Ha a jóga már több, mint testmozgás 2.

Előző cikkünkben megnéztük, hogy melyek az aṣṭāṅga–yoga lépcsőfokai, tisztáztuk, hogy a nyugaton elterjedt „yoga” ezekből többnyire az āsanákra, prāṇāyāmára esetleg a meditációra – dhyāna – összpontosít, a yoga szentírásokban foglalt filozófiája és a végcélja gyakran szóba se kerül. Megnéztük, hogy a yoga definíciók szerint önmegvalósítást jelent, összekapcsolódást a Legfelsőbbel.

A yogi életére és gyakorlására vonatkozó előírások

Indiában több yoga folyamat is létezik, amelyek hitelesek, az aṣṭāṅga-yoga csak az egyik. Ahogy előző cikkünkben írtuk, a lemondás és a vezeklés, amelynek része a yama és niyama lépcsőfokok, más yoga irányzatokban is megjelennek, nem az aṣṭāṅga–yoga sajátosságai. Mi azonban jelenleg ez utóbbi yoga irányzatra helyezzük a fókuszt, és azáltal, hogy előző cikkünkben szemügyre vettük a yama alapelveket és azok lényegét, most rá is térünk a niyama elvekre – avagy a yogi életére és gyakorlására vonatkozó előírásokra.

Patañjali Yoga-sūtrájának második fejezetében a 32. sūtra szól ezekről az életre vonatkozó előírásokról. Ezek elsősorban a yogi saját személyes terében törekszik a megfelelő körülményeket megteremteni ahhoz, hogy a gyakorlása sikeres legyen. A yama alapelvek betartásával a yogi nem csak a saját, de a társadalom és a szűkebb környezete jólétét is célozza. A niyama már személyesebb, az ideális belső világ és attitűd megteremtése van a fókuszban.

Külső és belső tisztaság

Az első (1) ilyen előírás a külső és belső tisztaság – śauca (saucsa)– követésére buzdít. A yoga-hagyományokban azt figyelhetjük meg, hogy azok a tisztaságnak két fajtájáról beszélnek. Mi itt nyugati emberek a külső tisztaság fogalmával vagyunk közelebbi kapcsolatban – a testünk és a környezetünk tisztántartásával. Ezalatt a yoga-hagyományok értik a test vízzel és szappannal történő megtisztítását, a tiszta ételek fogyasztását, a ruházatunk és a környezetünk rendezettségének fenntartását.

fotó: Sora Shimazaki

A belső tisztaság fenntartása azonban már lehet, hogy kevésbé olyan egyértelmű. Ezalatt azt érti a hagyomány, hogy az elmét és az anyagi tudatot tisztítjuk meg a szennyeződéstől. Adódik a kérdés, hogy mik ezek a szennyeződések? A válasz pedig: a nemkívánatos tulajdonságok, amik képesek befedni a tudatot – annyira rátelepszenek az ember gondolataira, hogy semmi más értelmesnek nem hagynak teret. Ezek a tulajdonságok a: kéjvágy, a düh, a mohóság, az illúzió, az irigység, a bódultság/őrület.

E tulajdonságok jelenlétét úgy lehet csökkenteni, halványítani, tisztulni tőlük, ha az ember az elméjét más tevékenységekben meríti meg. Ilyen például a rendszeres meditáció, a spirituális témájú könyvek olvasása és a yoga szemléletmódjának az alkalmazása a mindennapi életben. Egy megfelelő viselkedés pedig, amit a yogi elszántan követ, szintén a tudat megtisztulását segíti elő.

Elégedettség

A második (2) niyama alapelv a megelégedettség – saṁtoṣa (szamtósa)– állapota. Ezt úgy definiálják, hogy annak a vágynak a hiánya, hogy: egyre több dologgal rendelkezzünk, vagy hogy egyre jobb helyzetbe kerüljünk. Ez az „elégedett vagyok azzal, amim van, és amire feltétlenül szükségem van” gondolkodásmód.

Ha jobban megnézzük ez az yama tiltással cseng össze, hogy ne birtokoljon a yogi semmit fölöslegesen. Ez a megelégedettség egy belülről jövő állapot, ami abból a tudásból ered, hogy a yogi megtanult különbséget tenni a lelki és az anyagi között, és tudja, hogy az anyagival hosszú távon semmire nem megy, ezért a lelki természetű dolgokat kultiválja. Tehát nem tévesztendő össze ez annak az embernek az elégedettségével, aki még a kötelességeit sem hajlandó végezni, és tétlenül tengeti a napjait, mondván ő bármivel boldog.

Lemondás, vezeklés

A harmadik (3) a lemondás és a vezeklés – tapaḥ (tapah) – elvei. Ahhoz, hogy ezt érteni tudjuk, el kell fogadnunk a karma törvényét, mint működő elvet. Minden tett visszahatással jár, a jó és a rossz is. A yogi igyekszik megszabadulni a karmájától, ezért vezekléseket vállal, olyan testi és/vagy mentális kényelmetlenséget, szenvedést okozó tetteket hajt végre, vagy élethelyzeteket fogad el, amelyek ezt elősegítik.

Viszont innen sem zárhatjuk ki a megfelelő tudást, ami segít ehhez, mert a yoga-hagyományokban az önkényes önsanyargatás, amiről nincs szó az írásokban, az még inkább károsnak vagy értelmetlennek értelmezhető, mintsem hasznosnak vagy célravezetőnek. A vezekléssel a yogi a saját határait tágítja, és azt gyakorolja, hogyan ne függjön az érzékein. Ez az önfegyelem és a testünk – és vele együtt az érzékeink – feletti kontroll, és végülis az elme szabályozása is.

Az önvaló tanulmányozása

Negyedik (4) pontként a Yoga-sūtra ezen sūtrája az önvaló tanulmányozását – svādhyāya (szvádhyjája) – említi, ami nem jelent mást, mint hogy a yogi olyan irodalom olvasására fordítja a figyelmét, ami a lélek felszabadulásáról ír, az önmegvalósítást célozza, valamint elmélkedik is ezeken. Ilyen kiemelkedő szentírás a Bhagavad-gītā, de ide sorolják még az oṁ szótag, illetve a védikus mantrák ismétlését is.

fotó: freepik

Odaadó szolgálat

A niyamák közül az ötödik (5) az Isten iránti odaadás, az odaadó szolgálat – īśvara–praṇidhāna (ísvara-pranidhána). Azt hiszem ez hangzik a legkülönösebben a nyugati ember számára, még akkor is, ha yogázik, hiszen erről lehet a legkevesebbet hallani a yoga stúdiókban. Pedig a Yoga-sūtrában bizony szó esik Istenről is.

Fordítástól és megértéstől függő, hogy ezt hogyan értelmezi valaki, általánosan azonban azt szokták érteni rajta a yogával foglalkozók, hogy Istent helyezzük a gondolataink, meditációnk középpontjába. Az aṣṭāṅga-yogában a meditáció tárgya, fókusza – a legmagasabb szinten – Isten.

Ez mind már egy mélyebb elköteleződést igényel, egy komoly yogi fokozatosan követi ezeket az elveket is, hiszen amint így tesz, a saját tapasztalatából fogja belátni – és a tanításokból türelmet meríteni ehhez –, hogy valójában mindez az ő javát szolgálja.

Köszönöm szépen a kedves figyelmed, és tartalmas yoga-gyakorlást kívánok!

Forrás: Tóth-Soma László: Patañjali – Yoga-sūtra, Második rész (Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.)
Borítókép: GroundPicture