Rupert Sheldrake 1942. június 28-án született az angliai Nottinghamshire-ben található Newark-on-Trentben. Kiskorától vonzotta a növény- és állatvilág, és a szülei is erre inspirálták, különösen az édesapja, aki amatőr természetbúvár volt. Mindez később a pályaválasztását is meghatározta.
A Cambridge-i Egyetemen biológiát és biokémiát tanult. Ám azt tapasztalta, hatalmas szakadék tátong az ő valódi célja – vagyis az élet megismerése – az ott oktatott „ortodox” biológia között, amely kvázi gépként kezeli az organizmusokat. Így például állatokat vizsgáltak, ám ehhez meg kellett ölniük őket. Úgy érezte, hogy valami nagyon elromlott – de nem tudta, hogy mi. Mígnem aztán egy barátjának köszönhetően, aki rajongott a német irodalomért, megismerte Goethe műveit. A 19. századi költő és botanikus révén betekintése nyílt a holisztikus tudományba, amely a közvetlen tapasztalatot és a megértést integrálja. Ennek a művelésére azonban nem sok lehetősége nyílt, így még abban is elbizonytalanodott, hogy az adott körülmények között egyáltalán tudós akar-e lenni.
Szerencsére éppen kapott egy ösztöndíjat a Harvard Egyetemre, ahol egy tudománytörténetet és filozófiát tanult. Ekkoriban olvasta Thomas Kuhn The Structure of Scientific Revolution (A tudományos forradalmak struktúrája) című, abban az időben viszonylag újnak számító könyvét. A szerző nem kevesebbet állított, mint hogy az a mechanisztikus teória, amelyet a modern tudomány alapul vesz, valójában egy hitrendszer. Bemutatta azt is, miként váltották egymást időről időre a különféle paradigmák. Ha voltak paradigmaváltások a múltban, bizonyára lesznek a jövőben is – ez a kilátás pedig nagyon inspirálóan hatott Sheldrake-re.
Visszatérve Cambrigde-be a növények fejlődéséről írta a PhD-jét. Hamarosan a Királyi Természettudományos Társaság kutatója lett. Bár nézetei legalábbis megosztónak voltak tudományos körökben – legalábbis hivatalosan, ugyanis „titokban” számos tudós szimpatizál vele, meglehetősen nagy szabadságot kapott – lényegében bármilyen kutatást végezhetett, igaz, erre általában neki magának kellett megszereznie a pénzt. Évekig dolgozott Indiában is, ami tovább alakította a szemléletét, többek között a spiritualitás terén, ami egyébként is közel állt hozzá.
Cambridge-ben kezdte meg a kutatásait a morfogenetikus mezőkkel kapcsolatosan. Ezek a mezők minden élőlényt összekötnek – ezzel a fajta kapcsolattal magyarázható például a telepátia jelensége is, például ha megérezzük, hogy ki fog hívni minket telefonon. A morfogenetikus mezők elméletét alkalmazza például a családállítás is.
Sheldrake több nagy sikerű könyvet is írt kutatásairól, melyek hazánkban is megjelentek. Ezekben olyan kérdésekre keresi a választ, amelyeket a hivatalos tudomány jellemzően figyelmen kívül hagy. Arra törekszik, hogy a tudomány, illetve annak művelése mind szélesebb kör számára váljon elérhetővé – így rendszeresen mutat be olyan kísérleteket, amiket bárki elvégezhet.
