A jóga szó jelentését sokan sokféleképpen magyarázzák. Hogy mire jó a jóga és miért érdemes életünk szerves részévé tenni, talán azok tudják a leginkább megmondani, akik maguk is rendszeresen gyakorolják a jógát, és tapasztalják annak jótékony hatásait. Lássuk szakértőinket, gyakorló jógaoktatókat, ők mit gondolnak: mire jó a jóga és mit is nyerhetnek vele azok, akik a gyakorlás útjára lépnek?
Képes Andrea (Rangíni Déví Dászí) – a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatója (bhf.hu)
Mire jó a jóga? A jóga életforma, ezért az életed nagyon sok területén alkalmazhatod. Ha egészséges testre vágysz, végezd az ászanákat és a légzőgyakorlatokat. Amennyiben koncentrált, hatékony életre törekszel, gyakorold a koncentrációs és meditációs technikákat. Szerencsére azonban a jóga ennél jóval több: lehetőséget teremt a számodra, hogy megismerd az élet végcélját, a lélek természetét és összekapcsolódj a forrásával, Istennel.
Mit nyerhetek vele? Energikusabb leszel, jobb lehet az emésztésed, pihentetőbb az alvásod. Megtanulhatod kezelni a stresszt a relaxációs és meditációs technikák segítségével. Felfedezheted az életed minőségére ható tényezőket, és ezzel könnyebben befolyásolhatod azt.
Vidák Vénusz – Baba-mama jógaoktató, vaisnava jógamester
Nem véletlen, hogy ez a mozgásforma egyre népszerűbb Nyugaton, hiszen számtalan jótékony hatását élvezheti a gyakorló. Bár gyakran hallhatjuk, hogy a jóga holisztikus, hiszen egyszerre hat a testre, az elmére és a lélekre, ennek ellenére az emberek többsége csakis az egészségükre gyakorolt kedvező hatása miatt kezdi el gyakorolni. Tagadhatatlan, hogy a rendszeres jógázás pozitívan befolyásolja az életminőségünket: megszabadít a fájdalmaktól, javítja az erőnlétet és a vérkeringést, mely által oxigéndúsabb vér áramolhat a sejtekbe és a szervekbe, frissítve, fiatalítva azokat. Mivel kedvezően hat az immunrendszer működésére, általa ellenállóbakká válhatunk a betegségekkel szemben, ezenfelül segíti az emésztést, és erősíti az izmokat, a csontokat is.
A jóga gyakorlása boldogabb emberré tesz, mivel nem csak fizikai, de szellemi felfrissülést is tapasztalunk általa. Hatékony mozgásforma a stressz és a depresszió kezelésére, valamint segít a fókuszálásban és a befelé figyelésben, a meditálásban is.
Emellett a jógafilozófia megmutatja a boldogság felé vezető utat. A szentírásokból megtudhatjuk, hogy milyen szabályozó elveket kell a jóginak követnie ahhoz, hogy mindig elégedett, vidám és boldog legyen. Ebből is látható, hogy a jóga nem csupán fitnesz és wellness, ennél sokkal több. Lehetőség arra, hogy egészségesebb, vidámabb életet élhessünk, s emellett megismerjük önmagunkat, kapcsolatunkat a körülöttünk lévő világgal, valamint azt is, ami azon túl létezik.
Kornhoffer Tünde – Anaya női jóga oktató és jógaterapeuta (aranycsillag-joga.hu):
A Himalája Tradíció szerint a jóga az örömteli élet művészete, célja pedig a szamádhi (megszabadulás). Olyan tudomány, melyben kísérleteket végezhetünk saját lényünkkel.
A kísérlethez nem kell sok minden. Csak kíváncsiság, nyugodt körülmények, elfogulatlan megfigyelő attitűd és türelem. A jóga eszközöket kínál erre a kísérletre, vagyis az örömteli élet és a szabadság megismerésére. Segítségével elengedhetőek az ítélkezés és minősítés béklyói. Tanácsos a kísérletet úgy végrehajtani, hogy ne legyen előzetes elvárás vagy feltételezés.
Az elvárásmentesség hatására az örömteli felfedezés, ráismerés szabadsága a jutalom. Időtlen időbe, békébe, csendbe érkezés. Találkozás az Önvalóval: elfogulatlan rálátás arra, kik is vagyunk valójában.
Emlékszel az első olyan ászanádra, melyből ki sem akartál jönni? Amikor megszűnt az idő és a tér? Amikor mámoros boldogság ölelt át? Amikor ott időztél Isten tenyerén? Aki már járt ott, érthető, ha oda kívánkozik. Kegyelem, ha ezt az állapotot képes fenntartani, és megosztani is, a napi cselekedetek segítségével. Ezt nyerhetjük vele, mindnyájan.
Van egy gyakorlat. Fogj egy füzetet, s írd a bal oldali lapokra az örömeidet, a jobb oldalra pedig azt, hogy mennyi ideig tartott az örömöd. Ahogy a füzet végére érsz majd, add össze az örömteli órák számát. Ennyit éltél.
Medvegy Gergely – a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatója és a SelfnessYOGA alapítója
Hétköznapi értelemben, vagyis ahogy a nyugati emberek viszonyulnak a jógához: a jóga egy olyan életmód, amely sokféle gyakorlatot tartalmaz a test és a benső érzelmi világ egészségesen tartására. Eszköztárában többek között szerepet kap a testmozgás, a légzéstechnika, a relaxáció, a meditáció és a táplálkozás, ily módon, akik ebből a szemszögből végzik a gyakorlást, számukra a jóga lehet testedzés, mozgásterápia, egészséges életmód, vagy akár személyiségfejlesztés is.
Tágabb értelemben, vagyis ahogy az indiai tradicionális hagyomány tartja: a jóga út a testtől a lélekig, és a lélektől Istenig. Akik ilyen hangulatban jógáznak, ők az előzőekben felsorolt eszköztárat megtöltik teológiával és hitélettel. A test egészségesen tartásával, valamint a tudat átalakításán/felemelésén keresztül összhangot teremtenek meg a természet és az egyén között, illetve az önvaló és Isten között, elérve a teljes lelki harmóniát.
Mindkét esetben szerepet kap a test, az intelligencia, a tettek és a szeretet megfelelő alkalmazása (a jógagyakorláson kívül) a hétköznapokban is, így a technikai elemek használatán túl egy életszemlélet is társul a folyamat mellé.
Sokféle ember van, számtalan igénnyel és céllal, emiatt a jógán belül is több irányzat alakult ki. Kinek mi az igénye testi-szellemi-lelki szinten, annak megfelelően tud kapcsolódni az egyes jógatípusokhoz. A különféle jógafajták általában önmagukat definiálják, meghatározzák gyakorlataik skáláját és mélységét, így az esetleges kereső könnyen tud választani közülük. A jógával mindenki azt nyerheti, amilyen szinten gyakorol, ott fog fejlődést, elégedettséget és kiegyensúlyozottságot tapasztalni.