Ajánlás: A Himalájai Tradíció mestereinek és Sashi Koshlának ajánlom ezt a kis jegyzetet, akik a fény ösvényén vezetnek. Ami ebben a jegyzetben fényes és tápláló, az a Guru áldása, s minden, ami még nem letisztult, zavaros vagy tamaszikus, azok az én korlátaim és zavarodottságaim.

Miért tűnt el a lassúság öröme? Hol vannak a hajdani ődöngők? Hol vannak a népdalok semmittevő hősei, a vándorlegények, akik malomról malomra járnak és csillagos ég alatt alszanak? Eltűntek volna a mezei ösvényekkel, a rétekkel, tisztásokkal, a természettel együtt? Egy cseh mondás szép hasonlattal határozza meg édes semmittevésüket: nézegetik a Jóisten ablakait. Aki a Jóisten ablakait nézegeti, az nem unatkozik; az boldog. Világunkban a semmittevés tétlenséggé változott, ami egészen más: a tétlen ember frusztrálva van, unatkozik, s egyfolytában a hiányzó mozgást keresi.

Milan Kundera: Lassúság

(Budapest, Európa Kiadó, 1996)
Ford.: Vargyas Zoltán
(részletek)

„A jóga célja az önmegvalósítás, azonban ha beteg a test, nem tudja elérni a végső állapotot, így a jóga alapvetőnek tartja az egészséget a fejlődésünkhöz.”

(Selmeci Csongor előadása, 2020.05. 19)

Relaxáció-gondolati háttér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

relaxáció a pszichológiában az az érzelmi állapot, amikor az adott élőlény megszabadult a feszültségektől, melyeknek forrása lehet a harag, a félelem, vagy a szorongás. Az Oxford szótár szerint a relaxáció az az állapot, amikor a test és az elme mentes a feszültségektől és a szorongástól.” (Utolsó letöltés: 2020. 10. 06., https://hu.wikipedia.org/wiki/Relax%C3%A1ci%C3%B3)

Relaxáció francia szó, a francia törvénykezésben volt egy olyan jogi terminus, hogy amikor elengedték a rabot, levágják a köteleket testéről, hogy a gúzsba kötött állapotból kiszabadítsák. Ma is úgy értelmezzük, hogy valami kötöttségtől megszabadulunk.

A relaxáció szerepét tekintve megoszlanak az egyes tradíciók véleményei: van, ahol kevéssé fontos, és van, ahol nagyon biztonságosan felépített a relaxációt előkészítő, és relaxációs gyakorlatok segítik a tudatos és éber ellazulást.

A relaxációs gyakorlatok rendszere alapos tudomány, de kevés írásos anyag létezik ezzel kapcsolatban. A hatha jóga-szövegek említik mindössze, de azok is csak érintőlegesen. Így lehetséges az, hogy különbségek vannak egyes Tradíciók relaxációs gyakorlatában.

Szvámi Véda 30 különböző gyakorlatra hivatkozik, melyeket ő kapott és át is adott. Legtöbbjüket mindössze egyszer végezte el ő is. A Himalájai Jógatradícióban a relaxációs gyakorlatok szóbeli hagyomány útján, személyes tanításokon kerülnek átadásra, a tanítvány személyes igényeihez igazítva.

Ezek a gyakorlatok segítenek tudatosítani a fizikai, a mentális és a pránatestet.

A jóga gyakorlása mindent felerősít, testben és elmében tárolt egyensúlytalanságot, nemcsak a jó, hanem a kevésbé kívánatos tendenciákat is. Lehet ez az oka annak, hogy a jógázók egy része nem tartja fontosnak a relaxációt, ami a finomtesti gyakorlatok közé tartozik, s mint ilyen, különösen mély hatással bír.

De: menekülni csak előre lehet! Így fontos az, hogy a spirituális fejlődéssel együtt erősödjön a psziché, a személyiség szerkezete és határai, melyhez sok esetben szükséges egyéni vagy csoportos pszichoterápia (lásd dr. Daubner Béla munkásságát). hogy a felbukkanó negatív késztetések és tendenciák helyükre kerülhessenek.

A szétszórt figyelem, a rengeteg gondolat, impulzus szétszórja az elmét és életerőt is, ami betegséghez vezethet.

Ma a legnagyobb kihívás az elmét éri. Felgyorsult a világ működése, és a test ősi vegyületei erre a ritmusra nem állnak készen, így van az a paradoxon, hogy nagy a jóllét, de magas a betegségek aránya még mindig.

Tudatosan le kell lassítanunk.

Korunk felgyorsult tempója hívta elő az igényt a tudatos és rendszeres relaxációra, mely fontos egészség megőrző technikává vált. Másodpercenként 11 különböző gondolat halad át az elmén, s készteti az érzékszerveket reakcióra, melyek feszültséget hagyhatnak maguk után, ha a megoldás nem elérhető. Ennek a hatalmas ingeráradatnak, s a rájuk való – nem a valós helyzetnek megfelelő – reakciók lecsillapítását segíti a jóga testhelyzeteinek és a relaxációnak a gyakorlása.

Szvámi Véda szerint régen is volt stressz, de akkor tudatlanságnak hívták.

A relaxáció művészetét meg lehet tanulni, lépésenként, egyéni állapotunknak megfelelően, amiben a cikksorozat második részében írunk bővebben.

Írta: Kornhoffer Tünde
himalájai jógatanár, Anaya női jóga oktató képző
www.aranycsillag-joga.hu

Fotó: Kornhoffer Tünde