Hány órát lehet egy nap jógával tölteni?

2019. 05. 23. | Életmód, Filozófia

Szerző: Mezei Katalin
 

Sok ember számára a jóga hallatán kezüket-lábukat kifacsaró, divatos fiatalok lebegnek a szemük előtt. Ők azt gondolhatják, hogy maximum egy-két órát lehet egy nap jógázni. Azok, akik ismerik és gyakorolják, talán úgy vélik, hogy hat-nyolc órát, egyéni teherbírástól függően.

A védikus irodalomban, a jóga eredeti írásos forrásaiban azonban nem ilyen egyértelmű a válasz a címben feltett kérdésre. Már csak azért sem, mert többféle jóga-folyamat létezik: például karma-jóga, gjána- vagy dzsnyána-jóga, hatha-jóga, astánga-jóga, buddhi-jóga, bhakti-jóga. A kifejezésekben közösen előforduló jóga szó használata nem véletlenül gyakori: általában összekapcsolódást, kapcsolatfelvételt jelent a világon túl létező Transzcendenssel.[1] A jóga szó előtti különféle szavak arra utalnak, hogy milyen módon igyekszik a követő elérni és fejleszteni ezt a kapcsolatot: a tettek által, a tudás művészetével, test és az elme fegyelmezésével vagy az odaadás révén. Az eltérő folyamatok persze eltérő vonásokat mutatnak, más-más elem kap hangsúlyt bennük. Van, amelyik gyorsabban és van, amelyik lassabban ad eredményt.

Amit ma nyugaton jógának neveznek, az védikus értelemben csak eszköz a Transzcendens felé vezető úton. A korlátozások, köztük a testi késztetések, az érzékek, valamint az elme szabályozása, a testgyakorlatok, a meditáció, illetve a légzőgyakorlatok végzése nem öncélú: a célja az önfegyelem és általa a lelki fejlődés segítése, előremozdítása.[2] A jóga e mély lelki tartalmát ismerők tudják, hogy ez egy fokozatos folyamat, melynek tökéletessége az állandó emlékezés és az azon át való kapcsolódás.[3]

A védikus irodalom szerint az idő páratlanul értékes: egy eltelt másodpercet sem lehet visszahozni, bármennyit fizetnénk is érte. Ezért kezdődik a Védánta-szútra azzal a felhívással, hogy „itt az ideje érdeklődni az Abszolútról” most, amikor erre lehetőségünk van.[4]

Hogy melyik úton indulunk el, melyik jógát választjuk, az ránk van bízva, tehetünk belátásunk szerint. Jó viszont, ha nem felejtjük el, hogy (így vagy úgy) mindegyik célja a Transzcendenssel való kapcsolat fejlesztése. Minél többet gyakorolunk, annál könnyebben fog menni a kivitelezés. A testgyakorlatokon túl pedig a jóga többi eleme és módszere (többek között a meditáció, tudásunk növelése, a szabályozott életvitel, a jógikus étkezés, a mantrázás és a szolgálat végzése) szintén fontosak a teljesebb megvalósításhoz. Ha megismerjük a teljes jóga-rendszert és élünk minden általa adott lehetőséggel, akkor életünket egyre nagyobb mértékben tudjuk e kapcsolódás jegyében élni – akár 24 órát is. Ezzel együtt pedig egyre nagyobb kiegyensúlyozottságot, elégedettséget és lelki boldogságot tapasztalhatunk.[5]

Markwarthné Lengyel Piroska (Puskariní Déví Dászi)

A kép forrása: https://unsplash.com/search/photos/photos


[1] Bhagavad-gítá 6.2.

[2] Bhaktivedanta Swami Prabhupáda szerint, aki a jógát anélkül gyakorolja, hogy érzékeit és elméjét szabályozná, az úgy próbál tüzet gyújtani, hogy közben vizet önt rá. Bhagavad-gítá 6.36. magyarázata.

[3] smartavyah satatam visnoh. A vers a Padma Puránából származik, idézi: Csaitanya-csaritámrita Madhya-lílá 22.113. magyarázata.

[4] athato brahma jijnasa. Idézi például: Srímad-Bhágavatam 4.25.26. magyarázata.

[5] Bhagavad-gítá 2.48.