Természetes powerbank, avagy a vidék éltető ereje

Sziasztok, Nagy Noémi vagyok, első éves levelező jógamester hallgató (BHF), és cikk sorozatommal szeretném nektek megmutatni milyen a természet közelében élve nap mint nap töltődni, megismertetni veletek a vegyszermentes kertészkedés szépségeit, nehézségeit és a sok befektetett munkával megszerzett csodás gyümölcsöt, hátha valaki kedvet kap ehhez az életformához.

Az erdő ölelésében – egy jó lehetőség megismerni és tisztelni azt

Lovasberény külterületén épp a Covid-vírus kirobbanása előtt vásároltunk egy 2160 négyzetméteres telket a párommal, azzal a céllal, hogy kicsit kiszakadjunk a városi létből. Eleinte csak hétvégi relaxációs célzattal, amiből aztán szerelem lett és fokozatosan kitoltuk az itt töltött időt. Ma már csak a téli hónapokra költözünk vissza Budapestre, tavasztól őszig viszont itt gazdálkodunk. Vagy inkább garázdálkodunk?

Reggel, ha kiülök a teraszra, előttem a Vértes terül el, mögöttem a Velencei-hegység, szó szerint átölel az erdő. Zaj helyett a természet hangjai, szmog helyett friss levegő, szürke beton helyett színkavalkád, és még hosszasan lehetne sorolni egy zöldövezet előnyeit, amely nyugalmat és békét hoz az ember életébe,  segít ellazulni, stresszt oldani, és újra feltölteni az energiáinkat. A természet közelében élve lehetőségünk van arra, hogy jobban megismerjük és tiszteljük azt. Az élővilág megfigyelése, a növény- és állatvilág megértése segíthet abban, hogy jobban odafigyeljünk környezetünkre és aktívan részt vegyünk annak megóvásában.

Úton egy egészségesebb és fenntarthatóbb életmód felé

Emellett itt könnyebb egészséges életmódot folytatni. A természetben való aktív mozgás, séta, kerékpározás, relaxáció, jóga és kertészkedés mind segíthet az egészségünk megőrzésében, de nemcsak az egyén egészségére és jólétére van pozitív hatással, hanem hozzájárulhat a fenntarthatóbb életmód kialakításához is.

A friss zöldségeket és gyümölcsöket mind magunk termeljük meg teljesen vegyszermentes kertünkben, ahol a permakultúra főbb csapásvonalain elindulva, Baji Bélán át, Gyulai Ivánig, saját tapasztalásaink alapján, illetve autodidakta módon elsajátított tudás által évről-évre alakítjuk a módszereinket, igazodva a termőföld adta kódolt üzenetekhez. Mert nem minden séma alkalmazható, minden terület egyéni adottságokkal bír, és ami Angliában működik, az a Kárpát-medencében nem biztos, a drasztikusan változó időjárási viszonyokat nem is említve.

Mi is az a permakultúra?

A permakultúra röviden összefoglalva egy olyan fenntartható gazdálkodási és tervezési módszer, mely a természetes ökoszisztémák tanulmányozásán alapszik annak érdekében, hogy azokat hatékonyan kihasználva fenntartható és termékeny kerteket, farmokat teremtsünk.

Három alapelve: az etika, a fenntarthatóság és a gondos tervezés.

Az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a természetet, egyensúlyban kell élniük vele és kímélniük kell a bolygó erőforrásait. A permakultúra tervezése során fontos figyelembe venni a terület adottságait, a növények és állatok természetes szükségleteit, valamint az emberek igényeit is. A permakultúrás gazdálkodás a biodiverzitás megőrzésére és az önellátásra törekszik, miközben minimalizálja a káros hatásokat a környezetre. Összességében a permakultúra egy holisztikus megközelítés a fenntartható életmód kialakításában, mely hosszú távon segít fenntartani a Föld erőforrásait és támogatni az emberek egészségét és boldogságát.

Az őrült pesti gyüttmentek

A környező idősebb lakók eleinte őrült pesti „gyüttmenteknek” néztek minket, akik kartonpapírt vetnek a kertben vetőmag helyett, és a fővárosból hozott falevéllel „locsolnak”, meg szalmát szórnak a földre. Nyilván a gyengeelméjűség jeleinek tudták be mindezt.

Plusz az az általános nézet errefelé, hogy cirka két évig nem érdemes a városiak nevét megjegyezni, mert azt az időintervallumot tekintik vízválasztónak. Úgy tartják: a nagy kezdeti lelkesedés hamar lecseng annál, aki nem szokott hozzá a kemény fizikai munkához. Aki azonban két év után is kitartóan túrja a földet, azt befogadják és jöhet a szívélyes bemutatkozás.

Tél utáni tennivalók

Mivel a kert márciusban még eléggé vihartvert képét tudja mutatni, az életterünk bemutatását egy későbbi alkalomra tartogatom, ebben a cikkben a jellemző márciusi munkákat mutatom meg nektek, addig meg hadd zöldeljen a kert. Tél után ugyanis sok tennivaló akad a vizuális tuningot illetően, most még elég ijesztő képét mutatja a terület.

Tehát március hónapi munkák a következők voltak (nem unatkoztunk):

◦ kartonpapír, avar, szalma leterítése, azaz a májusi paradicsom palánták helyének kialakítása
◦ életterünk (konténer házak) tavaszi nagytakarítása
◦ nyári konyha takarítása, bútorok előkészítése a későbbi festéshez
◦ kerítés menti sövények nyírása
◦ almafák sündisznószerű vízhajtásaival szembeni harcba szállás (megerősített abban, hogy a kialakító metszés után kész merénylet a fákat metszeni, jövőre kukázzuk ezt a munkafolyamatot)
◦ kerítés- és belátásgátló téli károk utáni renoválása (felénk elég erős szél van, ugyanis magasan vagyunk)
◦ melegház takarítás, tavalyi virágpor lemosása, föld előkészítése a későbbi palántázáshoz: elszáradt növények eltávolítása, az ágyások komposzttal való feltöltése
◦ szembe szomszéd mályva sövényének és megszámlálhatatlan mennyiségű kerti pálmaliliomjainak átdeportálása kertünkbe, több napos ásás ki-be
◦ medvehagyma szedés és eltevés olajban (Vértes Medvehagyma-ösvényen, biztonságos helyről, jelentem mindenki életben van)
◦ eperpalánták ritkítása, felesleg értékesítése, illetve átültetése

◦ eper helyén szintezés, szőlőlugas kialakítása, amiben valószínű sosem fogunk pihenni, hanem csak a kert dísze lesz, mint a két magányos függőágyunk, amit maximum a vendégek használnak, mi szinte soha
◦ paradicsom palánta állványok megépítése
◦ palánták elvetése poharakba és melegházba: gömb, bolognai, sárga-és zöld cukkini, Hokkaido tök, nagydobosi, kanadai sütőtök, patisszon, okra, különböző paprikák- édes chili, cayenne, kecskeszarvú, kaliforniai, elefántorr…, paradicsomok- green zebra, giant pink, sárga koktél, cherry, black magic, ananas, hús, rózsa, ökörszív, san marzano, tigerella…
◦ geotextilezés
◦ babármeggy szaporítása
◦ málna ültetés
◦ csicsóka, fokhagyma, dughagyma, illetve korai vetőmagok elvetése, mint tépősaláta, retek, sárgarépa, borsó, petrezselyem, kötözőhagyma, spenót, kapor, lestyán, citromfű, majd hónap végén másodvetés: római saláta, sárgarépa, cékla, cukorborsó, mángold, bokorbab és szomszédtól örökbe fogadott fejes káposzta palánta.

A teljesség igénye nélkül persze…

Ne válj a kerted rabszolgájává – a rekreáció és a jó társaság fontos!

Mindent nem lehet felsorolni, sok a járulékos tennivaló is és holott a tavasz első két hónapja jellemzően mozgalmas szokott lenni, a szórakozásra és rekreációra is szakítunk időt, fontos, hogy élvezzük, és ne váljunk a kert rabszolgáivá.

Közel a Velencei-tó, közel az erdő, kedves emberek társasága vesz körül, akik hasonló természetközeli értékrendszerben gondolkodnak (tisztelet a kevés kivételnek, de hol nincs ilyen). Csak a mikro környezetünkben van: buddhista tanító, pránanadis, fitoterapeuta, reiki mester, régiség kereskedő, fermentáló-táplálkozási szakértő, sajtmester, láma tenyésztő és persze hegyen vagyunk, borászok.

Szóval jók a programok és a társaság is!

Folyt. köv. április után!

Fotók: Nagy Noémi

Az elmesélt folyamatokat, kalandokat képekben itt találod: