Mai cikkünkben egy minden yoga iránt érdeklődő számára jelentős védikus fogalommal fogunk megismerkedni, név szerint a pañca-maya kośával (pancsa-maja kósával), az öt ún. hamis önazonosítási burokkal, amikkel az élőlények tévesen azonosnak vélik magukat. Ez a fogalom, számos filozófiai irányzatban megjelenik, hogy megérthessük test-elme összetett egészét, illetve az önvalót ebben a helyzetben. Vagyis, hogy választ találjanak a sokat emlegetett kérdésre: Ki vagyok én?
A cikkünk célja felfedezni ezt a pañca-maya modellt, megérteni a kapcsolatot az ötféle réteg között, és azt, hogy hogyan befolyásolja ez az ismeret a megértésünket azzal kapcsolatban, hogy kik nem vagyunk, és akkor mégis kik vagyunk valójában. Azáltal, hogy kizárjuk azokat a dolgokat, amik nem vagyunk, egy lépéssel máris közelebb kerültünk az igazsághoz. Végül pedig meg fogjuk érteni, hogyan kapcsolódhatnak ezekhez az egyes yoga gyakorlatok.
A pañca-maya modell elméletéről a Taittiriya upanisadban[1] találunk részletes leírást, egy apa és fia közti párbeszéd keretein belül. Az apa segíteni igyekszik a fiának abban, hogyan juthat el az önmegvalósításhoz, azáltal, hogy elmagyarázza neki a az önvalót fedő 5 burkot, réteget.
fotó: YuriArcursPeopleimages
Mit jelent a pañca-maya kośa, mi számít illúziónak, és hogyan érthetjük meg jobban az önvalót?
Vegyük most szemügyre a szóban forgó kifejezés etimológiai jelentését. A pañca azt jelenti 5, a maya-t illúziónak lehet fordítani, a kośa jelentése pedig köpeny, burok. Vagyis a fentiekben megadott hozzávetőleges körülírás gyakorlatilag maga a szó jelentése: 5 olyan köpeny, burok, ami az önvaló körül van, ám ezek nem valósak, a velük való azonosulás illúzió. Mit is nevezünk illúziónak, maya-nak itt? Az illúzió nem maga a burok, hanem az ember saját téves megértése önmagáról. Vegyünk egy példát, hogy ez kicsit világosabb legyen!
Nézzünk bele egy tükörbe! Tegyük fel, hogy azt látjuk, itt-ott el van színeződve a bőrünk, foltok, karcok vannak az arcunkon. Az ember rögtön azt hiszi, hogy ezek a foltok az arcán vannak, és elkezd aggódni. Ám közelebb lépve láthatjuk, hogy ez valójában a tükrön van, és nem az arcunkon. A kép, amit látunk nem a valóság. Az önvaló felismerése az illúzión túl nagyon hasonló ehhez a példához. Az önvalóval kapcsolatban is meg kell ismerünk ezeket a foltos, színezett köpenyeket és meg kell tanulnunk eltávolítani a tudatunkat róluk, így tudunk eljutni egy magasabb megértésére az önvalónak.
Önazonosítási szintek és az önmegvalósítás útja
Tekintsük meg most ezeket az önazonosítási szinteket, amelyekről aztán részletesen beszélni fogunk.
◦ a fizikai testtel való azonosítás – anna-maya kośa
◦ az energia test/ asztrál testtel – prāṇa-maya kośa
◦ mentális test / az elmében zajló gondolatokkal – mano-maya kośa
◦ az intelligencia által kialakított azonosítás – vijñāna-maya kośa
◦ a kauzális, okozati test szintje – ānanda-maya kośa
◦ és legeslegbelül, ezeken túl található a lélek, az önvaló
kép: mekosha.com
A valódi én, a tiszta tudatosság van legbelül, középen, a többi réteg pedig, mint különféle lepel, fedi el a tudatosságot. A yoga folyamatok célja végső soron az, hogy az ezeket a rétegeket megtisztítsa, illetve felismerje ezek mibenlétét s ezáltal a sok valótlan elképzelés helyett, azt illetően, hogy kik vagyunk, a valódi lelki azonosságunkat tapasztaljuk meg. Ezt nevezzük yogának, az önmegvalósítás útjának. A különböző folyamatok csupán más-más utat kínálnak ezek elérésére.
Ezt az elgondolást egy szemléletes példával lehet jól bemutatni. Képzeljünk el egy önmagában álló lámpát, amit nem fed semmilyen búra. Az égő szabadon világít, s a lelket is ehhez lehet hasonlítani. Azonban, ha rárakunk egy lámpaernyőt, láthatjuk, ahogy a fénye csökken. Ha erre az ernyőre még egyet, majd egy újabbat pakolunk, s így tovább, minden egyes új réteggel egyre csökken az égő fénye, míg végül szinte nem is látszik. Éppen ez történik a lélekkel is, ahogyan az anyagi tudat rétegei – a fent említett burkok – befedik.
Mivel azonosítjuk magunkat, és mi okozza ezt a sokféle nem valós önazonosítást?
◦ A legkülső réteg az durva anyagi test, amit a tükörben is látunk és amivel a világban a legtöbben azonosítják magukat. “Ennyi éves vagyok.” “Nő vagyok.” “Kövér vagyok.”
◦ Aztán következő finomabb szintű réteg – az asztrál test. Ez szemmel nem látható, energia testnek is szokták nevezni. (Értsd, ha a sebész belekukkant a bőr alatti rétegekbe, ő sem fogja látni.)
◦ A finom fizikai test, ami még ezeknél is finomabb rétegek halmaza, amelyet 3 részre osztunk: az elme, az intelligencia és a hamis ego, amit anyagi tudatként is szoktunk emlegetni.
Adódik a kérdés, hogy mi okozza ezt a sokféle torz önazonosítást, ha ezek a rétegek valójában ilyen finomak (leszámítva ugye a durva anyagi testet). A helyzet az, hogy az anyagi tudat ezen burkai az elme aktivitásának hatására nem tiszták, ha át akarunk látni a rétegeken, meg kell szabadulni a szennyeződésektől. (Ez később a részleteknél majd kicsit érthetőbb lesz, ígérem!)
Milyen gyakorlatokat végeztek az ősi jógik, hogy megismerjék önvalójukat?
Itt lépnek színre a yoga folyamatok különféle gyakorlatai, amelyeket ősi idők jógijai gyakoroltak kitartóan annak érdekében, hogy megtisztítva ezeket a „lámpaernyőket” a tisztátalanságoktól, átlátszóvá tegyék őket, s így a lélek eredeti fényként ragyoghasson át rajtuk. (Gyönyörű metafora, igaz?)
A következőkben meg fogjuk tekinteni, mely yoga gyakorlatok melyik szintre, rétegre hatnak, melyik tisztítását segítik elő, illetve, mélyebben megvizsgáljuk majd az egyes burkokat, mi tartozik ezek működéséhez. Hamarosan folytatjuk…
[1] upanisad – magas szintű filozófiai tanításokból álló gyűjtemények, amelyek párbeszéd, kérdés válasz formában íródtak
Forrás: Geetha M Kanthasamy – the yogic lens – https://www.youtube.com/watch?v=0_h8FHw0APk
Dr. Tóth Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit : Jóga tiszta forrásból
Borítókép: freepik