Karácsony és vizsgaidőszak?! Váááá!

Közeleg a karácsony, a család várja, hogy együtt töltsetek egy kis időt, készülnek bejglivel és csillagszóróval, ami nagyon király, de közben benned ott a nyomás, hogy kellene a vizsgákra is készülni. Gyáááá! Ha minden tanulnivalót az utolsó pillanatra hagysz, az nagyon fog fájni. De a mákos gubát és Kevint sem lehet kihagyni az év ezen időszakából. Hát nem könnyű…
Bár most már nyakig benne vagy a szituban, de sosincs késő ahhoz, hogy egy kicsit előre tervezz és összeszedetten, tudatosan töltsd a napjaidat. Ha hiszed, ha nem, ez nagyon sokat tud segíteni, a legnagyobb káoszban is menedéket ad az elmének.
Szóval akkor jöjjön néhány gondolat a tanulásról, módszerekről, saját tanulási stílusod megtalálásáról és a legfontosabb pontokról, amik segíthetnek vagy erőt adhatnak a vizsgákra készülésben.

Tudtad, hogy a tanulás sikerességének a felét a pszichés tényezők adják?

Az első dolog, hogy megnézzük, mik is a megfelelő feltételei a tanulásnak. Szakemberek azt mondják, hogy a tanulási technikák és módszerek a tanulás sikerességének csupán az 50%-át adják. A felét azt a pszichés tényezők, feltételek megléte jelenti. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő attitűddel kell rendelkeznünk, kell, hogy érdekeljen az, amiről tanulunk és kell, hogy legyen motivációnk a tanulás iránt.

Általában vannak külső motivációk, amik lehetnek egyfajta külső kényszerek, pl. munkahelyhez kell “papírt szerezni”, egy bizonyos munkakör betöltéséhez szükséges tanulni stb.
Azonban a külsőnél sokkal fontosabb a belső motiváció. Van egy szép megfogalmazás erre, “erős és ösztönző törekvés, amely bennünk munkál”. Ilyen szellemben lehet a tanulás eredménye a leghatékonyabb, ha csak a külsődleges motiváció van jelen, úgy nem valószínű, hogy sikerül kihozni belőle mindazt, amit lehetne.

Konklúzió: ha érdekel az, amit tanulsz, az nagyon szerencsés és úgy könnyebb dolgod van, ha azonban inkább csak kötelességből teszed, akkor is próbálj lelkesítő dolgokat találni a tananyagban, az ad majd lendületet.

Photo by Sincerely Media on Unsplash

A tanulás alapfeltétele az emlékezet

Az emlékezet egy hármas folyamaton megy keresztül:

◦ Találkozás az információval.

◦ Információk tárolása. Ez lehetséges rövidtávon és hosszútávon, mégis általában a cél az, hogy minél hosszabb ideig megmaradjon az információ a fejünkben. Ehhez szükség van időre és ismétlésre. A felejtés ugyanis bele van kódolva az emberi agyba és, ha nem ismétlünk, akkor természetes módon felejtjük.
Az ismétlés tehát kulcsfontosságú, de ennek is megvan a leghatékonyabb módja. Fontos, hogy megfelelő szünetekkel tudjunk emlékezni. Legalább 3x, de legalább 5-6x kellene felidézni egy fél év alatt, hogy valójában a hosszútávú memóriában tudjuk tárolni a megtanultakat. Amikor találkozunk a tanulnivalóval, akkor a legideálisabb, ha utána 24 órán belül sikerül átismételni, és aztán néhány napon belül, majd 1 hét, 2 hét, 1 hónap, 3 hónap és 6 hónap múlva újra.

◦ A felidézés, előhívás, vagyis amikor a tárolt információt visszahívjuk, emlékszünk rá. Ez történik egy számonkéréskor, egy vizsgán. Elvileg ez egy mechanikus folyamat, ha a hosszútávú memóriából egy sokszor megismételt információt hívunk elő. Ugyanakkor fontos, hogy vannak alkalmak, amikor a stressz miatt leblokkolhatunk és képtelenek vagyunk előhívni bármit is a memóriánkból. Ez a vizsgadrukk, másnéven az “üres agy szindróma”. Ilyenkor az oktatón a sor, hogy segítsen kibillenteni a hallgatót a megrekedt, sokk helyzetből.

A külső körülmények is sokat számítanak

◦ A külső körülmények is fontosak. Ha van egy saját helyed (fizikálisan) és egy szeparált időd (mindig elkülönítve egy fix idő), amit a tanulásra tudsz fordítani, úgy nyugodtabb lesz az elméd és így hatékonyabbá válik a tanulás is.

◦ Az előadásokon való részvétel, ez a későbbiekben nagyon megtérül. Figyelni, koncentrálni, jegyzetelni – nemcsak ott ülni a széken és számolni a pókokat a falon, hanem aktívan jelen lenni.
Illetve ami még nagyon hasznos, ha az órán való részvétel előtt tudsz készülni egy kicsit. Átnézni, hogy miről lesz szó az előadáson, így már lesz egy kis alapod, amire tudsz építeni. (Ez jelen pillanatban kevésbé aktuális, de a későbbiekben hasznodra lehet.)

◦ Talán nem tűnik nagy dolognak, mégis fontos, hogy az ember megfelelő mennyiségű folyadékot vigyen a szervezetébe a tanulás folyamán. Az agyunk nagy része folyadék, és amikor tanulunk, az agyunkat használjuk, és csak megfelelően hidratált állapotban tud hatékony lenni.

◦ A mai világban ami még egy nagyfokú külső segítség lehet, az a figyelmet, koncentrálást segítő appok, feladatkezelők használata. Ezek segíthetnek megtervezni a tanulást, illetve minden mást kizárni, és csak a tanulásra figyelni.

Konklúzió: sajátíts ki magadnak egy nyugis helyet a tanuláshoz, tervezd meg, szánj rá időt, légy rendszeres benne, ragaszkodj hozzá, igyál sok folyadékot és használj appot segítségként, ha nem tudod megállni a telód nyomkodását.

Mi a te saját tanulási stílusod?

Amikor tervezzük a tanulást, jó, ha tudjuk azt, hogy mi a mi saját tanulási stílusunk. Vagyis mi az a saját egyéni, személyiségem részét alkotó mód, ahogy én a legkönnyebben tudom a tananyagot elsajátítani.

4 ilyen stílust lehet elkülöníteni:

◦ az audio típusok, akik hallás után könnyen tanulnak,

◦ a vizuális típusok, ha látnak valamit, az a kép “ég be” nekik, ilyen módon jegyeznek meg legkönnyebben információkat,

◦ az audio vizuális típusok, akik egyszerre használják a hallást és a látást, ami egyformán fontos számukra a tanuláshoz,

◦ a kinesztetikus típus, a mozgásos típusúak. Ők úgy tanulnak könnyen, ha közben mozoghatnak is (pl. felnőtteknél gyakori a fel-le sétálgatás).

Fotó: RODNAE Productions

Tehát jó tudni magunkról, hogy melyik típusba tartozunk. Legalábbis nagyjából, mert persze nem biztos, hogy minden típusú információt azon az egy módon tudunk megjegyezni, ami általánosságban illik ránk.

Konklúzió: Az elmének sokféle képessége van, jó megismerni a működését és úgy használni. Ez igaz a tanulási stílusunkra is és bármi más téren is.

Mik azok a tanulási módszerek, stratégiák, amit a leghatékonyabbnak tartanak a szakemberek?

1-1 bizonyos módszerről esik itt most szó.

Időközönkénti ismétlés

A tanulást aktív tevékenységgé kell változtatnunk ahelyett, hogy még több és több információt tömnénk az agyunkba, sokkal többet ér, ha megpróbálunk onnan információt kiszedni. Az agyunk valójában a felidézés során, a “küszködés” közben tanul a legtöbbet. Ilyen módszer lehet pl. a memóriakártyák használata (egyik oldalra a kérdés, másikra a válasz).

Mély kikérdezés

Ez a technika a megértést segíti elő, és mélyíti el. Lényege, hogy az olvasott tényekre minden áron magyarázatot kell keresni. Mint amikor gyermekek sorozatosan “miért?” kérdéseket tesznek fel. Tehát törekedj arra, hogy minden részletnek nézz utána, és tudd meg, hogy pontosan mi, miért van úgy, ahogy. Ez segíti a kapcsolatok kialakulását az információk között, így segít a teljes képet átlátni, ezáltal mély megértés alakul ki, és nem lesz szükséged magolásra.

Önmagyarázat

Röviden talán úgy is mondhatnánk, „jó zsaru, rossz zsaru” módszer (magaddal szemben). A lényege, hogy hangosan elmagyarázod magadnak a helyzetet. A mély kérdezéssel ellentétben ez nem a tanulmányokkal kapcsolatos kérdések megválaszolását jelenti, hanem egy probléma gyakorlati megoldását. Pl. “Mi a probléma?“, “Hogyan oldom ezt meg általában?” stb. Ha túl hosszú a magyarázat, akkor alighanem nem érted teljesen a lényeget. Észre fogod venni, ha “lyukak” vannak a tudásodban.

Összeszőtt gyakorlat

Ilyenkor nem lineálisan fókuszálunk egy tantárgyra, hanem spirálisan vagy ritmikusan ismétlődve használjuk a tanulásunk során. Ez a fajta nem monoton tanulás a folyamatos ismétlések miatt sokkal inkább segíti az információ megjegyzését. Ha hosszú ideig tanulsz egy dolgot, de utána nem ismétled, akkor elfelejted. Ha viszont mindig egy kicsit foglalkozol vele, mindig egy kicsit vissza tudsz nyúlni az előző ismeretekhez, akkor könnyű lesz megjegyezni a tanulnivalót.
Ez nem azt jelenti, hogy egymástól nagyon eltérő dolgokat kell váltogatni, egy dologról tanulj, de 3-4 oldalról közelítsd meg felváltva, pl. angol nyelvtan – kiejtés – szavak.

Photo by Eliott Reyna on Unsplash

Megosztott gyakorlás

Ezzel a módszerrel nagyon sokat nyerhetsz, nagyban megkönnyítheted vele a tanulásod!

A lényege az, hogy a tanulást húzd szét annyira, amennyire csak lehet. Ha 20 órát tanulsz egy hétvége alatt, az sokkal kevésbé hatékony, mintha 20 napig napi egy órát tanulnál. Sőt, ha 1 nap alatt 20x látsz valamit, az is kevésbé hatékony, mintha 7 nap alatt csak 10x láttad volna. Képzeld el az agyad, mint egy izmot: hiába edzed szét egy nap, a heti több alkalmas edzés sokkal hatékonyabb!

Ez azt is jelenti, hogy a tanulást megkell tervezni, ugyanis nemcsak a vizsgaidőszakban, hanem már a szorgalmi időszakban is szükséges lenne. Ha csak napi 10 percet foglalkozol az anyaggal, akkor is sokkal, de sokkal könnyebb lesz a vizsgaidőszak során a tanulás. Tehát próbálj inkább az ismétlésszám növelésére fókuszálni, és ne a tanulás minél nagyobb időtartamára.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy ezzel a módszerrel nem terheled túl magad, megfelelően tudsz pihenni, ami pedig biztosítja számodra a hatékonyabb tanulást.

Multitasking

Amikor az ember több dolgot csinál egyszerre. Olyan dolgokat lehet ötvözni, amelyek nem hasonlóak. Például lehet verseket tanulni vezetés vagy épp főzés közben (ha kihangosítjuk a felvételt) vagy, ha vizuális típus vagy, ki lehet írni kis kártyákra a verseket, odatenni a tükörre és fogmosás közben lehet nézni. Egyszerre hatékony és időt is nyerünk vele.

Néhány további módszer

Néhány módszert felsorolok még, ha valamelyik érdekel, a linken találsz információt hozzájuk.

Komplex tanulási stratégiák – meg könnyítik a hosszútávú tanulást. PQ4R vagy SQ4R  :   https://www.tanulasicoach.hu/pq4r-tanulasi-strategia/

Pomodoro módszer – a pomodoro ciklus gyakorlatilag az intenzív, fókuszált figyelem (25 perc) és a beiktatott szüneteknek (5 perc) az ismétlődő egyensúlyáról szól. Ezt a módszert is lehet ötvözni más módszerekkel. https://norberthires.com/pomodoro-technika/

Cornell módszere – az 5R, e módszer alapja egy egyedi módon történő jegyzetelés. https://www.tanuljkonyeden.hu/mire-jo-cornell-modszer/

Különféle jegyzetelési módszerek használata – például: Cornell-módszer, mondatalapú jegyzetelés (kicsit lassabb), táblázat készítés, vázlatkészítés, gondolattérkép.

“Tanulási piramis”
Persze az egyéni tanulási stílusunktól is függ, hogy mi hogyan tudunk valamit a legkönnyebben megjegyezni, mégis általánosságban elmondhatjuk, hogy az előadáson való részvétel: 5% , olvasás: 10% , audio/vizuális 30% , csoportos megbeszélés: 50% , gyakorlás: 75% , mások tanítása: 90% hatékonysággal segítheti a megértésünket.
A csoportos vagy páros tanulás pedig hihetetlen eredményes tud lenni (személyes vagy online módon is), felettébb ajánljuk a kipróbálását!

Photo by Priscilla Du Preez on Unsplash

Summa summarum

◦ Tervezd meg a vizsgaidőszakod, oszd be az idődet, találj egy komfortos zugot magadnak, találd meg a saját stílusod és a számodra leghatékonyabb tanulási módszert.

◦ Hagyj időt a pihenésre az elme megfelelő működésért! Ne feledd a sok folyadékot se!

◦ Legyen önbizalmad, fontos a pozitív attitűd! Eljutottál idáig, ezt is megtudod csinálni!

◦ Inkább minden tételhez tudj hozzászólni egy keveset, mint csupán néhány tételt tanulj meg tökéletesen.
Az oktatók nem arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, hanem hogy mit értettél meg a tanulnivalóból. Erre próbálj fókuszálni, a leglényegesebb dolgok megértésére és megjegyzésére.

◦ A tanulás nem csak egy aktív tevékenység, maga a tanulás tanulása is része a fejlődésednek, az egyéni utadnak. Próbáld ezt is meglátni, értékelni és amennyire lehet élvezni.

◦ Időnként pedig mindenképp jutalmazd meg magad egy kis sütivel és haboskakaóval vagy hó esetén frissülj fel odakinn egy kis havas mókával.

Photo: Image by gpointstudio on Freepik

Sok erőt a felkészüléshez, és sok sikert kívánunk a vizsgákhoz, hajrá, ügyes vagy!

(A cikk alapjául Markwarthné Lengyel Piroska előadása szolgált)

(Borítókép: Image by wirestock on Freepik)