Jóga-szútra 4. – Felszabadulás az anyagi világ hatása alól (1)

Néhány napja adtunk hírt arról, hogy elkészült a Jóga-szútra várva várt befejező kötete, amely Patandzsali művének negyedik fejezetét foglalja magába, Dr. Tóth-Soma László (Gaura Krisna Dásza) fordításában és kommentárjaival. Most pedig a könyv kapcsán kérdeztük Patandzsali tanításairól Gaura Krisna Dászát. Az interjú több részből áll, ha érdekesnek tartod, 1 hét múlva olvashatod a folytatást is. Íme az első rész.

A 4. kötet címe Kaivalja-páda, amely az anyagi világtól való eltávolodást és a felszabadulást taglalja.
Lehetünk igazán szabadok – különösen itt, a nyugati világban -? Ha igen, hogyan?

A Jóga-szútra 4. fejezetének a címe, Kaivalja-páda, azt jelenti, hogy ez a Jóga-szútrának az a része, amely a felszabadulással, az anyagi világtól való elkülönüléssel foglalkozik. Ez a kailvalja szó izolációt, elkülönülést jelent, amely arra utal, hogy ennek a tudásnak a birtokában, és ezzel együtt a jóga gyakorlásának köszönhetően az ember képes felszabadulni az anyagi világ hatása alól, az úgynevezett gunák, vagyis a kötőerők befolyásától. Ezek a kötőerők késztetnek bennünket olyan anyagi tettekre, amelyek a szamszárában, vagyis a születés és a halál körforgásában tartanak.

Persze ennek a felszabadulásnak a legmagasabb szintje az (amit maga a jóga szó is jelent), amikor a jógí végre felébreszti eredeti kapcsolatát a Legfelsőbb Úrral, Istennel. Ez a Legfelsőbb Abszolútummal való összekapcsolódás művészete.

Hogy lehetünk-e szabadok a nyugati világban? Nyugati, vagy nem nyugati, végső soron az anyagi világban élünk, és ennek az anyagi világnak az energiái kötnek le bennünket ehhez a dimenzióhoz. Lehetünk Indiában, Magyarországon, az USA-ban, lakjunk társasházban, vagy egy himalájai barlangban, ezek a kötőerők ott vannak és lekötnek bennünket. A szabadságunk záloga a jóga folyamata. Ez az, amely bennünket igazán szabaddá tud tenni. Szabaddá tudja tenni a gondolkodásunkat, a tetteinket, szabaddá tudja tenni a viselkedésünket. Ez azért történhet meg, mert a jóga (vagyis az önmegvalósítás tudománya) tanítása ad egy az anyagtól független, úgynevezett lelki, transzcendentális szemléletmódot, egy transzcendentális értékrendet, amelynek a fényében a jógí másként látja ezt a világot, s más szemléletmóddal cselekszik. Persze a modern világ körülményei nem annyira kedveznek a lelki gyakorlatoknak, de a rendszeres, az életmódunkhoz, kötelezettségeinkhez igazított jógagyakorlás sikerre vezeti az embert.

A jóga alapvetően egy lelki, transzcendentális út, s a fizikai és mentális gyakorlatai csupán segítségül szolgálnak a jógi a transzcendencia felé való haladáshoz. Ez az egyik sarokköve a jógának: az életünk egy pici átalakításával olyan hiteles gyakorlatokat végezzünk, amelyek képesek felszabadítani bennünket ebből a dimenzióból. A jóga nem a világból való kivonulást jelenti, hanem azt, hogy tudati szinten megértjük, hogy mi transzcendentális lélekként egy magasabb dimenzióhoz tartozunk, s ezzel egyidőben képezzük magunkat arra, hogy ne kötődjünk, ne ragaszkodjunk körmünk szakadtáig az anyagi világban felvett énképünkhöz, az önmagunkról alkotott eddigi véleményünkhöz stb. Elfogadva azt, hogy a sors (karma) hozhat pozitív és hozhat negatív dolgokat, s hogy ugyanakkor mindezektől függetlenül mi lelki lények vagyunk, akiknek van egy eredeti transzcendentális otthona, egy eredeti lelki helyzete, könnyen haladhatunk a jógagyakorlásunk segítségével a felszabadulás útján.

A szabadságot valóban csak a világtól való eltávolodás útját járva tudjuk megvalósítani?

Ez egy elég összetett kérdés. Ahogy említettem már, a jóga szemléletmódja az, hogy az anyagi világ fogva tartja az embert testileg, mentálisan és érzelmileg is, s e leláncoló kapcsolattól való eltávolodás az, ami segíti a szabad állapot, a szabadság elérését. De ez egy tudati és nem feltétlenül csak testi folyamat.

A védikus irodalom transzcendenciával foglalkozó részeinek az egyik feladata az, hogy megtanítsa az embert úgy élni az anyagi világban, hogy közben nem tekinti magát e világ részének. Hasonlóan ahhoz, mint amikor színházban ülsz, vagy egy filmet nézel. Ülhetsz ott teljesen belefeledkezve a történetbe, s szinte résztvevőként átélve mindent, és ülhetsz ott nézőként, szemlélődve.  Mi jelenleg az anyagi világ színpadán játszódó darabnak a belefeledkezett szereplői vagyunk, s elfeledkeztünk arról, hogy kik is vagyunk valójában. A jóga az ébredés és az emlékezés útja.

A 4. fejezet elején Patandzsali visszautal a sziddhikre, a különleges képességekre, melyek hosszú távon azonban csak hátráltatják a felszabadulás folyamatát. Milyen behatások által nyilvánulhatnak meg ezek a képességek?

Azt, hogy a sziddhik milyen módon hátráltathatják az embert és hogyan hathatnak az életünkre, könnyű megérteni. Ezek a különleges képességek vagy ú.n. tökéletességek, amelyek a felszabadult vagy a többé-kevésbé szabaddá vált anyagi tudatnak a képességei, s amelyek lehetőséget adnak egy jógí számára arra, hogy az anyagi világnak a különböző aspektusait jobban élvezhesse, tapasztalhassa, irányíthassa, illetve befolyásolja. Ily módon ezek a jógik a hétköznapi emberek fölé emelkednek a képességeikben. Hogyha valaki nem szilárd a lelki önazonosságában és céljaiban – ez alatt azt értem, hogy nem szilárd abban az elhatározásában, hogy a jóga gyakorlásának az eredményeként ő lelki, transzcendentális eredményeket szeretne látni –, akkor könnyen elcsábulhat a sziddhik hatására. Könnyen gondolhatja azt, hogy az neki bőven elegendő, hogy ilyen különleges képességekre szert tett, s ennek eredményeként aztán feladhatja a lelki tökéletességre való törekvését.

Patandzsali beszél a hétköznapi emberek és a jógík közötti különbségről. Röviden megfogalmaznád, hogy mi a lényegi eltérés közöttük?

A különbség egy jógí – a szó valódi értelmében vett jógí – és egy hétköznapi ember között az, hogy ez utóbbi az anyagi öntudatának, az anyagi önazonosságának a birtokában úgy él és gondolkodik, hogy az érzékszervei és az elméje elégedett, anyagi szempontból boldog legyen. Egy jógí a jóga alapelveinek figyelembevétele mellett ugyanúgy él, mint bárki más, ugyanúgy működnek az érzékszervei, de bármit is tesz, annak a motivációja mindig az, hogy a lelki életben fejlődjön, a felszabadulás felé haladjon.

Patandzsali ezt a kérdést már az első fejezetben letisztázta, amikor a 3. és a 4. szútrát bevezette: ha valaki gyakorolja a jógát, ő visszanyeri eredeti, lelki helyzetét, lelki formáját, transzcendentális kapcsolatát a Legfelsőbb Úrral ( tadá drastuh szvarúpé ‘vaszthánam – JSZ.1.3). Ez egy jógí útjának a vége.

A hétköznapi emberek, akik nem gyakorolják az önmegvalósítás folyamatát, mert hiányzik az ehhez szükséges transzcendentális tudásuk, ők az anyagi tudatukban zajló evilági gondolatokkal, tudatműködésekkel (vritti) azonosulnak (vritti-szárúpjam itaratra – JSZ.1.4). Ezek a tudatműködések azok, amelyek gyakorlatilag csapdában tartják őket.

Összefoglalva egy jógí útja a karma mentes élet útja, a felszabadulás útja, a karmikus visszahatások megtisztításának az útja. Egy hétköznapi ember pedig a karmájának az erejétől hajtva, gyakorlatilag többé-kevésbé egyfajta program szerint éli az életét, és még a világképében sincs benne az, hogy az anyagon túl létezik valami, ami az ő eredeti helyzetük, az eredeti otthonuk lenne.

Ha már most felkeltette az érdeklődésed a Jóga-szútra akár e 4. része, akár a teljes könyvsorozat, megvásárolhatod személyesen a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola könyvtárában vagy ide kattintva online megrendelheted őket.

1 hét múlva pedig még többet megtudhatsz, folytatódik a cikk, várunk vissza!