Az emberiség eredete mindig kérdés – a témában Kádár Miklós szerkesztő beszélgetett beszélgetett Dr. Tasi Istvánnal, a BHF docensével a Pax TV sorozatában.

Csupasz majmok vagyunk, vagy bukott angyalok?

Nem mindegy, hiszen szerteágazó hatása van annak, amit magunkról, az élővilág eredetéről, a világ teremtéséről gondolunk.

E tekintetben két modell ismert. Az egyik szerint az ősrobbanás után, mintegy véletlenül alakultak ki az egyre és egyre fejlettebb élőlények, legvégül pedig az ember. A másik szerint létezik egy magasabb rendű lény, aki „kigondolta”, hogy létezzen a világ, az anyag, a fajok – ez utóbbiak mindegyikének van valamilyen funkciója; a legkülönlegesebb funkciója pedig az embernek van.

Mindkét modell vizsgálható empirikusan

Az, hogy ki melyiket fogadja el, valójában a világnézetétől függ. Ám mindkét modell vizsgálható empirikusan: mi az, ami tényekből következik, mi az, ami feltételezés; mi tudható biztosan, és mik a válaszok azokra a kérdésekre, amelyek nem százszázalékosan megválaszolhatók.

Közös ős?

A tankönyvek jellemzően néhány példával igyekeznek igazolni az evolúció elméletét – ám ha ezeket a példákat alaposabban megnézzük és végigelemezzük, kiderül, hogy nem hozhatók fel egyértelmű érvként. Az egyik ilyen példa az emberi kéz, valamint a bálnák uszonya és a denevérek szárnya közötti hasonlóság. Való igaz, hogy mindegyik esetben ötsugarú végtagszerkezetről van szó. Sokan éppen ezt tekintik bizonyítéknak az evolúcióra, mondván, hogy ezeknek az emlősöknek közös ősük volt, majd – különféle mutációk és szelekciók révén – az egyik a fogás, a másik az úszás, a harmadik a repülés révén fejlődött tovább.

A hajóból nem lesz repülő

Másfelől viszont ott a propellerelv: vagyis a propeller minden esetben egy forgó tengelyből és kettő vagy több lapátból áll, ami azonban használható a földben – ásásnál –, a vízen – hajóknál – és a levegőben – repülőknél. Mégsem gondolja senki, hogy a hajó valamikor átalakult repülővé – mindegyik mögött elmék vannak. És lehet ugyanígy látni az élővilágot is, ahogy évezredeken át történt is, hiszen a világvallások úgy beszélnek a természetről, mint Isten munkájáról.

Nem kell feltétlenül elfogadnunk

Mégis az evolúciós elmélet az, amit az általános és a középiskolában tanulunk, amivel ismeretterjesztő könyvekben, filmekben találkozunk. Így kevesen tudják, hogy ez a fajta elképzelés valójában igen gyenge lábakon áll – nem egy tudományos bizonyított tényről van szó, hanem egy filozófiai alapon álló tézisrendszerről, amit nem kell feltétlenül elfogadnunk.

A témáról bővebben hallhatsz a Pax TV adásában: