Ökojóga

A mindennapi élet területén elegendő lenne kisebb változtatásokat eszközölni, a komfortosság minimális csökkenésével (átértékelésével) ahhoz, ahogy jelentősen csökkenjen az egyénre jutó ökológiai lábnyom.

A tisztaság a jógahagyományok értelmében vonatkozhat a testünk és környezetünk tisztaságára, valamint a mindennapi tisztálkodáson túl – a fejlett jógik számára – a különböző higiéniai eljárások, amelyek a test mélyebb tisztaságára szolgálnak. Az utóbbi eljárásokon kívül elegendő lenne, ha mindenki csak a minimális tisztaságra vonatkozó előírást betartaná, ami azt jelenti, hogy magát és környezetét sem szennyezi

A birtoklástól való mentesség azt jelenti, hogy az ember elutasítja a világi dolgokhoz való ragaszkodását, használhatja őket, de nem kötődik hozzájuk. Szolid életre sarkall és ellenzi a vagyon és a vagyontárgyak felhalmozását. Az embernek annyit szabad akarnia, amennyi az életéhez minimálisan szükséges és tartózkodnia kell a fölösleges fényűzéstől.

A lopás kerülése és a környezetvédelem.

A mai korban gyakori a tények elferdítése annak érdekében, hogy az valakinek a hasznára váljon, legyen szó egyéni érdekről vagy egy csoport, ország céljáról – ez pedig a környezetvédelem ügyének is árt. A jóga második tiltása, ami az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos,...

A nem-ártás, vagyis az ahimszá elvének alkalmazása nemcsak embertársainkra, hanem a bolygón lévő valamennyi élőlényre kihat, és a környezetet is védi. „Az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos tiltások (yama): (1) az erőszakmentesség, (2) az igazmondás (a hazugság...

A védikus bölcsességek szerint az ember életére vonatkozó alaptörvények a jama és nijama elvek követésével kezdődik. Ezek adják a megfelelő alapot ahhoz, hogy az életben minden szinten fejlődést érhessünk el és a dharmának[1] megfelelő életet éljünk. Ezek a lemondások...