Jógainterjú Somogyi-Pinczi Anikóval

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola idén hetedik alkalommal hirdette meg a példamutató jógaoktatók elismerésére alapított, országos Jógarádzsa Kiválósági Díjat, valamint a Jógarádzsa Közönség Díjat.

A Jógarádzsa Közönség Díjának odaítélése még hátra van, a jelöltekre a jógás társadalom tagjai szavazhatnak 2024.04.02. és 2024.06.07. között.
Ez alkalommal a Közönség Díjra jelöltek közül Somogyi-Pinczi Anikó mesél egy kicsit magáról. Kérlek, fogadd szeretettel Anikó személyes jógatörténetét! 

JP: Mikor és hogyan találkoztál először a jógával?

A: 2005-ben voltam az első jógafoglalkozáson, amit akkori kolléganőm tartott.
A valódi elmélyülést és a jógával való igazi kapcsolódást azonban 2008-ra datálom, amikor várandós lettem és kismama jógára kezdtem el járni.

JP: Melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötted, hogy jógaoktató leszel?

A: 2014-ben egy hétfő reggelen a jógaoktatóm azzal hívott fel, hogy ma nem gyakorlóként vár, hanem szeretné, ha megtartanám helyette a foglalkozást. Tulajdonképpen belevetettem magam a mélyvízbe. Ebben az időben a második kisfiammal gyesen voltam, közben jogi tanulmányaimat folytattam az Elte-n. Nem sok idő után épp egy római jog órán fogalmazódott meg bennem, hogy nekem nem a jog kell, hanem a jóga. Mivel mindig is emberekkel szerettem volna foglalkozni – gyerekként óvónő lenni, később tanár –, ezért egyértelművé vált számomra, hogy a jógaoktatás lesz az utam.

JP: Kit tekintesz mesterednek?

A: Nincs mesterem, Gurum. Én azt gondolom, hogy mindenkitől tanulhatok. Nemcsak embertársaimtól, de az állatoktól, a növényektől is. Mindig is szerettem tanulni és megérteni az ok-okozati összefüggéseket. Nagyon sok képzésen és tanfolyamon vettem már részt és szeretem, hogy az oktatók más aspektusból mutatják be az adott témát.

A jóga útján Nagy József, NaJó indított el, míg a női lélek megértésében Kovács Gyöngyi Naliní és Ozorák Zsuzska segített. Az ászanákon túl, a filozófia megismerésében sokat köszönhetek Hegedűs Zsoltnak. A hagyományok és az ájurvéda iránti érdeklődésemért Kotroczó Anikónak és Deepak Anthwal-nak tartozom hálával. Az emberi test működése iránti rajongásomat Almásy Csilla keltette életre. Az önmagam megértésében a BHF tanárai mutatták az utat. Köszönöm Nikodemusz Katalinnak, Karuna mátádzsínak, hogy végig kísérte a főiskolai tanulmányaimat és segített, ösztönzött fejlődésemben.

JP: A jóga mely elemeit gyakorlod?

A: Törekszem mind a hét lépcsőfokot gyakorolni. Mindennapjaimban elsősorban a jáma és nijáma elvek betartása, az ászanák és pránájáma gyakorlás mellett a mahá-mantra éneklése és a Bhagavad-gítá olvasása van jelen.

JP: Hogyan tudod beépíteni a hétköznapjaiba a jógát?

A: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a jóga köré építem az életem. Minden nap azzal foglalkozhatok, amit szeretek, hiszen naponta 3-4 jógafoglalkozást tartok saját Yoga Room-omban. Azonban ezeket az alkalmakat nem tekintem a saját jógázásomnak, hiszen nem magamra figyelek.

Az órákra való felkészüléssel indul el egyfajta befelé figyelés, ráhangolódás, a megszerzett tudásom gyakorlása, majd amikor elhelyezkedek a jógaszőnyegen, a tanítással átadom azt a gyakorlóknak.

A napi szádhanám 15-20 perc ászanázást és pránájáma gyakorlást tartalmaz. Hetente legalább kétszer törekszem hosszabb jógagyakorlást is folytatni, amikor a mantrameditációra és szent írások, illetve jógafilozófiai hanganyagok hallgatásara is több időt szánok.

JP: Mit ad neked a jóga?

A: Fényt, iránymutatást, támogatást. Mindent, amivel megérthetem a világot, önmagamat és kapcsolódást a Legfelsőbbel. Amikor leülök a matracra, megérkezem. Csend van, béke van, nyugalom van. Amikor ebben a rohanó világban külső szemlélő vagyok, akkor értem és érzem a „minden jól és rendben van”-t.

JP: Melyik a kedvenc ászanád? És miért?

A: A pascsimóttánászana, az ülésből előrehajlás. Ha fizikai szinten nézem, akkor azért mert sikerélményem van benne. Szeretem, hogy testem egész hátsó láncolatát megnyújtja. Szeretek benne előre nyújtózni és közben mégis mélyülni. Türelemre tanít. Segít abban, hogy befelé figyeljek, hogy ne rohanjak, hogy megéljem a jelent, meghalljam a belső csendemet. Az életre tanít, hogy higgyek, elengedjem a külvilágot, minden érzelmet, és gondolatot, amelyek megakadályoznak a tisztán látásban. Egyfajta alázat, tiszteletadás, meghajlás nemcsak magam előtt, de mások előtt, Isten előtt.

JP: Van olyan ászana, ami nehézséget okoz?

A: Igen, több is. A kedvenc ászanám is okoz néha kihívást. Azt gondolom, hogy a testhelyzet felvétele és az abba való belenyugvás érzete függ a napszaktól, mentális állapottól,  hogy mennyi időt töltünk benne. Ugyanakkor, ha kell egy mumust mondani, akkor az a gómukhászana, a tehénarc póz, annak ellenére, hogy már abban is volt sikerélményem.

JP: Mik a jövőbeni céljaid a jógaoktatással?

A: Az önmagamban való hit, hogy eléggé felkészült vagyok már arra, hogy átadjam a tudásomat.

Jelenlegi gyakorlóimmal elmélyülni a jógafilozófia és a meditáció területén. Ugyanakkor csodálatos látni, hogy a legelső kismamám, aki babajógára is járt gyermekeivel, most a gyerekjógára is visszatért. Azt az utat szeretném minden újszülöttnek, hogy már pocakos koruktól elinduljon számukra a jóga útja.

Azt kívánom és arra törekszem, hogy prevenció legyen a jóga és ne a fizikai fájdalom, a stressz, az életkörülmények romlása nyissa fel az emberek szemét, hogy a jóga szükséges a mindennapi életükben a harmónia megteremtéséhez.

JP: A jóga mely területén szeretnél még fejlődni?

A: Minden területén.

JP: Mit üzennél azoknak, akik még soha nem próbálták ki a jógát?

A: Természetesen azt, hogy jöjjenek és próbálják ki. Véleményem és saját tapasztalataim által azonban a jógát kipróbálni érzésre, magától kell rájönnie az embernek. Én is, mint itt a nyugati világban többen, a testmozgás miatt kezdtem el jógázni, de aztán szerettem volna többet és többet tudni róla, többet és többet gyakorolni. Van, aki már 10 éve velem jógázik, de volt, aki csak kétszer-háromszor fordult meg az órámon.

Akik azonban kipróbálnák, azok ne várjanak a megfelelő időpontra, mert az itt és most van. Azt üzenem, hogy ne legyenek elvárásaik magukkal szemben. Engedjék át magukat a folyamatnak és legyenek türelmesek, mert ez egy csodálatos utazás, sok „aha” érzéssel és megbékéléssel.

Remélem téged is lelkesítettek Anikó szavai!

Nemsokára folytatjuk az interjúsorozatot a következő Közönség Díj jelöltjével, tarts velünk!
A két kategória díjazottjával pedig az ünnepélyes átadón, a VII. Tradicionális Jógaiskolák Fesztiválján találkozhatsz majd 2024. június 8-án, Budapesten az Akváriumban.