A jóga, mint India szellemi kulturális öröksége

Új év – új ismeretek és perspektívák várnak minket. Sokan azért vagyunk ezen a felületen, mert érdekel minket annyira a yoga, hogy többet szeretnénk olvasni róla, és nem csak testmozgásként gondolunk rá. Ez a hozzáállás már önmagában kapukat nyit előttünk, és bizonyára minden lépésnél érezzük mi magunk is, hogy tényleg sokkal több rejlik mögötte, mint amit elsőre a nyugati világban látunk.

Ezzel a cikkel arra szeretném egy kicsit jobban felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos valójában a yoga mindenki számára. Arra, hogy a yoga mennyire mindenkié. Lesz, akinek nem mondok újat, azonban engedjétek meg, hogy egy kis elmélkedéssel és mélyebb betekintéssel egy másik nézőpontot mutassak be.

Értékek az emberiség számára, és azok védelme

Bizonyára sokan hallottak már az UNESCO világörökségi listáról. Bevallom, jómagam nem sokkal ezelőttig a nevénél alig tudtam többet, csak hogy híres helyek vannak rajta, mint a Taj Mahal, a Colosseum vagy a piramisok Gizaban. Mint kiderült számomra, Magyarországon is van néhány helyszín, ami a listához tartozik. Ezek például: a palóc falu Hollókőn, a Hortobágyi Nemzeti Park, az Aggteleki- és Szlovák- karszt egybefüggő barlangrendszere vagy a Budai Várnegyed.

fotó: szallas.hu

De miért fontos ez? Kérdeztem én is naivan magamban. Hiszen mi is látjuk, hogy szépek. A helyzet viszont az, hogy az UNESCO – United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation – azaz Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete sokkal több annál, mint hogy azt mondja valamire, hogy szép. Amik felkerülnek a listára, azok ugyanis az egész emberiség számára jelentenek értéket, ezáltal pedig törekedni kell, hogy az idők folyamán fennmaradjanak a jövő nemzedékek számára. Ezért nevezik világörökségnek. Lehet, hogy ez most sokaknak egy elég triviális megállapítás, de néha éppen emiatt könnyen elsiklunk dolgok fölött.

Ez a globális összefogás, aminek a középpontjában az áll, hogy megvédje a külső behatásoktól; a környezeti katasztrófáktól, éghajlati változásoktól, politikai konfliktusoktól és hasonlóaktól ezeket a helyeket – legyen az természeti helyszín, vagy ember által alkotott épület. Azok az államok és országok, akik közös megállapotással kapcsolódtak ehhez, segítik a listán szereplő helyszínek megőrzését és védelmét. S ez még nem minden.

A jóga, mint India szellemi kulturális öröksége

Az UNESCO-nak létezik egy szellemi kulturális örökségekkel foglalkozó részlege. Ez főleg a szájhagyomány útján fennmaradt, ősi, de még ma is élő társadalmi szokásokat, előadóművészeti formákat, rituálékat, a természettel és az univerzummal kapcsolatos tudást, gyakorlatokat és népművességet foglalja magába.

Ennek a listának a tagjai olyan kézzel meg nem fogható gyakorlatok, amelyek gazdag tudást és készséget hordoznak magukban, és fennmaradásuk fontos ahhoz, hogy a világunk kulturálisan sokszínű maradjon. Továbbá más nemzetek hagyományainak ilyen szintű ismerete csak közelebb hoz minket egymáshoz, azáltal, hogy megértjük, más emberek hogyan is élik az életüket.

Na, de miért mondtam el mindezt? (Aki jó tippelő már tudja a választ…) Mert a yoga rajta van az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján India zászlaja alatt, 2016 óta. Ami azt jelenti, hogy a yoga egy világszintű szervezet által elismert gyakorlat, amelyre úgy tekintenek, mint az emberiség szellemi kulturális hagyományainak egyikére, olyan kincsre és értékre, amelynek megóvásáért készek akár lépéseket is tenni. Azt hiszem ez már mindjárt más megvilágításba helyezheti számunkra a yogát, akkor is, ha esetleg a listán szereplés tényéről már tudtunk.

Mit írnak róla a világörökségi listán?

Ami viszont még érdekesebb, hogy milyen leírással szerepel a yoga ősi hagyománya a világörökségi listán.

„A yoga testhelyzetek sorozatát, meditációt, légzésszabályozást, recitálást és más technikákat tartalmaz, amelyek segítenek az egyénnek az önmegvalósításban, könnyítsenek bármilyen szenvedésen, amelyet éppen tapasztal és megadjon egyfajta felszabadult állapotot.” (UNESCO)

fotó: pexels.com – Noemí Jiménez

Ebben az összefoglaló leírásban talán nem is meglepő módon a yoga összes irányzatára ráismerhetünk. Hiszen mindegyikben valamilyen szinten megjelennek ezek az elemek, legyen szó aṭṣāṅga yogáról, hatha yogáról, dhyāna yogáról vagy bhakti yogáról. A tudás örökítésének folyamatáról is úgy nyilatkozik, hogy az mindegyik ágazatra ráillik: egy guru-tanítvány (tanár-tanítvány) kapcsolat az alapja, amelynek lényege, hogy a guru segített a tanítványnak a tanítások értelmezésében. Tény, hogy az értékek között külön megjelenik a yoga āsana gyakorlatainak egészségre gyakorolt erősen pozitív hatása is.

A jóga mindenkié!

Ami pedig mindeneken túl hangsúlyozva van, hogy a yoga nem egy kisajátított gyakorlat. Hogy a művelése független kortól, nemtől, származástól, hitvallástól, státusztól vagy nemzetiségtől. Hogy az értéke mennyire abban rejlik, hogy univerzális. Ezeket konkrétan maga az indiai szervezet, aki jelöltette a yogát, mint gyakorlatot a szellemi kulturális örökségek közé, írta le az ajánló dokumentumban. Tehát nincs mivel vitatkoznunk. S ha esetleg valakit még nem győztek meg arról, hogy konkrétan semmi akadálya nincs annak, hogy a yoga útjára lépjen, akkor remélem ezzel végleg rá tudtuk tenni a pontot a mondat végére.

Remélem sikerült valami érdekeset és elgondolkodtatót fellebbentenem ezzel a témával kapcsolatban. Köszönöm szépen a kedves figyelmedet!

Forrás:
https://ich.unesco.org/en/RL/yoga-01163
https://www.unesco.org/en
https://ich.unesco.org/en/what-is-intangible-heritage-00003
Borítókép: pexels.com – RAY LEI