Mindannyiunkat foglalkoztat a kérdés, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. A témában Kádár Miklós szerkesztő beszélgetett Dr. Tasi Istvánnal, a BHF docensével a Pax TV sorozatában, amelyből most rövid szöveges és videórészletet közlünk kedvcsinálóként. 

Csupasz majmok vagyunk, vagy bukott angyalok?

Kádár Miklós: Tisztelettel köszöntöm Önöket! „Az emberiség eredete” mai adásának témája az evolúció modell gyengeségei. A beszélgetőtársam Dr. Tasi István.

Tasi István: Csupasz majmok vagyunk, vagy pedig bukott angyalok? Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan gondolkodunk magunkról, hogy gondolkodunk a fajunkról. Ez a kérdés azért nagyon fontos, mert nagyon szerteágazó hatása van, hogy mit gondolunk magunkról, mit gondolunk az élővilág eredetéről, a világ teremtéséről. A két nagy felfogás, vagy ahogy te mondtad, a modellek…

Az egyik az, hogy minden véletlenül fejlődött ki. Volt egy nagy ősrobbanás, aztán az őslevesből létrejött valami egysejtű élőlény, aztán létrejöttek a halak. Idővel, millió-millió évek alatt kimásztak a partra, létrejöttek a négylábú állatok és végül kialakult az ember.

Kevesen tudják, hogy ez az elképzelés, ez az evolúciós elképzelés nagyon gyenge lábakon áll.

Ez egy nagyon spekulatív, nagyon teoretikus és nagyon sok tekintetben világnézeti alapon álló elképzelés. Ez tulajdonképpen egy filozófia. Az evolúcióelmélet nem egy tudományosan bizonyított tény, vagy egy minden oldalról alátámasztott elmélet, hanem egy filozófiai alapon álló tézis vagy tézisrendszer és nem kell feltétlen elfogadnunk.

Van a másik modell. Hogyha nagy általánosságban fogalmazok, akkor azt mondom, hogy a teremtési modell. Nem feltétlen egyik vagy másik vallásnak a teremtés-felfogására gondolok, hanem általában arra megközelítésre, hogy vagy van egy magasabb rendű lény. Általában Istennek nevezzük – vagy különböző vallásokban más néven hívják – és Ő kigondolta, hogy létezzen a világ létezzen az anyag, milyen formában létezzen, és hogy létezzenek benne fajok. És előre ki van találva minden, és minden fajnak van valamiféle funkciója – legkülönlegesebb funkciója nyilvánvalóan az emberi lénynek van.

Szóval ez egy hatalmas nagy választóvíz, hogy valaki az egyik féle felfogást fogadja el, az evolúciós elképzelést, annak a leggyakrabban hirdetett materialista változatát, vagy pedig úgy látja, hogy igen, egy magasabb rendű lénytől jött létre a világ.

Mi az, amit biztosan lehet tudni az élővilág eredetéről? És mik a lehetséges válaszok azokra a kérdésekre, amik száz százalékosan nem megválaszolhatók, nem megfigyelhetők? A téma jelentősége miatt ennek nagyon a mélyére kell menni, ezt nagyon jól át kell gondolni, mert mondhatjuk, hogy a létünk a tét.  Csupasz majmok vagyunk, és amikor meghalunk mindennek vége, vagy pedig van az emberi lénynek valamiféle magasabb rendű küldetése? Van-e kapcsolatunk azzal a legfelsőbb lénnyel, aki létrehozott minket? Mi ennek a kapcsolatnak a lényege, mi a célja?

Hogyha csak minden magától kifejlődött véletlenül mutációk, szelekció révén, és pont így jött ki, hogy ilyen csupasz, vagy kicsit kopasz, kicsit szőrös majmok lettünk, hát akkor az életnek nem sok értelme van. De hogyha az ember direkt van létrehozva, és az egész élővilág, akkor felvetődik rögtön az a kérdés, hogy „De miért, mi a célja az egésznek?”. Engem ez fűt ebben a témában, hogy erre a kérdésre választ keressek, vagy bemutassam a válaszlehetőségeket másoknak.

A teljes adás itt tekinthető meg: