Ebben az írásban a különböző jógafolyamatok alá- fölérendeltségi viszonyait fogom meghatározni, a jóga valódi céljára helyezve a fókuszt, tehát arra, hogy milyen kapcsolatban állnak Istennel a folyamatok gyakorlói. A kapcsolat minőségét ugyanis befolyásolják az elérni kívánt célok, vagyis, hogy az adott jógi anyagi, mentális, intellektuális vagy lelki célokat szeretne-e elérni, illetve hogy mennyire mély tudással rendelkezik.

csizmadia_ildiko

Karma-jóga

A jógalétra legalsó fokán helyezhető el a karma-jóga.[1] A jógarendszer jellegzetessége, hogy követői már tisztában vannak azzal, hogy nem azonosak anyagi testükkel, mivel az emberi lényeknek van egy örökkévaló része (lélek), de még inkább eszközként tekintenek Istenre, mint célként, hiszen jámbor cselekedeteik gyümölcséről még nem tudnak teljesen lemondani a folyamat alacsonyabb szintjén. Az önzetlen cselekedetek végrehajtása viszont számos kedvező tulajdonságot fejleszt ki a gyakorlóban (lemondás, együttérzés, odaadás, őszinteség stb.) és ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki fejlődjön a jógában, így a karma-jógában egyaránt. A folyamat két szinten, egy magasabb és egy alacsonyabb szinten valósítható meg. A szakáma- karma- jóga[2] valamint a niskáma -karma- jóga[3] fokaiban. Egyik szintről a másik szintre a transzcendentális tudás segítségével képes eljutni a gyakorló. Ugyanis, ha valaki lemond (vairágja) tettei gyümölcseiről, az mindenképpen az intelligencia tisztulásával jár együtt, mely által befogadóbbá válik a transzcendentális tudás (dzsnyána) irányába, amelyek tudatosabb tettekre (karma) ösztönzik. A tudatos tettek pedig visszahatnak rá, és fejlettebb lemondást, valamint tisztább intelligenciát hoznak létre benne. Eme körfolyamat által lehetséges felemelkedni az anyagi vágyak által motivált cselekvéstől az anyagi vágyak nélküli tettekig. [4]

A karma-jóga módszere erős akaratot és elköteleződést kíván, hogy a gyakorló a mindennapi cselekedeteibe őszinte önzetlenséget tudjon vinni és más embereknek vagy akár Istennek ajánlja fel tettei eredményét. Az út aktív cselekvésre épül, melyben a törekvés a tettek legtisztább minőségének kifejlesztésére irányul. Az önmegvalósítás ennek eszközével történik. Az önzés nélküli tettek a bhakti-jóga egyik fő gyakorlatának alapjául szolgálnak. Akkor beszélhetünk erről, amikor a jógi minden cselekedetével Istent szolgálja, tehát odaadó szolgálatot végez. [5]

Dzsnyána-jóga

A dzsnyána-jóga gyakorlója a mulandó anyagi világ és az örökké létező közti különbségek megértésére fókuszál, s a transzcendentális tudás segítségével az anyagi világ kötelékeitől szeretne szabadulni. Habár a dzsnyána-jóga a létra magasabb fokán helyezkedik el, mert nagyobb a gyakorlók tudása, mint a karma-jóga követőié, tudásuk nem teljes, mert az Isten személytelen aspektusaihoz vonzódva, nem érik el Istent, mint személyt.

A transzcendentális tudást India szent könyveiben, többek között a védákon belül az upanisadokban találhatjuk meg. Ez a lelki tudás segítséget ad a jógi számára, hogy elengedve a testi önazonosításokat, meglássa, hogy lélekként különbözik saját testétől és az anyagi világtól egyaránt. [6] Az egyik legfontosabb eszköze a meditáció, mélyrehatóan kutatja az emberi tudat finomabb rétegeit. [7]

Astánga-jóga

„Amikor az ember a dzsnyána-jógában a különböző testi gyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt astánga-jógának hívják.” [8] Az idézetből tisztán kiolvasható, hogy az astánga-jógát tulajdonképpen a dzsnyána-jóga részhalmazaként definiálhatjuk. Meditációs jógaként is említhetjük, hiszen a legnagyobb hangsúlyt a meditáció kapja a rendszerben. Az astángajóga vagy rádzsa-jóga,[9] mint ahogy már korábban említettem, Patandzsali-féle jógarendszerként ismert. Patandzsali a Jóga-szútra szerzője, aki művében százkilencvenhat aforizmában és négy fejezetben foglalja össze a rádzsa-jóga tudományát. E nyolcágú folyamat sajátosságait a jama,[10] nijama,[11] ászana,[12] pránájáma,[13] pratjáhára,[14] dháraná,[15] dhjána[16] és szamádhi[17] elvek alapján ismerhetjük meg. Ebben a nyolc lépcsőfokban valójában alapelveket és technikai elemeket ismerhetünk meg, melyek a gyakorlók számára irányelveket és módszereket adnak. Ezek az alapkövek egymásra épülve képesek elhozni a jógi számára a célt, ami nem más, mint Isten elérése a minden élőlény szívében jelen lévő Felsőlélek formájában. Ez az elme fokozatos megzabolázása által következhet be. A hatha-jóga tulajdonképpen ennek a jógarendszernek a részét képezi, hiszen itt találkozhatunk a testhelyzetekkel, légző gyakorlatokkal és a meditáció különböző mélységeivel.[18]

A hatha-jógáról részletesebben a fejezet végén írok majd, átvezetve az olvasó figyelmét az ászanák, majd néhány alapfogalom tisztázása után, a sziddhászana felé.

Bhakti- jóga

A jógalétra utolsó fokát a bhakti-jóga gyakorlásában valósíthatjuk meg. [19] A jógafolyamat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének elérését célozza a neki végzett odaadó szolgálat által, és semmilyen öncélú elemet nem tartalmaz. Az istenszeretet jógájaként említik, melyben hangsúlyos szerepet kap az aktív szolgálat mellett Isten szent neveinek éneklése mély meditatív állapotban. A gyakorlatok célja az Isten iránt érzett szunnyadó szeretet felébresztése. A folyamat lehetőséget ad arra, hogy a jógi tökéletesen megvalósítsa magát, mint lélek, és kibontakoztassa, pontosabban emlékezzen Istennel való örök kapcsolatára. A bhakti szintetizálja magában[20] és tovább is lép az előzőekben említett jógafolyamatokon. [21]

Hatha-jóga

A hatha-jóga, bár mint ahogy azt korábban említettem, az astánga-jóga rendszerébe sorolható, annak tulajdonképpen egy része, mégis szeretnék külön alfejezet szentelni neki, mert szakdolgozatom témája szempontjából releváns.[22] Az ászanák szilárdságának kérdése, ezen belül a sziddhászana stabilitásának vizsgálata nem lenne lehetséges finomfizikai, durvafizikai és energetikai aspektusainak bemutatása nélkül. Maga a hatha-jóga pedig éppen ezekre a tényezőkre fókuszál, az ászana és a pránájáma gyakorlatok elemzésével.

A hatha-jóga figyelmet fordít továbbá az egészséges, harmonikus és erős test kialakítására, ami az ászanák gyakorlása által valósítható meg. Az egészséges test pedig jó alapot biztosít a jógagyakorlás mélyebb szintjeinek elsajátításához, mert a betegségek nem akadályozzák a szádhana[23] kivitelezését. Tulajdonképpen a test stabilitását megalapozva segít elérni a további célokat. A hatha szanszkrit szó jelentése is erre utal, mert erőként, állhatatosságként vagy akaraterőként is fordítható. [24]

A hatha-jóga szövegek, mint például a Hatha- jóga Pradípiká, a Siva- szamhitá és a Gheranda- szamhitá, az ászanák mellett beszélnek a pránájáma technikákról és a vele járó, azt kísérő bandhákról[25] és mudrákról[26] egyaránt. Ezek a módszerek finomítják és fejlesztik a finomtestet azáltal, hogy a prána[27] áramoltatására, irányítására helyezik a hangsúlyt. Az ezekben a technikákban való jártasság az ászanák alapos ismeretével kombinálva stabilitást és nyugalmat ad a jógi számára, melyek a haladóbb szintek meditációs fokozataihoz szükségesek. [28]

Összefoglalva: a hatha-jóga testorientáltabb irányzatnak számít, de valójában a rádzsa-jóga szolgálatában áll, az a célja, hogy odavezesse el a gyakorlót.

Írta: Csizmadia Ildikó vaisnava teológus

[1] A karma szó jelentése cselekvés

[2] A karmajóga első lépcsőjeként említjük a szakáma-karma- jógát, mert bár a gyakorló célja a Transzcendens elérése felé irányul, de még anyagi vágyak motiválják, és ragaszkodik tettei eredményeihez. (Gaura Krisna Dász 2008: 19‒20.)

[3] A karmajóga második szintjén a jógi, már mentes az anyagi vágyaktól és képes elengedni ragaszkodását tettei gyümölcseihez, ez a niskáma-karma- jóga. (Gaura Krisna Dász 2008: 19‒20.)

[4] Képes Andrea: A hatha-yoga helye a yoga-irányzatokban. Tattva,17. 1. 2014, 11–22.

[5] Godfrey 2016: 26.

[6] Képes Andrea: A hatha-yoga helye a yoga-irányzatokban. Tattva,17. 1. 2014, 11–22.

Gaura Krisna Dász 2008: 21.

[7] Nikolic 2015: 21.

[8] Bhagavad-gítá. 6.47 magyarázat

[9] Érdemes megemlíteni, hogy a rádzsa-jógát (királyi út) a legtöbb szentírás tágabban értelmezi és idesorolja mindazokat a jógafolyamatokat, melyek által az élőlény megérti a transzcendentális síkokat és az Istennel való kapcsolat felelevenítéséhez és abban való teljes elmerüléshez (szamádhi) vezetnek. A Gheranda-szamhitá a rádzsa-jóga részeiként említi a meditációt, az Úr iránt érzett odaadást (bhakti), a lelki hangvibrációban való elmerülést, valamint a tudat teljes megtisztulását az anyagi elemektől. (Gaura Krisna Dász 2008: 22.)

[10]Erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek követése: 1. az erőszaknélküliség 2. az igazsághoz való hűség 3. a lopástól való tartózkodás 4. a cölibátus (szexuális önkontroll) 5. az anyagi gyűjtögetéstől való mentesség.

[11]A jógi magatartására vonatkozó szabályok követése: 1. tisztaság 2. megelégedettség 3. lemondás 4. az önvaló védákon keresztül történő tanulmányozása 5. a tettek és az akarat Isten vágyának való alárendelése, Isten iránti odaadás

[12] Testhelyzet.

[13] A légzés szabályozása.

[14] Az érzékek visszavonása az érzéktárgyakról, azok irányítása.

[15] A koncentráció.

[16] A meditáció.

[17] A tudat tökéletesen kontrollált stabil állapota.

[18]Képes Andrea: A haṭha-yoga helye a yoga-irányzatokban. Tattva,17. 1. 2014, 11–22.

Gaura Krisna Dász 2008: 21‒26.

[19] „A bhakti szó a bhaj szógyökből származik, ami az Istenség Személyiségének végzett szerető, odaadó szolgálatot jelenti. „(Bhagavad-gítá. 6.47 magyarázat)

[20] „Valamennyi jóga a bhakti-jógában tetőzik, s ezen kívül minden más jóga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhaktit a bhakti-jógában. A jóga valójában bhakti-jógát jelent, mert minden jóga fokozatosan az igazi cél, a bhakti-jóga felé vezeti az embert. A karma-jóga elejétől a bhakti-jóga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-jóga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor dzsnyána-jógának hívják. Amikor az ember a dzsnyána-jógában a különböző testi gyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt astánga-jógának hívják. A csúcsot a bhakti-jóga jelenti, amikor a jógi az astánga-jógán túlhaladva eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Krisnát.”(Bhaktivedanta Swami, Bhagavad-gítá 6.47, magyarázat)

[21] Képes Andrea: A hatha-yoga helye a yoga-irányzatokban. Tattva,17. 1. 2014, 11–22.

Gaura Krisna Dász 2008: 26‒27.

[22] Valójában a Hatha-jógában is megtalálható mind a nyolc lépcsőfok, csupán anyagi minőségben.

[23] Az egyén saját, napi rendszerességgel végzett gyakorlatai

[24] Milanov‒Boriszova 1968: 26‒27.

[25] Jelentése: energiazár

[26] Leggyakrabban kéztartásokra használják a mudra szót, de szemállások, testtartások és légzés technikák is lehetnek. (Gertrud Hirschi 2017: 9.)

[27] Jelentése: életlevegő, életerő

[28] Godfrey 2016: 28‒29.