Tattva – Jóga 2.

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tudományos folyóiratának 15. (2012. novemberi) száma. Téma: a jóga.

Most meglepetés ajándékkal!

1000 Ft

Elérhető

Kategóriák: , ,

A lapszám ingyenesen letölthető ezen a linken.

Előző számunk folytatásaként e kiadványunk ismét a jógával, különösen a jóga, valamint a vaiṣṇava filozófia és lelki gyakorlatok kapcsolatával foglalkozik. Tanulmány rovatunk írásainak ez a téma adja a gerincét.

A jóga tág értelemben véve az önmegvalósítást célzó folyamatok összefoglaló megnevezése, és e megközelítésben a vaiṣṇava hívők gyakorlatát bhaktiyogának, az Isten iránti szereteten és odaadáson alapuló jógának nevezzük. Szűkebb értelemben a jóga alatt – különösen az Indián kívüli társadalmakban – a haṭha-yogát, illetve az annak forrásául szolgáló autentikus aṣṭāṅga-yogát értik. E jógafolyamatról a Bhagavad-gītā hatodik fejezete beszél, kettős célzattal. Egyrészt Kṛṣṇa e leírás révén tudatosítja Arjunában, hogy ő – nem is beszélve a közönséges halandók többségéről – képtelen az aṣṭāṅga-yogát a maga teljességében gyakorolni és tökélyre fejleszteni. Ugyanakkor az aṣṭāṅga-yoga leírása kapcsán Kṛṣṇa sok olyan alapelvet ismertet, amelyek a tág értelemben vett jóga, vagyis minden jógairányzat követői számára fontosak; ilyenek például az érzékek és az elme megfegyelmezése. A fentiek röviden megmagyarázzák a vaiṣṇava vallásgyakorlók és tanítók ambivalens viszonyát az aṣṭāṅga-yogához: önmagában ez a folyamat a jelen korban legtöbbünket nem tud elvezetni az élet tökéletességéhez; viszont vannak olyan univerzális „jóga-elvek”, amelyek egy vaiṣṇava (bhaktiyogī) számára éppoly fontosak és megszívlelendőek, mint az aṣṭāṅga-yogában.

Deepak Sarma tanulmánya azzal az aktuális problémával foglalkozik, hogy napjainkban a jógát és az indiai kultúra más elemeit felhígítva, a védikus filozófia és tradíció más elemeitől elszakítva próbálják felhasználni, sőt sokszor áruvá tenni. Hogy lássuk az eredeti hagyomány – véleményünk szerint fontos – szigorát, örömmel közöljük Gaura Kṛṣṇa Dāsa (Dr. Tóth-Soma László) Yoga-sūtra fordításának első fejezetét, ami a szélesebb közönség számára hozzáférhető formában mindeddig nem jelent meg (folytatása és teljes, szavankénti fordítást is közlő kiadása pedig a jövőben várható). Jason D. Fuller írása Bhaktivinoda Ṭhākura egyik műve alapján kifejti és érthetővé teszi a vaiṣṇava ācāryák fenntartásait az aṣṭāṅga-yogával kapcsolatban – ha valaki arra mint az önmegvalósítás modern korban gyakorolható eszközére tekint. Ez az út még a múltban is kockázatokat rejtett magában, nem is beszélve spirituálisan degradált korunkról. Karuṇā-sindhu Devī Dāsī (Nikodemus Katalin) jógaoktatónk ugyanakkor elmagyarázza, hogy egyes āsanák, vagyis jóga testhelyzetek, milyen kedvező élettani hatásokkal rendelkeznek – az egészség azonban a jógának „kellemes mellékhatása”, nem pedig végső célja.

Műhely rovatunkban a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektora, Mahārāṇī Devī Dāsī (Banyár Magdolna) a hindu kultúra néhány meghatározó vonását mutatja be doktori disszertációja alapján.

A Párbeszéd rovatban Īśvara Kṛṣṇa Dāsa (Tasi István) egy olyan tudományos és ideológiai áramlattal foglalkozik, amely nemcsak idegen a védikus világfelfogástól, hanem akadályozza a jóga szellemi céljainak megvalósítását. A védikus világképben örök entitásokról hallunk: az élettelen anyagról és az attól lényegileg különböző szellemi lélekről, amely a teremtés által adott testi formákban foglal helyet, illetve egyikből a másikba vándorol. Az evolúciós felfogás mai változatai általában elfeledkeznek a lélekről, a testi formákat pedig hosszú idő alatt kifejlődött, magasabb rendű cél nélkül létező, pusztán biológiai produktumnak tekintik – eltagadva ezzel az élet spirituális dimenzióját. E témával foglalkozik a folyóiratszámot záró Recenzió rovatunk egyik könyvismertetése is. Emellett Mañjarī Devī Dāsī (Magyar Márta) recenziója egy olyan szerkesztett kötetet mutat be, amely vallástudományi szemszögből igyekszik megragadni a hinduizmus mibenlétét, ami a viták tanúsága szerint nem is olyan egyszerű feladat. Amṛtānanda Devī Dāsī (Jeney Rita) pedig Stein Aurél keletkutató egyik újra kiadott művét ismerteti.

Számunk szerzői és szerkesztői reményüket fejezik ki, hogy a tanulmányok és recenziók főiskolánk teológus és jógamester szakos hallgatói, valamint a jóga mélyebb szellemi háttere és a valláshoz, teológiához való kapcsolódása iránt érdeklődők számára egyaránt hasznos olvasmányként szolgálnak.

Ajánlott cikkek

Ajánlott tanfolyamok

Kiadványok