Ha a jóga már több, mint testmozgás

A yogának – egy korábbi cikkben tárgyalva – az eredeti, Indiából származó hagyományban egy magasabb rendű célja is van, mint csak a test karbantartása vagy az egészség megőrzése. Ugyanakkor ezek mégiscsak fontos lépcsőfokai ennek a bizonyos célnak az elérésében, ezért, bár nem részei a célnak, elhanyagolásuk eltávolíthat attól. Na de hol kezdődik az a bizonyos lépcső, vagy létra, aminek a tetejét a törekvő el kívánja érni?

Az aṣṭāṅga-yoga lépcsőfokai

Nos, jó esetben mindenki, aki az önmegvalósítás, a tökéletesség felé törekszik – bármely yoga folyamatot is járva –, ezt a kérdést még az út elején felteszi magának. Szóval tételezzük fel, hogy most mi is önmegvalósításra vágyó, törekvő személyek vagyunk, és az aṣṭāṅga-yoga folyamatát választottuk kiindulásnak.

Létezik olyan yoga folyamat is, ami kevesebb lépcsőt különböztet meg, ám ezek esetében több lépést egymáshoz rendel, vagy egyértelműnek tekint, ezért nem nevezi külön. Ám a yoga legismertebb folyamata az a nyolc fokú – aṣṭāṅga-yoga –, ami a következő lépésekből áll:

1. a yogi életére vonatkozó tiltások – yama (jama)
2. a yogi életére vonatkozó előírások – niyama (nijama)
3. a jógatesthelyzetek – āsana (ászana)
4. a légzés és a prāṇa szabályozása – prāṇāyāma (pránájáma)
5. az érzékek visszavonása és a figyelem befelé fordítása – pratyāhāra (pratjáhára)
6. a koncentráció – dhārana (dhárana)
7. a meditáció – dhyāna (dhjána)
8. a tökéletes, koncentrált tudat állapota, a teljes lelki elmerülés szintje – samādhi (szamádhi)

Ezt nevezzük a nyolcfokú jóga lépcsőjének.

fotó: natanavo

Yama és niyama

Nagyon sokféleképpen elindulhatunk ennek a témának a kibontásában, és több rétegnyi mélységen utazhatunk át a filozófia tekintetében. Eme cikkünk során ennek az utazásnak egy kezdő lépését tesszük meg csupán. A yama és niyama témájában fogunk először megmerítkezni. Illetve ezen cikkünkben először a yama – vagyis az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos tiltásokról lesz szó.

A yama és a niyama folyamatok, vagyis azok a tettek, amelyek elkerülendők és amelyek az életre vonatkozó előírások, mind a lemondás és a vezeklés – a tapaḥ – témájához tartoznak. De miért mondjunk le? Miért nem csinálhat a yogi azt, amit akar, és miért korlátozná magát olyan szabályokkal, amelyek nem okoznak neki élvezetet? Teszi fel a kérdést a nyugati ember – vagyis mi, akik egy Indiától, ettől az egész kultúrától távoli pontján élünk a világnak.

De miért korlátoznád magad szabályokkal?

A válasz a célban keresendő, ennyit már bizonyosan megérezhetünk.

A yogi célja ugyanis, hogy megvalósítsa eredeti lelki azonosságát, és elérje Istent. Ám most még az anyagi világban, ebben a fizikai formákkal tűzdelt dzsungelben bolyong. Viszont már érzi, és tapasztalja, hogy mindegy mennyi mindent birtokol (hozzáteszem, csak hiheti, mert valójában, hogy is birtokolhatna bármit, amikor még a testét is elveszíti az ember, abban a pillanatban, hogy meghal), bármennyi pénze is van, bármennyi finomságot eszik is stb. nem tesz szert olyan boldogságra, ami ne érne véget egyszer.

Ezért elkezd tudakozódni, és megérti, hogy a végső cél, nem ebben a világban van, hiszen itt minden átmeneti. Ezért egy yoga folyamathoz lát – már ugye Indiában így nevezik – és ettől a ponttól hívjuk igazából yoginak.

Amit pedig yogiként először megért egy törekvő, hogy ahhoz, hogy egy célra tudjon fókuszálni, szükséges az elméjét egy kicsit visszafognia. Különben az állandóan érkező gondolatok, ötletek és vágyak meg fogják zavarni őt és el fogják tántorítani még akár a céljától is.

Így igazából ezek a lemondások a fejlődést szolgálják, és fokozatosan hozzásegítenek ahhoz, hogy az elme egy magasabb tudatszintre lépjen. Olyan ez, mint amikor először kihajigálunk minden lomot egy helységből, mert az a célunk vele, hogy újra fessük, és valami egészen másra használjuk, mint eddig. Úgyhogy jöjjön a nagytakarítás.

5 felemelő szabályozó elv Patañjali Yoga-sūtrájából

Patañjali Yoga-sūtrájának második fejezetének 30. sūtrája 5 szabályozó elvről beszél, amelyeket a yogi – vagyis akár mi is, akik mélyebben is érdeklődünk esetleg a yoga iránt – fokozatosan elkezd alkalmazni az életére.

Ezek közül a legelső (1) az erőszakmentesség (ahiṁsā), amely elv alapja teljesen tisztán az, hogy soha semmilyen esetben és körülményben se okozzunk fájdalmat más élőlénynek, se testit, se mentálisat, semmilyet. Ennek az elvnek a legismertebb formája a vegetáriánus étkezés. Ehhez az elvhez sorolódik a saját testünk ellen elkövetett erőszak, az önmérgezés minden formájában – alkohol, dohányzás, kábítószerek stb.

fotó: Impactphotography

A második pont (2) az igazmondás (ha tiltásoknak nézzük akkor a hazugság tilalma) ami azt jelenti, hogy a yogi törekszik az őszinteségre és a szavahihetőségre. Nem csak azt mondja ki, ami másoknak örömet okoz, hanem azt is, ami nem feltétlenül – ám ezt is törekszik a lehető legmegfelelőbb módon, hogy ne zaklasson fel vele másokat. (Ez máris magában foglalja a nemártás elvét.)

A harmadik (3) a lopás kerülésére vonatkozik. Ez önmagában nem kívánna sok hozzáfűzni valót, hiszen ezzel az alapvető társadalmi elvvel mi is tisztában vagyunk, ám a yogi tudatosan – mivel mindent úgy tekint, hogy az Isten tulajdona, ezért – nagyon óvakodik ettől. Ami érdekes viszont, hogy lopni nem csak pénzt és tulajdont lehet, hanem időt, gondolatot, vagy akár hitet is.

A negyedik (4) a szexuális önmegtartóztatás – legszigorúbb esetben a cölibátus. Ez a mi nyugati világunkban egy meglehetősen nem kedvelt részlete ennek a felsorolásnak. A védikus irodalom a szexuális késztetést az egyik legerősebbnek tekinti az összes anyagi késztetés közül, így azzal is tisztában vannak a yoga útját követők, hogy ezt a fajta lemondást nagyon nehéz gyakorolni. Önként és fokozatosan, mindenki az egyéni, saját tempójában haladva azonban ezt is sikerre viheti.

Az ötödik (5) felsorolt pont a birtoklásvágytól való megszabadulás. Ez pedig azt jeleni, hogy a yogi nem fogad el, gyűjt vagy halmoz fel többet az anyagi tárgyakból (legyen az pénz, tárgy, bármi), mint amennyire okvetlenül szüksége van. Ezzel azt is gyakorolja, hogyan ne ragaszkodjon, ne kötődjön anyagi tárgyakhoz, és helyzetekhez.

Szabadulj meg a bilincsektől, élj könnyedebben

Ha jobban megvizsgáljuk ezeket a „tilalmakat” rájöhetünk, hogy valójában mindegyik azt célozza meg, hogy felmentsen minket olyan dolgok alól, amelyek az anyagi lét bilincsét egyre erősebbre kovácsolják rajtunk. Minél több dologról képes lemondani az ember, és minél kevésbé ragaszkodik, annál könnyedebben halad keresztül ezen az életen. A yogi azzal, hogy ezeket a szabályozó elveket fokozatosan felépítve, életvitelszerűen gyakorolja, lassan lefekteti az alapjait a saját fejlődése útjának.

Az, hogy ezekután mi lesz a következő lépés, egy következő cikkben fogjuk részletesen kifejteni. Köszönöm szépen a kedves figyelmedet!

Forrás: Tóth-Soma László: Patañjali – Yoga-sūtra, Második rész. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
Borítókép: YuriArcursPeopleimages