jóság minőségéből lehetséges, mivel az anyagi világ kötőerői közül ez a legkedvezőbb.

Számomra ez az állandó korán kelés eleve kivitelezhetetlen, mivel teljesen hektikus az életvitelem. Munkanapon 3:45-kor kell kelnem, a következő nap le sem fekszem mivel a szolgálat 24 órán keresztül tart, aztán az elkövetkező napokban próbálom összeszedni magam, mert a szervezetet rendkívül megterheli a rendszertelenség. Tisztában vagyok vele, hogy ez hosszútávon működtethető, ezért az életem úgy építem, hogy minél előbb kivitelezni is tudjam a helyes életmódot.

Ma már nem csak az ájurvéda vagy a hagyományos kínai orvoslás helyez hangsúlyt a bioritmusra, hanem a tudomány is kezdi felfogni a jelentőségét.

 „Egyetlen nap alatt tudatosan vagy tudattalanul nagyon sok ritmikus változást élünk át. […] Ahol azonban ez a ritmikus rendszer kisiklik, és a biológiai ritmus és a természeti törvények nincsenek összhangban, akkor nyitva áll az ajtó a testi-lelki-szellemi zavarok előtt.”[3]

Megfelelő módon tisztálkodjunk

Miután felébredtünk, mi a következő lépés? Ideális esetben az elsőnek az ürítésnek kell lennie, majd ezt követi a tisztálkodás, fogmosás fürdés és egyéb kötelességek. Ha problémát okoz az ürítés, langyos citromos vízzel segíthetünk a salakanyagok ürítésében.

„Ürítsen, fürödjön meg, mosson fogat, díszítse fel a testét, húzza ki festékkel a szemét és imádja az isteneket. Mindezeket csak kora reggel tegye.”[4]

„Miután felkelt és könnyített magán, majd gondosan megtisztálkodott, elméjét összpontosítva álljon a hajnali pirkadatban, kitartóan mormolva (a gájatrít), s a megfelelő időben tegyen így este is.”[5]

A tisztálkodás eszközei: fogkefe, fogkrém és nyelvkaparó

Nem is gondolnánk, hogy amíg mi alszunk, a szervezetünk méregtelenítő funkciókat lát el. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ébredés után némi lepedék van a nyelvünkön. Ezt célszerű minél hamarabb eltávolítani a nyelvről, hogy ne jussanak vissza a már kiválasztott méreganyagok a szervezetbe.

„ […] fogmosásnál a nyelvünket is meg kell tisztítani a lepedéktől. Ehhez puha fogkefét használjunk. A fehéres színű lepedék az Ájurvédában méreg- és salakanyagokat jelez, amelyek az éjszaka folyamán gyűltek össze.”[6]

A nyelv tisztítása nyelvkaparó segítségével

Nem csak reggel szükséges a tisztálkodás

Nem mindegy, milyen időpontban, és hogyan végezzük el a tisztálkodásunkat. Van, amikor elég csak rituális mosdást végezni vagy szájat öblíteni, van, amikor a teljes testünk megtisztítása szükséges. (4. ábra)

A szentírásokat betartva naponta többször is fürödni kell

„A kétszerszületett egyen mindig odafigyelve, s előtte öblítse ki a száját. Amikor befejezte az evést, öblítsen ismét alaposan szájat, és hintsen vizet a nyílásaira”[7]

„Ne fürödjön soha (közvetlenül) evés után, vagy amikor beteg, vagy az éjszaka közepén, vagy rendszeresen (bizonyos szertartások vagy vezeklések alkalmával viselt) ruhában, sem pedig olyan állóvízben, amit nem ismer tökéletesen.”[8]

Fontos, hogy a fertőző tisztáltalan dolgok, ételmaradékok, ne az otthonunk közvetlenségében legyenek elhelyezve, mert ezek betegségeket okozhatnak, illetve az ételmaradékok odavonzhatják a rágcsálókat, vadállatokat.

„Vizeletét, lábmosó vizét, ételmaradékát, fürdővizét a háztól jó messze öntse ki.”[9]

Évezredekkel korábban tisztában voltak az ivóvíz értékével, és fontosnak tartották tisztaságának megőrzését. Elgondolkodtató, hogy a mai kor embere mennyire nem vigyáz szűkebb értelemben az ivóvízre, tágabb értelemben pedig a környezetére.

„Ne vessen vízbe vizeletet, ürüléket, köpetet, vagy bármit, ami tisztáltalan dologgal van beszennyezve, sem vért vagy mérgező dolgokat.”[10]

Az ember tettei során (evés, ürítés, házastársi együttlét, menstruáció stb.) beszennyeződhet, mely különféle tilalmakat hoz magával, míg tisztaságát vissza nem nyeri.

„Amikor egy bráhmana (evés után) tisztáltalan, ne érintsen meg a kezével tehenet, bráhmanát vagy tüzet. Ha jó egészségnek örvend, ne nézzen az égitestekre, míg tisztáltalan.

Ha tisztáltalan állapotban hozzáért ezek valamelyikéhez, érzékszerveire, végtagjaira és köldökére hintsen vizet a kezével.”[11]

„[…] Ne vágja soha a körmét vagy a haját (nem megfelelő eszközzel), és ne rágja a körmét.”[12]

„A földet morzsolgató, fűszálakat tépkedő vagy a körmét rágó ember hamarosan romlásra jut, csakúgy, mint a besúgó és az, aki elhanyagolja a tisztasági szabályokat.”[13]

„Újhold napján, a két félhónap nyolcadik és tizenegyedik napján, valamint teliholdkor a kétszerszületett, végzett tanítvány (sznátaka) maradjon tiszta, akkor is, ha ezek a napok egyébként a házas együttlétre alkalmas időszakra esnének.”[14]

Amennyiben ezek a szabályok betartásra kerülnek, sok pozitív eredményt érhetünk el, például védelmet a szerencsétlenségtől, vagy akár feltárulhatnak előző életek emlékei.[15]

A tisztálkodásra még számtalan előírás van, amik túlmutatnak ennek a cikknek a keretein, de a szabályok az élet minden területét érintik, például a templomba történő belépést, az ételek elkészítését. Összességében nagyon komplex területről van szó, amelynek alkalmazása a mai korban sem ártana, mert sajnos sok olyan betegség terjed, ami megfelelő higiéniával megelőzhető lenne.


  • [1] Dharmasásztra 5.105.
  • [2] Dharmasásztra 4.92.
  • [3] Schrott 2000: 146.
  • [4] Dharmasásztra 4.152.
  • [5] Dharmasásztra 4.93.
  • [6] Schrott 2000: 147.
  • [7] Dharmasásztra 2.53.
  • [8] Dharmasásztra 4.129.
  • [9] Dharmasásztra 4.151.
  • [10] Dharmasásztra 4.56.
  • [11] Dharmasásztra 4.142. – 4.143.
  • [12] Dharmasásztra 4.69
  • [13] Dharmasásztra 4.71.
  • [14] Dharmasásztra 4.128.
  • [15] Dharmasásztra 4.146.-4.148

Felhasznált irodalom:

  • Mandlik, V. N., Mánava Dharmasásztra: Manu törvényei. Édesvíz Kiadó, Budapest 2019.
  • Schrott, Ernst: Ájurvéda minden napra. Magyar Könyvklub, Budapest, 2000  

(Borítókép: Artem Beliaikin fotója a Pexels oldaláról)