Mielőtt a matracra lépsz: a jógázás alapelvei 1.

Ha még nem jógázol, csak tervezed, mindenképp olvasd ezt el, ha igen, akkor pláne! Olyan dolgokat szedtünk össze, amikről jógaórán általában nem esik szó, pedig érdemes tudni, ha ászanák gyakorlására adod/adtad a fejed. Jóga kisokos két részletben.

Mennyit kell mozogni?

Bármi is legyen a célod vele (egészség, esztétikusabb test, izomépítés, fogyás) elmondható, hogy minél többet, annál jobb.

Kutatások szerint a test optimális működéséhez elég, ha heti százötven percet sportolsz. Hogy ez naponta hány percet jelent, azt már te osztod be, de alsó hangon kétszer, háromszor érdemes sportolni egy héten. Tehát, ha aznap csak húsz perced van, és csak egy izomcsoportot dolgoztatnál meg, akkor is állj neki! Sőt, akkor is, ha valamilyen oknál fogva nem tudod az egyik testrészed/oldalad használni: az idegrendszered annyira okos, hogy a mozdulatot „megtanítja” a másik oldalnak is, így nem leszel féloldalas. (Persze, ha nagy a gond, konzultálj szakemberrel!)

Ha fogyni szeretnél, akkor önmagában a mozgás nem elég. Ki kell egészíteni diétával. Viszont, ha már sikerült megszabadulni pár kilótól, és tartani szeretnéd a súlyod, illetve formálni a tested: arra tökéletes. A feles súlytól való megszabadulásban főleg az izomépítés segít. Ráadásul az izom puszta fenntartása is rendkívül energiaigényes, ez a legfontosabb zsírégető szervünk. Ezért minél izmosabb vagy, annál könnyebben tartod a súlyod!

Emellett az izom nagyban hozzájárul a test egészséges működéséhez: számos kémiai anyag szabadul fel belőle mozgás hatására, ami, ha eléri a célszerveket, olyan pozitív változásokat okoz a testedben, mint a csontépítés, a gyulladáscsökkentés, a zsírcsökkenés, hatékonyabb immunrendszer, az agyi folyamatok javulása (koncentráció, memória), és az inzulinérzékenység növekedése, ami hasznos, ha nem szeretnél cukorbeteg lenni.

fotó: zelmab

A legfontosabb a mozgásnál: a rendszeresség! A sport egyfajta stressz, amit ha csak hébe-hóba csinálsz, egyszeri, kirívó esetnek éli meg a tested. Ha viszont rendszeresen végzed, akkor alkalmazkodik hozzá idővel, így lesz hajlékonyabb, erősebb, rugalmasabb, strapabíróbb. Mivel stressz, ezért kényelmetlen (de nem fájdalmas!) is lehet, de ne feledd: a fejlődés a komfortzónán kívül kezdődik.

Mire jó a ráhangolódás?

Nem felesleges rítus. Segít, hogy fejben is megérkezz, jelen legyél, és arra tudj figyelni, amit csinálsz. Hagyományosan az ászanák gyakorlása is egyike azon módszereknek, amik egészségesen tartják a testet, és megzabolázzák az elmét. Ez utóbbit segíti, ha mantrákat zenget, a védikus irodalomból származó gondolatokon töpreng a gyakorló közben. De kezdőként, míg a testtartás helyes elsajátítása a cél, elég, ha az oktató instrukcióira fókuszálsz, vagy a későbbiekben, ha már tudod, mire kell odafigyelni, magadtól is folyamatosan ellenőrizheted a tartásod.

Azért is fontos az a pár perces befelé figyelés az óra elején, hogy megismerd a tested akár aznapi, illetve az általános állapotát. Ha azt érzed, hogy aznap merevebb vagy, vagy nehezebben megy az egyensúlyozás, vagy nagy különbség van a két oldaladd között, akkor ezt vedd figyelembe gyakorlásodkor. Igaz, ezeket inkább a mozgás elkezdésekor, bemelegítéskor érzékeli igazán az ember, de a saját testre való koncentrálást, a befelé figyelést a ráhangolódás alapozza meg. Legyél tudatos a tested állapotáról, korlátairól, ez segíti a gyakorlásodat is!

Kell egy kis “dafke”!

A jóga alázatra és türelemre tanít: tartsd tiszteletben a testet korlátait, és magaddal szemben is érvényesítsd az ahimszá (erőszakmentesség) elvét. De ne feledkezz meg arról sem, amit a komfortzónáról és a fejlődés kapcsolatáról mondtunk. A kettő nem üti, hanem kiegészíti egymást. A sporthoz kell egy kis „csakazértis” elszántság. Ha minden alkalommal elkerülsz egy mozdulatot, gyakorlatot vagy ászanát, mert nehézségeid vannak a kivitelezésekor, akkor sose fog menni. Pedig pont a gyakorlástól fejlődnél!

Jóga esetében van még valami. Az ászanáknak a testi szint mellett van egy energetikai szintje is attól függően, hogy melyik csakrára, marma pontra hat. Amelyiket aktivizálja, az adott csakra/marma pont által meghatározott testi és pszichikai funkciókat (pl. önértékelés, kreativitás, önmegvalósítás) fogja az ászana megdolgoztatni az emberben.

Illetve mindegyik ászanában egy bizonyos létállapotot, érzést, szerepet tanulhatsz meg: hogy legyél bátor hős (vírabhadrászana 1.), vagy a káosz közepette is stabil (fejenállás). Mindenki másmilyen hős, vagyis: minden gyakorló máshogy veszi magára az adott szerepet, másképp találja meg magát benne. De mindegyiktől több leszel. Figyeld meg, hogy melyikkel van gondod, problémád – valószínűleg pont azzal lesz dolgod. Ahogy Jung mondta: „Amerre a félelmed van, ott van a feladatod”.

fotó: KoolShooters

Csak semmi hirtelen mozdulat!

Vagyis: csak akkor használj lendületet, ha nagyon muszáj. Baleset és sérülésveszélyes. Izomkontrollal, lassan végezd a mozdulatokat, ha csak az oktató külön nem kéri a lendületet. A lendület ráadásul mindig az izom dolgát könnyíti meg, tehát megfoszt az erősödés lehetőségétől.

Van, amikor elkerülhetetlen. Egy fejenállást, kézenállást, pincsa-majurászanát például bizonyos szempontból könnyebb lendületből felvenni, lehet, hogy kezdőként csak így tudod megoldani. Viszont sokkal nehezebb megtalálni benne az egyensúlyt, ha lendületből veszed fel, és kevés eséllyel fogod tudni fal nélkül megcsinálni a későbbiekben. Bár ahhoz rendkívül erős coreizmot kell „növesztened”, hogy el tudd hagyni részben vagy teljesen a lendületet, mégis törekedj rá.

Legközelebb a fokozatosságról, a légzésről, a tükörhasználatról lesz szó, valamint arról, hogy miért nem érdemes a másikhoz mérned magad, és biztos, hogy csak az egot növeli-e, ha egyre bonyolultabb ászanákat sajátítasz el.
Ne hagyd ki!

Forrás: Lakatos Péter, Feövenyessy Krisztina, Góg Anikó és Almássy Csilla posztjai, Hegedűs Zsolt (Sadhakayogi)
Borítókép: pexels.com