Mi a jóga végső célja?

Manapság a yoga az Indiától nyugatra fekvő országokban a legtöbb ember számára csupán a yoga āsanákat, azokat a furcsamód kicsavart testhelyzeteket jelenti, amit sokan leginkább a pilates és egyéb talajon végzett tornagyakorlatokhoz hasonló testedzésnek gondolnak. Az általános felfogás az, hogy a „jógázás” egy egészséges mozgásforma, és nagyon sok embernél a kérdések és az érdeklődés idáig terjed. A yoga divattá fejlődte magát, ami sajnos elhalványította az emberek előtt annak valódi célját.

Akik valaha is részt vettek olyan yogaoktatók óráin, akik esetleg Indiában tanultak, vagy olyan iskolát végeztek, aminek erős kötődése van az indiai hagyományokhoz, lehet, hogy egy kicsivel több filozófiát is hallhattak.

Szóval, ha az oldalunkat azért böngészed, hogy minél több tudásra tegyél szert, és nyitott vagy a filozófiáról hallani (olvasni), akkor ez most neked szól. A következőkben azt a kérdést fogjuk körüljárni, hogy egyáltalán mit is jelent a yoga, és mi annak a célja, aki yogát gyakorol.

Mi a yoga?

Annyit bizonyára mind tudunk már, hogy a yoga Indiából származik, és egy szanszkrit kifejezés, amit „összekapcsolódásnak” is fordítunk, általános jelentésként viszont az önmegvalósítást értjük alatta. De mit is kell érteni az önmegvalósításon, és hogy jön ehhez az összekapcsolódás? Hogy egy kicsit jobban megérthessük, először egy kis áttekintés következik.

India ősi írásai, a Védák és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő iratok, amiket együttesen védikus irodalomnak szokás nevezni, egy az élet minden részére kiterjedő hatalmas tudáshalmaz, ami nem utolsósorban a létezés filozófiai megközelítéséről is szól.

Hat nagy tradicionális „iskola” jött létre az idők során, ami ugyanazon tudást – a védikus irodalomban foglaltakat – különböző oldalról közelítette meg. Ezek egyike csupán a nyolcfokú yoga – aṣṭāṅga-yoga – aminek az āsanái a nyugati világban nagy népszerűségnek örvendenek. Azonban mind a hat nézet központjában a lélek – ātman, jīva – áll.

fotó: wirestock

Ki vagyok én? – A fizikai test, a finom test és a lélek kapcsolata

A filozófia alapja az, hogy az élőlény maga a lélek, és van egy fizikai teste, ami olyan, mint egy átmeneti „ruha”, ez különbözik a lélektől. Ez a test, a „ruha” ki van téve a születésnek, betegségnek, öregségnek és a halálnak. A halál eljöttekor pedig a lélek nem hal meg – sosem hal meg, de – leveti fizikai testét, „ruháját”, majd egy újat ölt fel. Ez a reinkarnáció, a lélekvándorlás.

Ha egy kicsit tovább megyünk, az is kiderül a védikus írásokból, hogy az élőlény attól a személyiségtől is különbözik, amit most a magáénak tekint. Hiszen a személyisége az anyagi tudatállapota lenyomatának tekinthető – amilyenek a gondolataink, vágyaink és érzelmeink, az tükröződik a külső megnyilvánulásainkban. Ennél is tovább menve, azt is mondják, hogy az önvaló (az az örök és változatlan „én” – aki valójában az élőlény) az intelligenciával sem azonos, mert az is gyakran hibázik és tökéletlen.

A lélek, az önvaló, tehát mindezeken túl van. Azonban mivel nagyon szoros és hosszú ideje fennálló kapcsolata van ezekkel (a fizikai testtel, az elmével és az intelligenciával – a reinkarnáció során sok anyagi teste volt már), azt gondolja, hogy azonos velük.

Összefoglalva röviden tehát, az önvaló – a lélek – nem azonos a testével, elméjével és az intelligenciájával, és a lélekvándorlás miatt a testét folyamatosan cseréli. A yogi célja azonban az, hogy megszabaduljon ettől a körforgástól, és megértse, majd pedig elérje az élet valódi célját.

Az összekapcsolódás folyamata

Mindehhez pedig úgy jön az „összekapcsolódás”, hogy a lélek törekvése összekapcsolódni Istennel, minden létező forrásával. Ezt többféle módon teheti a lélek a különböző yoga folyamatok által: vagy a személytelen energiával, vagy a mindenki szívében jelenlévő Felsőlélekkel, vagy a Legfelsőbb Személlyel való kapcsolatra törekszik.

A yoga szó tehát egy olyan folyamatra utal – ebből több is van – amelyben az ember arra törekszik, hogy megismerje eredeti lelki önvalóját (ezt a teste és az elméje szabályozásán keresztül teszi), a Legfelsőbb Személyt (vagyis Istent) és a kettőjük közötti eredeti kapcsolatot.[1] Ezzel végül egyben megmagyaráztuk a yoga célját is.

Remélem nem vesztettelek el a filozófiai eszmefuttatások közepette, és megengeded, hogy néhány gondolat erejéig még kitérjek arra is, hogy hol helyezkedik el mindebben az aṣṭāṅga-yoga.

Az aṣṭāṅga-yoga

Az aṣṭāṅga-yoga Patañjali nevéhez köthető leginkább, ami egyike annak a hat filozófiai nézetnek/iskolának, amely értelmezi a védikus irodalomban foglaltakat. Valamint egyike a négy fő yoga irányzatnak. Aszerint, hogy valaki az önmegvalósítást milyen módszerrel kívánja megközelíteni, négy alapvető folyamatot különböztet meg a hagyomány: a karma-yoga, a jñāna-yoga, az aṣṭāṅga-yoga és a bhakti-yoga.

fotó: Rawpixel

A karma–yogában a törekvő önzetlen cselekedeteket végezve törekszik a karmáját megtisztítani, a jñāna-yoga a meditációt és a transzcendentális[2] tudás művelését helyezi a figyelme fókuszába, a bhakti-yoga az Isten iránti szeretet felébresztését és az Isten iránti odaadó szolgálatot tekinti a legfontosabbnak a másik két folyamatban foglaltak mellett. Az aṣṭāṅga-yoga a nyolc lépcsőfokán keresztül vezeti a yogit az önmegvalósítás útján, amelyhez Patañjali a Yoga-sūtra című művet írta meg segítségül.

Az a yoga gyakorlás, amit testmozgásként (āsana gyakorlatokkal) végeznek a nyugati országokban, csupán egyike a lépcsőfokoknak. A légzőgyakorlatok – vagyis a prāṇāyāma egy másik lépcsőfok. Patañjali azonban említi még ezek előtt a yama és a niyama folyamatokat, vagyis a tiltott és megengedett tetteket. Ezek olyan életmódbeli javaslatok, amit a yogi azért követ, hogy az összes többi gyakorlata sikeres legyen lelki fejlődése szempontjából.

Ezek után pedig folyamatos lépések következnek, amelyek végül a meditációban való teljes elmerülésig vezetnek. Így valójában az āsanák célja a test egészségesen tartása és alkalmassá tétele arra, hogy a yogi mély meditációt tudjon végezni.

Tehát bár tény, hogy ha az ember csupán az egészsége megőrzése céljából végzi az āsana és prāṇāyāma gyakorlatokat, azzal eléri ezt a kitűzött célt, ám fontos ismerni azt az eredeti, ezeken túlmutató célt is, amiért mindezen gyakorlatok megszülettek.

Köszönöm szépen a kitartó figyelmed! Tudásban, és akár nagyobb célokban is gazdag gyakorlást kívánok!

Forrás: Tóth-Soma László: Patañjali – Yoga-sūtra, Első rész. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
[1] Patañjali Yoga-sūtra, Előszó
[2] anyagon túli, lelki
Borítókép: wirestock