A Kṛṣṇa-tudat vallásgyakorlatának, filozófiájának van egy olyan eleme, amely talán nem is nevezhető önmagában vallásgyakorlatnak, mégis annak elengedhetetlen feltétele, mondhatnánk úgy is, kiindulópontja. A vallásos életnek egy olyan alapvető része, ami sok más hitrendszerben nem kap ekkora szerepet, pedig a gauḍīya-vaiṣṇavizmusban – számos más indiai valláshoz hasonlóan – nem véletlenül került ilyen fontos helyre. Markovich Dániel jógamester szakos hallgató írása a śauca, vagyis a tisztaság alapelvéről. 

Sokan talán meghökkennek ezen a bevezetőn, mondván: mi köze a vallásosságnak a tisztasághoz? Esetleg India és a tisztaság kapcsolatáról fejükben élő kép miatt lennének fenntartásaik, vagy ha azt el is fogadnák, hogy a tisztaság szükséges a rendezett élethez, a transzcendentális síkkal már nem kötnék össze. Azt gondolom, mindez jól szemlélteti azt az alapvető szemléletbeli különbséget, amivel India és a “Nyugati világ” tekint a tisztaságra. 

Fotó: Karolina Grabowska, pexels.com

Miért ilyen fontos a śauca, és mit jelent valójában? Mindezek megértéséhez érdemes egy kis kitérőt tennünk afelé, hogyan is tekint a hinduizmus a világunkra. A hindu világképben mindent, ami jelen van az anyagi világban, így minket emberek is, három kötőerő (guṇa) tart fogságban. Név szerint a sattva, rajas, tamas – a jóság, a szenvedély és a tudatlanság – kötőereje. Lelkünket ez a három erő, minőség burkolja be itt az anyagi világban, és ebből kifolyólag az igazi lelkigyakorlat, kihívás abban áll, hogy fölé emelkedjünk e három erőnek, a tiszta jóság (śuddha-sattva) minőségébe.

Ehhez az állapothoz a sattva-gunán keresztül vezet az út, amit úgy tudunk leghamarabb elérni, ha gyakoroljuk a jóság minőségére jellemző tetteket, tehát ezen kötőerő irányelvei mentén élünk. Itt jön képbe a tisztaság, ami a jóság minőségének mondhatni “fokmérője”.

Ily módon minden tett, amit a fizikai tisztaság érdekében teszünk, rendelkezik egy másodlagos tartalommal is, mégpedig azzal, hogy emel minket a tiszta jóság kötőereje – végső soron az önvalónk és Isten megismerése – felé. Így válik a hétköznapi, egyszerű testi tisztaság is vallásos gyakorlattá. 

De természetesen a śauca, a tisztaság elve nem csak a fizikai valóságunkkal kapcsolatban értelmezendő, nem pusztán az életterünk, ruházatunk, testünk tisztántartására, alapvető higiéniára vonatkozik, hanem ennél sokkal finomabb aspektusai is vannak.

Kapcsolódva még a testhez, ide tartozik az is, hogy mivel táplálkozunk, mennyire „tiszták” azok az ételek, amiket elfogyasztunk, mind fizikai mind lelki értelemben.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire tiszta a forrása az ételünknek, milyen folyamaton ment keresztül, mire hozzánk ért, mennyi erőforrást emésztett fel, és ami talán a legfontosabb, sérült-e más élőlény e folyamat során? A jóság minőségében lévő ételek életerőt biztosítanak számunkra, tisztítják az elmét, a szervezetet, és elégedetté tesznek.

Fotó: Any Lane, pexels.com

A fizikai testen kívül a finomfizikai testre is vonatkozik a śauca elve, így értelmezhetjük a tisztaságot a gondolataink síkján is. Mire gondolunk, mi fontos számunkra? Mivel töltjük szívesen időnket és mi áll életünk központjában? A fizikai tisztaság, rendezettség megtartása segít bennünket, hogy a gondolataink is rendezettebbé váljanak, nyitottá váljunk a transzcendentális felé. 

A tisztaság alapelve nemcsak a gauḍīya-vaiṣṇavizmusban kap fontos helyet, hanem Patañjali Yoga-sūtrájában, az aṣṭāṅga-yoga második fokának – a niyama elvek – egyik elmeként is. Jógamester szakos hallgatóként ezen megközelítésből is fontosnak tartom ezt az alapelvet.

A tisztaság fontossága egy olyan kiindulópont, amit én is könnyedén be tudok építeni mindennapjaimba, szemben a vallásgyakorlás komolyabb elkötelezettséget igénylő elemeivel, amelyekkel még csak ismerkedek.

Így kezdtem el egyre jobban figyelni erre az alapelvre, ami magával hozta elmém tisztulását is és összeszedettebé tette mindennapjaim. Ahogy az alapvető tisztasági elvek egyre fontosabb helyet kaptak életvitelemben, úgy fordultak a gondolataim ezen életelv finomabb rétegei, a śauca magasabb szintű megértése felé. Tisztán enni, élni, gondolkodni, létezni… mentesen a három kötőerő és tetteim hatásától, hosszútávon ez a célom ezen „egyszerű” elv követésével. 

 

(Borítókép:  Artem Beliaikin, pexels.com)