7 nap, 6 íz – útmutató a tudatos ájurvédikus táplálkozáshoz

Ezúttal Baktai Ádámtól olvashatsz az ájurvédikus táplálkozással kapcsolatban érdekességeket, hasznos információkat. Ádám hindu pap, szakterületei pedig a védikus asztrológia, a vasztu (indiai térrendezés), a hatha jóga és a fent említett az ájurvédikus életvitel.

Már 2 éves kora előtt a keleti kultúra közelébe keveredett, 6 éves kora óta vegetáriánus, 15 éves korában Indiába költözött egy tradicionális bentlakásos kolostor-iskolába, ahol 10 évig folytatta tanulmányait. 7 éven keresztül tanított is itt, majd az utolsó 3 évben igazgatóként szolgálta az iskola intézményét.

Azóta papként, tanárként, védikus és orientális tudományok szakértőjeként és tanácsadóként tevékenykedett Indiába, Indonéziában, Angliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Mauritius szigetén, a Fidzsi-szigeteken, Dubaiban és természetesen Magyarországon is.

És most lássuk milyen hasznos tanácsokkal lát el az ájurvédikus táplálkozással kapcsolatban.

Táplálkozási tanácsok a hét minden napjára

A hét minden napját egy-egy bolygó befolyásolja így más-más hatással van a testünkre és a táplálkozásunkra is. Indiában ezért családok millióinál szokás az, hogy a hét különböző napjain szinte mindig ugyanazokat az ételeket eszik. Tehát minden hétfőn, kedden, szerdán és így tovább ugyanazt a menüt főzik meg és fogyasztják el.

HÉTFŐ – a Hold napja
Mivel a hétfői napok a Hold bolygóhoz kapcsolódnak, így ilyenkor az ehhez kapcsolódó alapanyagok kerülnek fókuszba, vagyis a tejtermékek, a gyümölcsök, a gabonák és a fehér színű élelmiszerek.

KEDD – a Mars napja
A keddi napok a Mars bolygóhoz kapcsolódnak, így a Mars tüzességéhez illően csípősebb, fűszeresebb, fehérjében gazdag és nem utolsósorban vöröses színű ételeket ajánlanánk.

SZERDA – a Merkúr napja
A szerdai napok a Merkúrhoz kötődnek, így a zöld szín kerül terítékre, valamint a leveles zöldségek.

CSÜTÖRTÖK – a Jupiter napja
A csütörtöki nap a Jupiterhez kapcsolódik, így a sárga szín lesz domináns, valamint a lédús ételek, ugyanis a Jupiter természete szerint vizes.

PÉNTEK – a Vénusz napja
A pénteki napok a Vénusz bolygóhoz kapcsolódnak, így a fehér szín mellett a Vénusz fényűző természete is teret kaphat ezeken a napokon. Jellemző ajánlás az indiai kultúrában, hogy péntekenként járjunk étterembe, és ezzel el is rendezhető az utolsó munkanap.

SZOMBAT – a Szaturnusz napja
A szombati napok a Szaturnusz bolygóhoz köthetők, ami az aszkéták, a szerzetesek és a lemondottak bolygója is egyben. Így az ájurvédában az is tanácsolt, hogy szombaton vagy csak maradékokat együnk, vagy semmit.

VASÁRNAP – a Nap napja
A vasárnap az univerzumunk közepéhez, a mindennek életet adó és mindent működtető Naphoz kapcsolódik. Ezen a napon királyként kellene lakomáznunk. Bátran kaphatnak nagyobb szerepet a sült/ csőben sült ételek, a rakott és rántott fogások, minden, ami egy kicsit nehezebb, és ami után még a pihenés is jólesik. Az ájurvéda ezt azzal indokolja, hogy azért jó heti egyszer egy picit zsírosabban enni, mert így ki tudjuk hajtani az epénket.

fotó: bialasiewicz

Mit mond az ájurvéda az ízek gyógyhatásairól? – A hat alap íz és étkezési szokások

Az ájurvédikus gyógyászat egyik zsenialitása az, hogy egy folyamatos megelőzés üzemmódban működik. Minden nap, minden étkezés folyamán tesz azért, hogy mindig egészségesek legyünk. Többek között úgy is, hogy a mai napig tartja magát az az ájurvédikus étkezési rend, melynek alapja a hat íz mindennapos használata.

Ennek különböző besorolásait ismerjük, így ízlelés szerint megkülönböztetünk keserűt, savanyút, csípőset, fanyart, sósat és édeset, míg hatásuk szerint beszélhetünk meleg és hideg, könnyű és nehéz, valamint száraz és nedves ízekről. Ezen ízek különböző fiziológiai hatására alakult ki az a szokás, hogy egy étkezés alkalmával öt-hat féle étel kerül az „asztalra”, így minden íz a megfelelő formában és sorrendben végezheti el a maga feladatát.

Vegyünk tehát egy átlagos indiai ebédet:

◦ elsőként mindig keserűt fogyasztanak (apróra vágott krumplit, vagy padlizsánt, vagy kínai tököt megpirítanak olajon, majd megszórják neem levelekkel, ami kiengedve az illóolajakat, keserűvé teszi az ételt);
◦ másodikként savanyú következik (lehet sóska, spenót, citrusfélék vagy bármilyen savanyú növény),
◦ amit gyakran kombinálnak csípőssel (leggyakoribb csípős fűszerek a csili, gyömbér, fahéj, szegfűszeg és kardamom);
◦ majd a sós ételek következnek (különféle állagú „főzelékek”, száraz, lédús és gazdagon olajosak);
◦ ezután jöhet a fanyar (általában csatnit esznek, melyet leggyakrabban éretlen gyümölcsökből, vagy zöld egresből készítenek);
◦ és a legvégén az édes. A nehéz, sós és édes ételekhez méregtelenítő, emésztésfokozó fűszereket használnak, esetleg kis golyókká gyúrt fűszeres kiegészítőket – melyeket minden étkezés végén elrágnak, hogy segítsék a szervezet és az emésztőrendszer munkáját.

Mire valók az ízek?

Mikor a hat alapízről beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy orvosi szempontok alapján történt a besorolásuk. Az, hogy ebből a tudományos és kipróbált rendszerből végül ínycsiklandó lakomák születtek, teljes mértékben az indiai nép találékonyságának köszönhető. Vegyük át az ízeket:

KESERŰ: Méregtelenítő hatása miatt nem csak az étkezések elválaszthatatlan része, de elengedhetetlen kísérője túlsúlyos betegek kezelésének is. Ám ennél az íznél figyelembe kell venni: a kevesebb több. Túl sok keserű fogyasztása a szervezet teljes leépülését okozhatja.

SAVANYÚ: Erjeszt, tárolja a belső hőt, szomjoltó és fenntartja a test savasságát. Tehát stimulálja a szervezetet: melegítő hatása mellett szélhajtó tulajdonságokkal is rendelkezik és táplálja a nyálkahártyát – kivéve a reproduktívat.

CSÍPŐS: Emésztésfokozó, anyagcsere serkentő és izzasztó.

FANYAR: Megtartja a szövetek tónusát, ezért is alapvető összetevője a túlsúlyos emberek kezelésében alkalmazott ’triphal’ íz kombinációnak (három íz elegyítése), melynek hatására a páciens úgy veszít a súlyából, hogy méregtelenít, szövetei megőrzik tónusukat és szervezete egészséges marad.

SÓS: Ásványi só közismert tulajdonsága, hogy megköti a testben a vizet. Kis mennyiségben fokozza az emésztést, közepes mennyiségben hashajtó, nagy mennyiségben hánytató tulajdonsága miatt gyakran alkalmazzák itthon is a népi gyógyászatban, de Indiában is a hétköznapi kezelések szerves részét képezi. De hasznosítják még a jógában alkalmazott tisztítókúra során is.

ÉDES: Az ájurvéda szerint a legtöbbet ebből kell fogyasztanunk, mert szövetépítő, s így segíti a szervezetnek pótolni az elhalt sejteket. Ennek köszönhetően egy-egy sérülés is hamarabb begyógyul, ha elegendő édeset fogyasztunk. Ezen kívül kiemelt szerepe – melyet Európában és az Egyesült Államokban is előszeretettel hangsúlyosnak –, hogy növeli az elégedettség érzést.

(Téves elképzelés azonban, hogy a csokoládé az édes íz bevitelének legegyszerűbb módja. Amerikai kutatók kimutatták, hogy 350 kg csokoládét kellene elfogyasztanunk naponta, hogy olyan érzésünk legyen, mintha szerelmesek lennénk.)

fotó: valeriygoncharukphoto

Tisztán vagy kombinálva adagold?

Ám a valódi gyógyhatás a fenti ízek adagolásán is múlik: választhatunk, hogy tisztán, vagy kombinált formában használjuk fel az egyes ízeket. A tiszta használat intenzívebb hatást és gyorsabb eredményt hoz, ám könnyen felboríthatja a szervezet kényes egyensúlyát, míg a kombinált alkalmazás lassabb folyamatot eredményez, ám hosszútávon biztosabb módja az egészség megőrzésének.
Hogy csak néhány példát említsünk:

ÉDES: tiszta formája a cukor, kombinált formája a szénhidrát.

SÓS: tiszta formája az asztali só, kombinált formája a szárított hínár.

CSÍPŐS: tiszta formája a csípős fűszerek, így csili, gyömbér, erős paprika, különféle borsok, míg kombinált formája az édes fűszerek: fahéj, az ánizs, a szegfűszeg és a kardamon.

SAVANYÚ: tiszta formája az alkohol (s mivel energiát szabadít fel, veszélyes is nagy mennyiségben alkalmazni, mert megszünteti az éhségérzetet és leépíti a szervezetet), kombinált formája a savanyúság, joghurt és a savanyú gyümölcsök.

FANYAR: tiszta formája a csersav vagy a timsó, kombinált formája az egres, a som és a csipkebogyó.

KESERŰ: tisztán a kínai uborka, Szenna, grapefruit és aloe tartalmazza, míg kombináltan a cickafark, az aranypecsét, a salamonpecsét és a svéd keserű (az Unicum savanyúnak számít az alkohol miatt!).

Ismerős tulajdonságokat láthatunk tehát felvonultatva, s ha megfigyeljük egyes hazai receptek is őriznek valamit ebből a hasznos tudásból: amikor fahéjat szórunk a tejbegrízre, elősegítjük a nehéz, tejes étel megemésztését. Mikor erős paprikát teszünk a nehéz ételekbe, szintén emésztéssegítő anyaggal serkentjük szervezetünket.

Sajnálatos módon azonban a folyamatosan tapasztalható életmód változás hatással van étrendünkre is: a mirelit és gyors éttermi ételek teljesen felborítják szervezetünk egyensúlyát, melytől már több ezer éve óv minket az ájurvéda, felállítva az adagolás és egyensúly 4000 éves szabályait.

Forrás: Baktai Ádám oldala: bhaktikutir.hu
Ha szívesen olvasnál még hasznos információkat az ájurvédikus életmóddal kapcsolatban, jó szívvel ajánljuk Baktai Ádám könyvét (Ájurvéda az élet tudománya), amelyet IDE kattintva tekinthetsz és/vagy vásárolhatsz meg. 

Borítókép: RossHelen