Hogyan kezdődött?

Szeretem hallgatni, amikor a bhakták (hívők) azt mesélik el, hogyan kerültek kapcsolatba a Krisna-tudattal. Mi vagy ki volt az, aki segített nekik a figyelmüket Krisnára, a Haré Krisna mahá-mantra éneklésére vagy a filozófia tanulmányozására fordítani. Vannak nagyon izgalmas történetek, amikor váratlan és fordulatos utakon szivárgott be a lelkiség a hívő életébe. Még a látszólag legegyszerűbb történet is tartalmaz különös élményeket, meglepetéseket; még nem hallottam olyan sztorit, ami egy kicsit is unalmas vagy sablonos lett volna.

Azt pedig korábban, a bhaktákkal való megismerkedés előtt, jó messziről észrevettem, hogy a Krisna-hívők nem hétköznapi emberek – és nem csak a spéci öltözködésük miatt! Közelebbről megismerve őket ez az érzés egyre csak fokozódott és fokozódik azóta is. Minél tisztább tudatú, minél magasabb szinten gyakorolja valaki az odaadással, lemondással és transzcendentális tudás művelésével fűszerezett lelki életet, annál jobban megnyilvánul jelleme, hibái ellenére is vonzó személyisége. A divatos allűrök, az „elvárt”, adott státuszt megjelenítő viselkedési sémák, vagy sztároktól ellesett gesztusok és szófordulatok helyett a saját – hol humoros, hol komoly, de minden esetben -, nagyon egyedi önmagukat adják, persze az épp aktuális helyzetnek megfelelően.

Huszonöt évvel azután, hogy elkezdtem gyakorolni a lelki életet én is elkezdtem visszafejteni a Krisna-tudatú hívővé válásom történetét. Az derült ki, hogy csak látszólag kezdődött a kilencvenes évek második felében, mivel a nyomok jóval messzebbre vezetnek…

A nagybácsi és a lemez

Gyerekkorunkban az egyik kedves és nagyvonalú nagybácsink néha teljesen váratlanul felbukkant a városunkban. Eljött értünk az iskoláinkhoz és megvendégelt minket a nővéremmel egy étteremben, vagy vett nekünk valami meglepetés ajándékot. Egyik ilyen alkalommal elvitte a nővéremet egy könyvesboltba és gálánsan felajánlotta, hogy választhat bármit. A nővérem nem volt szentimentális, kiválasztotta a lehető legdrágább dolgot, amit ott épp árultak: egy jugoszláv kiadású Hair lemezt! Mindkettőnknek nagyon megtetszett, az ezt követő nyáron szinte naponta meghallgattuk és lelkesen énekeltük a dalokat, természetesen a Haré Krisna számot is. Tetszett a dallam és egyszerű volt a szöveg a többihez képest; valószínűleg itt kezdődött el minden!

Fabianne és a parfüm

A következő impulzus a nővérem francia barátnőjétől indult a nyolcvanas évek vége felé. Középiskolai cserediák program keretében több nyáron keresztül hol Fabienne nyaralt nálunk, hol a nővérem töltött el pár hetet Maconban. A szüleim mindig küldtek ajándékokat Fabienne családjának és ő is mindig hozott magával kis meglepetéseket. Egyszer egy üveg, csodálatos illatú vanília parfümöt kaptunk. Imádtuk szagolgatni vagy csak nézegetni a kis üvegcsét, aminek címkéjén egy sárga, lobogó ruhás kék figura – mint utóbb megtudtuk a fuvolázó Krisna – szerepelt. Ezt a Spiritual Sky parfümöt Krisna-hívők „forgalmazzák”, a parfümolajat pedig felajánlják Krisnának és így – mivel kapcsolatba kerül a Legfelsőbb Lélekkel – lelki hatása van.

A művház előtt

Később, főiskolásként a kilencvenes évek elején-közepén már sokszor láttam a szolnoki művház előtt az utcán éneklő vagy épp könyveket árusító Krisna-hívőket. Közelebbi kapcsolatba nem kerültem a bhaktákkal, de érdekesnek találtam az utcai jelenlétüket. Sejtettem, hogy ehhez komoly meggyőződés és bátorság kell; értékeltem az eltökéltségüket. Nemrég egy előadáson hallottam, hogy az elménket, tudatunkat már az is tisztítja, amikor a lelki kötelességeiket végző hívőket látja vagy hallja az ember.

Süti

Jó pár évvel később, az anyukám hozott haza a munkahelyéről pár szelet különleges, indiai édességet, amit egy kedves kollégája adott neki. A nagyját én ettem meg, mert nagyon édesszájú vagyok és ez a süti különösen ízlett. Közel harminc év távlatából nem merem bizton állítani, de úgy rémlik nem pusztán csak az íze okozott nagy elégedettséget. Ismét jóval később, miután elkezdtem járni az egri Hare Krisna-templomba derült ki, hogy ez a munkatárs gyakorló Krisna-hívő volt, aki praszádammal, Krisnának felajánlott, megszentelt étellel ajándékozott meg minket. Mondanom sem, kell a parfümhöz hasonlóan – bár nem voltam a tudatában – ez is közelebb vitt Istenhez.

“Az érett gyümölcs”

Ahogyan az elsőt, úgy a végső lökést is a nővéremnek, valamint férjének köszönhetem, de erről egyik korábbi cikkemben már írtam. Szépen lassan beért a sok apró impulzus, épp mire kezdtem elveszíteni az illúziómat az anyagi boldogság elérésével és annak túlértékelt voltával kapcsolatban.

Lenyomatok a szívben

Életeink során számtalan benyomás ér minket, melyek maradandó nyomokat hagynak az elménkben.
A sorsunk az alapján alakul, hogy a sok élmény közül melyekre fókuszálunk, mely vágyak ösztönzésének engedünk. Míg a változatos minőségű anyagi tettek az anyagi világhoz láncolnak, a lelki tettek épp ellenkezőleg, Isten, és így közvetve a felszabadulás felé visznek.

Szerencsémre ebben az életben „elegendő” lelki benyomást kaptam, és találkoztam lelki értékeket közvetítő személyekkel. Mindezek hatására szépen-lassan elkezdtem én is Isten felé fordulni, próbálom Őt jobban megismerni, szeretném feleleveníteni az elfeledett kapcsolatunkat. Számtalan módon vagyok még az anyaghoz láncolva, de azt is látom, hogy Krisna – nagyon kedvesen – szintén számtalan elrendezésen keresztül nyújt segítő kezet. Nyitott szemmel kell járni a világot, észrevenni és elfogadni a segítséget. Ez persze nem mindig ennyire egyszerű, mert hiszen mi sem vagyunk egyszerűek!

(Borítókép: Ann Cutting — Getty Images )