Hogyan menti meg a világot a jugoszláv mélyhűtő?

Európa-szerte ezrek fognak össze a fenntartható jövőért az Európai Hulladékcsökkentési Héten, ami november 22–30. tart.

Idén a figyelem középpontjában az e-hulladék áll – azok az elromlott, feleslegessé vált elektromos eszközök, amelyeket gyakran csak félreteszünk az asztalfiókba, vagy rosszabb esetben a kukába dobunk. Nem tűnik olyan nagy dolognak, mégis az. Miért? Erről tudhatsz meg többet a következő sorokban…

Hogyan menti meg a világot a jugoszláv mélyhűtő a technológiai szingularitásban?

Először is úgy, hogy kihúzod a konnektorból. Utána elküldöd egy profi újrahasznosító telepre.

fotó: reddit.com

Pár éve arra lettünk figyelmesek otthon, hogy hiába van már minden izzó lecserélve, és csökkent le jelentősen az elektromos fogyasztásunk, még mindig jóval magasabb volt, mint indokolt lenne. Kaptuk a számlán a visszajelzést, hogy az átlag fogyasztóhoz képest mennyivel többet fogyasztunk. Kutatómunkába fogtunk hát, hogy kiderítsük, mi okozhatja a jelenséget.

Az első dolgunk az volt, hogy vásároltunk egy fogyasztásmérőt, és elkezdtük felírni, hogy melyik háztartási eszköz mennyit fogyaszt egy hét alatt. A negyedik hét környékén az alagsorban évtizedek óta halkan és hibátlanul működő Gorenje típusú jugoszláv mélyhűtőre került a sor. Az utolsó napon nem akartunk hinni a szemünknek, ugyanis a gép önmagában annyit fogyasztott, mint a teljes háztartás összes többi számítógépe, izzója, TV-je és egyéb gépei összesen.

Gyors számolás után kiderült, hogy évente megeszi egy teljesen új mélyhűtő árát csak ez az egy masina. Nem kellett sokat gondolkodni. Érzelmek, hibátlan működés ide vagy oda, a fagyasztónak mennie kellett. Az új gép kiválasztásánál fontos volt a fogyasztás. Az új gép halkabb, nagyobb, és energiahatékonyabb volt. Annyira, hogy annyit fogyasztott egy év alatt, mint amennyit a másik gép egy hónapban! Na de mi legyen a régi géppel?

„Lélekvándorlás” a háztartási gépek esetén

Amikor megrendeltük az új fagyasztót, 1 forintért lehetett igényelni, hogy a régi gépet szállítsák el. Az Európai Unió belső környezetvédelmi szabályozásai már jó pár éve kötelezik erre a forgalmazókat. A régi ezközök hulladékkezelő központokba kerülnek, ahol a bennük lévő hasznos anyagokat kinyerik, a veszélyeseket pedig kezelik, megsemmisítik. Egy fagyasztószekrény esetén ez különösen fontos, ugyanis a benne található hűtőgázok nagy mértékben károsítják bolygónk ózonrétegét.

Ami igazán fontos még számunkra, az a korábban kitermelt anyagok újrahasznosítása. Nem gondolnánk, de igencsak fontos anyagokból már rémesen kevés van csak vissza . Ezek az anyagok nem csak ahhoz kellenek, hogy legyártsunk dolgokat, hanem ahhoz is, hogy a zöld átállást meg tudjuk valósítani. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy teljesen átlagos anyagok, mint az ólom, az arany, vagy az ezüst olcsón hozzáférhető formában már az évtized végére hozzáférhetetlenné válnak. Fontos tehát, hogy amit már kitermeltünk, azt visszafogassuk a rendszerbe.

Kép forrása: vg.hu

A növekedés határai

Hogy mennyire fontos az újrahasznosítás? Donella H. Meadows és kutatócsapata a 70-es évek elején a Római Klub felkérésére elméleti modelleket épített, amikben azt vizsgálták, hogy milyen folyamatok várhatóak globálisan, amennyiben különböző trendek uralkodnak el a bolygónkon. Több faktort vettek számításba. A rendelkezésre álló nyersanyagok mennyiségét, az egy főre jutó élelmiszer-mennyiséget, a populáció növekedését, a szennyezést, valamint az ipari termelés mértékét.

A különböző finomhangolások során rengeteg lefutást vizsgáltak és modelleztek 1970-től 2100-ig. A modellek szinte mindegyike globális katasztrófát jósolt. A már több mint 50 éve kiadott tanulmányt később a 90-es években újrahangoltak, pontosították, majd Gaya Herrington 2020-ban megint pontosította, de jelentősebb változást ez sem hozott. A tanulmány legismertebb ábrája a 35-ös, mégpedig a standard modell grafikonjával továbbra is fut:

Kép forrása: collections.dartmouth.edu

Az ábrán jól látható, hogy egy gyors visszaesés van nem csak a nyersanyagokban, hanem ezáltal mind az ipari, mind pedig az élelmiszer-termelésében, és ennek következtében a globális populációban is. Kulcsfontosságú tényező tehát a nyersanyagok jó felhasználása, és visszaforgatása a rendszerbe, az úgynevezett körkörös gazdaság létrehozása, valamint a fogyasztás és termelés csökkentése. Ezen elvek mentén jött létre az Európai Hulladékcsökkentési Hét is, amelynek keretén belül mind a szennyezés csökkentése, mind pedig a nyersanyagok megóvása fókuszba kerül. Idén ennek középpontjában az e-hulladék áll.

Mentsd meg az MI-ket, ők is megmentenek téged!

1975-ben, 3 évvel Meadows standard modellje után egy másik elmélet is napvilágot látott; Gordon Moore elmélete, amit azóta Moore-törvényként is ismerhetünk. Az elmélet kimondta, hogy a félvezetők iparában körülbelül kétévente duplázódik az azonos területre felhalmozott összetevők sokasága. Később kiderült, hogy ez nem csak hogy így igaz, hanem ha azt nézzük, hogy 1 másodperc alatt 1 dollár értékben mennyi számítást tudunk elvégezni, akkor ez a szám már az 1930-as évek óta folyamatosan ugyanebben az ütemben növekszik, és a mai napig nem állt meg!

Kép forrása: wikimedia.org

Mit nyerünk mindezzel? Annak a lehetőségét, hogy létrehozzuk a nálunk annyival gyorsabban gondolkodó gépet, hogy még időben megoldjuk a globális problémákat. Ha fenntarthatóvá válik a technológiai fejlődésünk még pár évtizedig, akkor körülbelül 2045 környékére ez létre is jöhet. Az új, digitális életforma pedig olyan megoldásokkal állhat elő, amivel mi emberek talán csak évszázadok múlva tudnánk, amikorra már sajnos túl késő lenne. Szóval nézz szét otthon, szedd össze az elektronikai és egyéb hulladékokat, és vidd el őket újrahasznosítani, hogy egy új formájukban téged támogathassanak majd!

Borítókép: GPT-4o

Kapcsolódó weblapok, tanulmányok:

Technológiai szingularitás
https://www.elektrowaste.hu/kozerdeku.html
https://tupa.gtk.fi/raportti/arkisto/16_2021.pdf
https://www.geochemicalperspectives.org/wp-content/uploads/v3n2.pdf
https://www.library.dartmouth.edu/digital/digital-collections/limits-growth
https://mahb.stanford.edu/wp-content/uploads/2021/07/yale-publication-1.pdf
https://szelektalok.hu/ewwr-2025-fooldal/
https://www.youtube.com/watch?v=tirdcaRfTa4
https://mohu.hu/hu/terkepes-kereso
https://en.wikipedia.org/wiki/Technological_singularity
https://www.colvinconsulting.com.au/index.php/insights/the-technological-singularity