Kontakt-jóga gyakorlatsor 120 percben

2016. 03. 30. | Jóga gyakorlás

 

É. Nagy Zsófia, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vaisnava jógamester szakon végzett hallgatója 2014-ben írt szakdolgozatot „A kontakt gyakorlatok oktatásmódszertani szerepe a hatha-jóga órán” címmel. Munkájában egy 120 perces, csúcsgyakorlatra[1] épülő óravázlaton keresztül mutatja be a kontaktgyakorlatok fizikai és mentális fejlődésben betöltött szerepét. A kiválasztott és a rávezető ászanák kezdő szintű hátrahajlítások. Csúcsgyakorlat: az ustrászana. Cikkünkben az óravázlatot képező gyakorlatsort közöljük.
Ráhangolódás

0-8. perc: A gyakorló párok egymásnak háttal, szukhászanában helyezkednek el. Először a test mentális utasításokkal való ellazítása történik a lábfejtől a fej felé haladva; majd önmaguk és társuk légzésének figyelése következik: részlégzések (hasi, mellkasi, tüdőcsúcsi), mellkasi légzésre helyezett hangsúllyal, a bordakosár terének megfigyelésével (milyen irányban és mértékben mozdulnak a bordák a légzés hatására, a szívverés megfigyelése), majd teljes jógalégzés.


Bemelegítés

9-20. perc: Párban, egymásnak háttal, szukhászanában gerincmobilizáció(domborítás és homorítás) végzése: előre- és hátrahajlás összekapaszkodva, oldalra hajlás és törzscsavarás történik dinamikusan és kitartva.
A csípő és a térd átmozgatása baddha-kónászanában: a láb előre és oldalra nyújtását lábujjfogással, váltott lábbal, légzésszinkronnal végezik.

Átvezetés

21-25. perc:
Mardzsárászana és sasánkászana, valamint sasánkászana és bhudzsangászana felvétele egyénileg, légzésszinkronnal végezve.
Ászanák

26-29. perc: Bhudzsangászana kitartása egyénileg, majd pár légzés szünet következik hasi savászanában. Ezután törzscsavarással, kéztámasszal kilégzésre, majd ismét pár légzés szünet után keresztcsont fölött fűzött ujjakkal belégzésre is elvégzik a gyakorlatot.

30-34. perc: Sasánkászana és adhó-mukha-svanászana, majd ékapáda-adhó-mukha-svanászana és adhó-mukha-svanászana felvétele egyénileg légzésszinkronnal végezve. Pihenő sasánkászanában, öt légzésig.

35-43. perc: Páros vállnyújtás. A gyakorló hason fekszik, homloka a talajon. A segítő társ finoman hátrafelé mozdítja a a gyakorló karját a vállöv vonalában, majd onnan finoman a fej irányába végzi ugyanezt, miközben egyik talpát a gyakorló keresztcsontjára helyezve a medencét rögzíti. Ezután, miközben a gyakorló hason fekvszik, homloka a talajon és karjai a mellkasa/vállöve alatt keresztben nyújtva vannak, a segítő társ finoman, teljes tenyérrel a lapockák és váll hátsó felén megtámasztva lefelé és kifelé tolja a tenyerét.

44-48. perc: Páros szfinx póz felvétele. A segítő a kezét a gyakorló keresztcsontjára (amit lefelé és hátrafelé terel, rögzítve a medenceövet) és lapockáira támasztja (előre és fölfelé emeli a mellkast) keresztezett kartartással.

49-55. perc: Páros bhudzsangászana póz felvétele. A segítő a gyakorló lapockája mögött átvezeti a hevedert, és két talpát szemből a vállaira támasztja, hátra- és kifelé terelve azokat. Ezután a gyakorló egyénileg felveszi a dhanurászanát, majd a segítő megnyújtja őt sasánkászanában.

56-62. perc: Páros ékapáda rádzsakapótászana rávezető gyakorlat következik. A segítő egyik tenyerét a gyakorló medencéjén, a nyújtott láb oldalán támasztja meg, miközben a talaj felé és finoman a törzs nyújtózásának irányába tolja azt. Másik tenyerével a lapockáknál adja meg a törzs nyújtózásának helyes irányát (csípőnyújtás/medencestabilizálás miatt). Pihenő sasánkászanában, öt mély légzésig.

63-67. perc: Páros kandarászanában a hevedert a gyakorló medenceövén, keresztcsontja mögött átvezetve helyezik el, a segítő társ pedig fölfelé és előre, a térdek irányába mozdítja azt

68-74. perc: Páros ustrászana felvétele falnál. A segítő társ egyik talpát a gyakorló lapockáinak lenti csúcsánál, a másikat a keresztcsontján támasztja, majd ellentétes irányba tolja a medenceövet és a mellkasi gerincszakaszt. Először dinamikus karnyújtás következik (légzésszinkronnal végezve: karnyújtás a fül mellé belégzésre, kilégzésre vissza a csípőre) a gerinc helyes nyújtózásának rávezetésére, majd a teljes póz felvétele, melyben a gyakorló a tenyereit a sarkára/jógatéglára támasztja.

75-76. perc: Egyéni ustrászana felvétele.

Kompenzálás

Hátrahajlítás után a kompenzáló gyakorlatok sorrendje: oldalra hajlítás, csavarás és előrehajlás.

77-83. perc: Páros oldalra hajlás. A segítő sasánkászanában, a gyakorló vadzsrászanában helyezkedik el, miközben társa medencéjére támaszkodva, arra ráhajolva nyújtózik oldalra.

84-92. perc: Páros vakrászana felvétele. Először a törzs megnyújtása történik ülve, úrdhva-haszta-dandászanában, majd csavarás következik. A segítő egyik talpa a csípőlapáton helyezkedik el, rögzítve annak helyzetét, a másik az ellentétes lapockán megtámasztva nyugszik, hogy elősegítse a fokozottabb mellkasi gerincszakaszon létrejövő nyújtózást és a mellkasnyitást. A segítő egyik keze a gyakorló vállán van a gerinccsavarás mélységének fokozása végett.

93-95. perc: Pascsimóttánászana felvétele egyénileg.
Levezetés

96-104. perc: Páros (passzív) viparíta-karani.

105-107. perc: Egyéni matszjászana felvétele párnával a mellkasi gerincszakasz alatt.

108-110. perc: Egyéni törzscsavarás kényelmesen, ahogy éppen jólesik.
Relaxáció

111-120. perc: Savászana pontos beállítása. Egész test ellazítása mentális parancsokkal a fejtől a lábfej irányába haladva. A légzés tudatosítása. Kijövetel a testrészek tudatosításával a láb irányából haladva a fej felé. A végtagok és a gerinc átmozgatása. Az óra befejezése keresztezett lábú ülésben.

Forrás: É. Nagy Zsófia: A kontakt gyakorlatok oktatásmódszertani szerepe a hatha-jóga órán. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.

Fotók: Fagyal Csongor. A gyakorlatot bemutatja É. Nagy Zsófia és Bacsa Terka.


[1] Oktatásmódszertan szempontból nézve olyankor alkalmazunk csúcsgyakorlatra épülő órát, amikor új ászanát tanítunk, mikor egyre intenzívebb és mélyebb hátrahajlások követik egymást, hogy megtanítsuk a kiválasztott gyakorlat végzésekor fontos izommunkákat és erővonalakat, és mint jelen esetben mindezek oktatását is megtanítsuk. Az egyes testrészek pozicionálására és az akciók tudatosítására használt technikai elemek az előkészítő ászanák, a páros gyakorlatok, a térben való elforgatás, segédeszközök használata, dinamikus és statikus végrehajtás, valamint ezek kombinációi. Az óravázlatban a csúcsgyakorlat: az ustrászana.