A környezeti válság gyökerei és a jógafilozófia megoldása

A modern környezeti válságot gyakran a technológiai fejlődés, a gazdasági érdekek vagy a politikai döntések hibájaként értelmezzük. A jógafilozófia azonban mélyebbre ás: szerinte a probléma gyökere az emberi tudatban rejlik.

Mi a kiváltó ok?

Az ősi tanítások szerint a világ nem az ember tulajdona, hanem egy magasabb rendű forrásból származó ajándék. Amikor az ember megfeledkezik erről, és önző módon, határtalan vágyait követve kezdi használni a természet erőforrásait, akkor szükségszerűen pusztítást idéz elő.

A környezetrombolás hátterében tehát nem pusztán gazdasági mohóság áll, hanem a féktelen érzékkielégítés és a mértéktelenség. A túlzott fogyasztás, az állatok indokolatlan leölése, a természet javaival való felelőtlen bánásmód mind abból fakad, hogy az ember nem érzi magát felelősnek sem a Földért, sem a többi élőlényért.

A jógafilozófia három kötőerőről beszél, amelyek befolyásolják az ember viselkedését: a tudatlanság, a szenvedély és a jóság minőségeiről. A mai világot leginkább a tudatlanság és a szenvedély uralja: ezek hajtanak minket a túlzott fogyasztás, a kényelemhajszolás és a természet kizsákmányolása felé.

fotó: anontae2522

Mit kínál megoldásként a jógafilozófia?

A jógikus szemlélet szerint a fenntarthatóság nem elsősorban technológiai kérdés, hanem életmód és tudatállapot. Az ember akkor élhet harmóniában a természettel, ha felismeri:

◦ minden élőlény lelki lényegében egyenlő, ezért joguk van a megfelelő életkörülményekhez;
◦ a természet kincsei közös forrásból származnak, így mindenkit megilletnek, de csak annyiban, amennyire valóban szükségünk van;
◦ a mértékletesség, az egyszerűség, az önfegyelem és a könyörületesség nemcsak erkölcsi erények, hanem ökológiai szükségszerűségek.

A jógafilozófia hangsúlyozza, hogy a belső önfegyelem, a vágyak megtisztítása és a magasabb rendű boldogság keresése nélkül a fenntartható életmód csupán kényszer és lemondás lesz. A lelki gyakorlatok – mint például az ima, vagy a mantrameditáció – abban segítenek, hogy az ember a külső élvezetek helyett belső békét találjon. Ez teszi a mértékletességet természetessé és örömtelivé.

fotó: evablanco

Gyakorlati következmények

A bhakti-jóga szemlélete számos gyakorlati útmutatást ad, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a környezet védelméhez:

Erőszakmentesség

Minden élőlény lelki szempontból egyenlő, ezért az állatok életének tisztelete alapvető erkölcsi és spirituális kötelesség. A húsfogyasztás kerülése nem csupán etikai döntés, hanem közvetlen környezetvédelmi lépés is, hiszen a nagyüzemi állattartás a környezetszennyezés egyik fő forrása. Az erőszakmentes étrend így egyszerre óvja a természetet és tisztítja a szívet.

Mértékletesség

Az anyagi javak túlzott halmozása és a mértéktelen fogyasztás kimeríti a Föld erőforrásait. A böjtök, a tudatos vásárlás és az egyszerűbb életmód gyakorlása segítenek megtörni ezt a pazarló mintát. A mértékletesség nem nélkülözést jelent, hanem azt, hogy az ember felszabadul a felesleges vágyak hajszolása alól, és megtanulja értékelni azt, amije van.

Egyszerű életmód

A jógikus szemlélet az „egyszerű élet, emelkedett gondolkodás” elvét hirdeti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi gazdálkodás, a közösségi önfenntartás és a természetbarát megoldások előnyben részesítése vezethet valódi fenntarthatósághoz. Az egyszerűség nem visszalépést jelent, hanem a túlzott bonyolultságból való kiszabadulást, amely lehetővé teszi a kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet.

fotó: LightFieldStudios

Példamutatás

A környezet védelmében a vezetőknek is kulcsszerepük van: szabályokkal, intézkedésekkel és életmódjukkal mintát adhatnak másoknak. Ha a társadalom döntéshozói valóban a természet védelmét tartják szem előtt, az egész közösség békésebbé és fenntarthatóbbá válik. A jó példa ragadós – ha látjuk, hogy mások tisztelettel bánnak a természettel, mi magunk is könnyebben követjük ezt az utat.

Visszatérés az egyensúlyhoz

A jógafilozófia szerint a környezeti problémák alapvetően az ember Istennel való kapcsolatának elfeledéséből fakadnak. Ha az ember hálás szívvel, tisztelettel és felelősségtudattal fordul a világ felé, akkor a Föld ismét bőségesen képes ellátni minden lakóját.

A változás tehát bennünk kezdődik: tudatunk megtisztításával, vágyaink féken tartásával és azzal, hogy újra megtanulunk együtt élni a természettel – nem uralkodva rajta, hanem szolgálva azt.

Borítókép: NomadSoul1