Te irányítod a mozgásod? Nem csak te.

Ismerd meg az irányítótornyot

Úgy gondolod, hogy te magad irányítod a mozgásod? Nem csak. Ketten vagytok rá: te és az idegrendszered. Ha megismered a „társad” működési elveit, akkor össze tudtok dolgozni, vagy ki tudod őt cselezni. És ennek a tudásnak hasznát veheted a jógagyakorlásodban is.

Központ, veszed az adást?

… vagy bármely más gyakorlásodban. Az idegrendszer ugyanis a mozgás elindítója, finomhangolója, koordinátora. Sőt, ő felel az egész test irányításáért, minden folyamat karmestere. Információkat kap a test működéséről, állapotáról, ez alapján dolgozik.

Persze van olyan, hogy nehezen és kevés információ jut el hozzá. Így van ez például akkor, ha nem mozogsz. A mozgásrendszer elemeinek (izom, inak, ízületek, stb.) állapotát mozgás közben tudja a legjobban felmérni. Az ülő életmód finoman szólva sem segíti a munkáját. Ilyenkor sötétben tapogatózik, találgat, hogy mi lehet „odalent” a többiekkel, hiszen amúgy is eléggé elszeparálva található az agy a testben. Az idegrendszer biztonsági játékos. Egy idő után az is lehet, hogy odaküld egy fájdalmat arra a területre, ami teljes vakfolt számára, csak hogy elvegye a kedved a mozgatásától: ki tudja milyen állapotban van az a rész, inkább ne is használd.

A sok ülés nem pihenést jelent az idegrendszer számára, csak azt tanulja meg belőle, hogy rá itt már nincs szükség. Megsértődni ugyan nem fog, de mivel törekszik az energiatakarékos üzemmódra, minimál fokozatra állítja magát, egy idő után már nem is igen érdeklődik, hogy milyen állapotban van a mozgatórendszer. Vagyis: ha nem mozgunk, az idegrendszer elveszíti a kapcsolatot az inakkal, izmokkal, fasciával: már nem érzékeli az igényeit, elveszti a finomhangoltságát a rendszer, romlik az izom és az idegrendszer közti kapcsolat, az agy kijön test mozgatásának gyakorlatából. Emiatt a mindennapi mozgás esetlen, darabos lesz, összetettebb mozgásra képtelenné válik az illető, a legtöbb izma pedig egy idő után megmerevedik.

fotó: pexels.com

Biztonsági intézkedések

Az izmoknak ez a befeszülése részben a stressznek köszönhető, aminek következtében nő a szimpatikus hatás (ami a test készenléti állapotáért felel). Hogy ez milyen típusú stressz, az az idegrendszer szempontjából édesmindegy: ő ugyanúgy fog rá reagálni. A stressz lehet pszichés eredetű, de okozhatja a pihenés/alvás hiánya (szövetek nem tudnak regenerálódni), a rossz táplálkozás (nincs minőségi alapanyag a szövetek építéséhez), és az edzetlenség, azaz a gyenge izmok. Ez utóbbi azt üzeni az idegrendszernek, hogy az izmok nem tudnak megküzdeni a terheléssel.

Mozgásszegény életmód következtében az idegrendszer feleslegesen nem tartja fenn az izmokat, mivel ez rendkívül energiaigényes folyamat, inkább leépíti őket az energiatakarékosság jegyében.

A legyengült izmok azonban aggodalomra adnak okot, ha mégis mozgásra kerül a sor, hisz félő, hogy nem tartják meg a helyükön a csontokat. Az idegrendszer ezért, a test biztonsága érdekében, folyamatosan megfeszítve tartja az izmokat, ha úgy látja, hogy azok önerőből nem tudnák stabilan tartani az ízületet.

Ugyanez történik akkor is, ha – szintén a mozgásszegény életmód miatt – gyenge a neuromuszkuláris kontroll, vagyis az idegrendszer, a sok tétlenségnek köszönhetően kijön az izmok mozgatásának gyakorlatából (mely izmokat, milyen sorrendben, milyen erővel kell egy mozdulathoz „mozdítani”). Ilyenkor is az instabilitástól védi az idegrendszer az ízületet, ezért befeszítve tartja az izmokat.

Érdekesség: a túlzottan feszes izmok egymáshoz préselik az ízesülő csontokat, ami porckopáshoz vezet.

Tanulság: a test nem olyan, mint egy gép, azaz nem a túlzott használat (mozgás) koptatja el, hanem a nem mozgás vezet porckopáshoz.

Jógaórán

Amennyiben például stressz és/vagy az ülőmunka hatására mindenféle átalakuláson esik át a test (előreesik a fej, folyamatosan meg vannak emelkedve a vállak, be vannak feszülve folyamatosan az izmok), az idegrendszer idővel ezt a megváltozott állapotot veszi normálisnak, alapnak. Az ilyen gyakorló hiába hallja az instrukciót, hogy például „vállakat távolítsd a fülektől”, nem veszi magára, hisz szerinte ő amúgy is jól csinálja. Ilyenkor hasznos egy tükör a szembesítéshez.

A megromlott izom–idegrendszer kapcsolat miatt nehezen is hajtja végre a mozdulatokat, mert nem érzi, hogy mely izmok szükségesek annak kivitelezéséhez.

Mindezeken felül az emberek többsége merev, ami szintén korlátozza a mozgást. Nehezen oldódnak relaxációkor is: nem érzékelik a feszült és az ellazult állapot közti különbséget.

Az ilyen merev embert nem érdemes arra kérni, hogy lazítson, nem fog tudni, a szervezet már megszokta az izmok folyamatos befeszülését, az alapállapot részévé vált. Praktikusabb azt az instrukciót mondani neki, hogy feszítse meg teljes erővel az összes izmát, és utána lazítson. Ezt a plusz befeszülést már észleli az idegrendszer, és mivel túlzónak értékeli, küld egy jelet az izmoknak, hogy lazuljanak el. Idővel a gyakorló megtanul különbséget tenni a feszült és ellazult állapot között.

fotó: envato.com

Amikor új mozgással próbálkozunk – legyen az egy számunkra új sportág, vagy csak azon belül egy új mozdulat (akár új ászana) – a test eleinte ügyetlen. Amíg az idegrendszer nem szerez kellő jártasságot az adott póz/mozdulat kivitelezésében, vagyis amíg meg nem tanulja, hogy mely izmokat és mennyire kell megfeszíteni, addig kissé darabosan, befeszülve fog csak menni. Ismerős, mikor szorítod a fogsorod, ökölbe szorul a kezed, vagy az egész arcod megfeszül egy új ászana kitartásakor? A „jelenlévők” persze mindig kivételek…

Amit szeret

Az optimális működéséhez az idegrendszernek szüksége van oxigénre, minőségi (!) tápanyagokra, regenerációra (alvás, pihenés). És (talán ez az eddigiek alapján világossá vált): mozgásra.

Amikor mozogsz, az idegeket is mozgatod a pályájukon, ami segíti az oxigénellátásukat, illetve formában tartja az izom–ideg kapcsolatot. Minél többet mozogsz, annál jobb állapotba kerül az idegrendszered, és minél jobb állapotban van az idegrendszered, annál pontosabban, szebben mozogsz. És nincs kifogás, mert az idegrendszer egy életen át fejleszthető (neuroplaszticitás)!

Mondanom sem kell, hogy a jóga az egyik legjobb választás az idegeid egészségéért is. Legközelebb megbeszéljük, hogy miért, meg azt is, hogy ki számít erősnek, miért fontos az  egyensúlyozás, mire figyelj oda nyújtás közben, és miért érdemes mindig mosolyogni.

Forrás:
Kékes Balázs Mozgásszervi terapeuta, természetgyógyász
Lakatos Péter
Feövenyessy Krisztina
Bakonyi Panni
Almássy Csilla
Bagdy Emőke

Borítókép: pexels.com