A hétköznapok millió tevékenysége és ingere mellett a fenntarthatóság súlyos témája túlságosan nyomasztó tud lenni, így az ember sokszor inkább elhessegeti a gondolatát is. Ráadásul hiába hallani folyamatosan a bolygó katasztrofális állapotáról, a túltermelésről, a végtelen fogyasztásról, pazarlásról stb., ez így túl sok, túl nagy falat, a mindennapok szintjén könnyű beleveszni, és aztán inkább semmit sem tenni, mert fogalma sincs az embernek, hogy hogyan is kezdjen bele. Ismerős szitu?
Hogyan segíthet a jóga tanítása a fenntarthatóságban is?
A jó hír az, hogy ha te is törekszel a jógikus életmódra, akkor egy kicsit könnyebb dolgod lehet – több szempontból is. Az egyik talán az, hogy a jóga már az első pillanattól fogva megtanít alapvető dolgokat. Ezesetben arra gondolok – főleg ebben a türelmetlen, túlpörgött világban –, hogy a nagy egész, az apró, egymásra épülő lépésekből áll össze.
A gyakorlatban erre egy egyszerű példa: a jógaszőnyegen sem várhatja el magától az ember, hogy egyik napról a másikra tökéletes pózokat villantson. Ha valaki lelkes szeretne maradni a jógában, gyorsan meg kell értenie, hogy ez egy út, egy folyamat. Így leginkább abból áll, hogy figyelünk, próbáljuk, engedünk, és újrapróbáljuk. Ha ezt sikerül megvalósítanod, akkor ez az élet minden területén igazán hasznos lesz számodra.
Tudatosság a hétköznapi döntésekben
Mondhatjuk, hogy a jóga egy másik fontos tanítása: a figyelem. Ott lenni, elmerülni abban, amit éppen teszel. Ugyanez a fajta jelenlét pedig nem csupán a jógamatracon vagy meditáció során érvényes, hanem egyre több mindenre kiterjedhet – így a fenntarthatóságra is.
Megjelenhet például abban, hogy mit eszel, hogyan vásárolsz vagy közlekedsz, miként használod az erőforrásaidat. Mondjuk, mielőtt bármit megvásárolnál, megállhatsz egy pillanatra és felteheted a kérdést, „Valóban szükségem van erre?”
És a válasz sokszor felszabadító. Rendesen megkönnyebbül az elme, ha úgy döntesz, nem kell még egy kacat. Már így is minden túl van tolva, akár, ha a durva szinten nézzük – a tárgyak, amikből mindig lehetne jobb, nagyobb, több, újabb –, vagy ugyanúgy finom szinten is – több hír, komment, videóáradat az arcba, millió inger megállás, sőt lassítás nélkül. Túltoljuk minden szinten.

A jóga és a tanításai ellene mennek mindennek, ezért a mai világban egy különösen hasznos segítség lehet a gyakorlása azért (is), hogy ne sodorjon el az őrült ár. Persze a jóga végcélja nem ez, mégis többnyire ilyen apró lépésekkel kell haladnunk, hogy eljuthassunk a végső megvalósításához.
Visszakanyarodva tehát, nem arról van szó, hogy a tudatosság korlátozna, inkább segít letisztázni dolgokat. Ez a fajta letisztultság, egyszerűség, ami bár lemondásnak tűnhet, valójában nagyon is üdítő és felszabadító az elmének.
Talán nem is gondolnád…
Biztos vagyok benne, hogy már most is teszel valamit a fenntarthatóságért, anélkül, hogy azt annak gondolnád. Például, hogy: műanyag palack helyett valószínűleg kulacsot viszel magaddal; kevesebb, de minőségi ruhadarabokat szerzel be; ott van a jógaszőnyeged, amit nem cserélsz le évente; szelektíven gyűjtöd a szemetet; vagy a tömegközlekedést, bringát, sétát választod munkába/jógaórára menet; esetleg az, hogy nem eszel állatokat.
Ezek akár apróságoknak is tűnhetnek, de egyrészt, a jóga megtanít arra, hogy az apróságokból lesz a stabil alap, ráadásul a kis lépések sikeréből meríthet az ember lelkesedést és erőt is. Másrészt, minden apró lépcsőfok megtétele idővel teljesen természetessé, szokássá válik, a jó szokások pedig segítenek, felemelnek.
Kevesebb tárgy, több élmény?
A fenntarthatóság egyik mellékterméke és felismerése az is, amikor rájössz, hogy sokszor nem több dologra van szükséged, hanem több kapcsolódásra, élményre. A jóga ezt is megerősíti egy egyszerű példával: az óra után – jó esetben – nem a csodaszép felszerelésedre fogsz emlékezni, hanem arra a csudajó érzésre, amit adott, amit magaddal viszel, és az értékes kapcsolódásokra. Igaz?
Szóval, a tudatos életvitel során az egyik fő kérdés ez: „Mire van valójában szükségem ahhoz, hogy jól legyek?” És ha csak egy pillanatra is, picit mélyebben belegondolsz, és próbálsz őszinte lenni, akkor biztos, hogy (legtöbbször) a válasz nem valamilyen tárgy lesz.
Ha pedig ez megvan, lehet tovább lépni. Amikor én már nagyjából oké vagyok (mert tökéletes sosem lesz), akkor próbálhatom jobban meglátni a körülöttem lévő élőlényeket, azt, hogy miként segíthetek másoknak, hogy ők is jól legyenek.
Felelősséggel – de bűntudat nélkül
A fenntarthatóságnak nem az a célja, hogy nyakig merülj a bűntudatba, vagy a zöld életnek való megfeleléstől rommá stresszeld magad. Ez nem fog segíteni, sőt! A fenntarthatóság, a tudatos életvitel fontos dolog, de ahogy az élet más területein, úgy ebben sem kell tökéletesnek lenned, nem kell, hogy mindig, minden döntésed a „legzöldebb” legyen.
Törekedj egy felelősebb, tudatosabb kapcsolódásra a világ felé, de a magad tempójában, mértékében. Apró lépések, emlékszel?
Most pedig a rengeteg apró lépés lehetősége közül egyet szeretnék a figyelmedbe ajánlani.
Nem nyomasztva, hanem inspirálva – ingyenes, interaktív fenntarthatósági kiállítás
Ha szeretnél a fenntarthatóságról nem elméletben, hanem élményként gondolkodni, kipróbálhatod ezt a programot is: Planet Budapest 2026.
Február 25. és március 29. között, Budapesten, a Magyar Vasúttörténeti Parkban egy ingyenesen látogatható, interaktív kiállítás vár – tele vizuális terekkel és gondolatébresztő játékokkal. Mert így is lehet! Nem nyomasztva, hanem inspirálva.
A szervezők Planet Expo néven pedig külön programsorozatot is kínálnak február 25. és március 1. között, ahol csaknem 100 kiállító fenntartható megoldásait lehet felfedezni — olyan technológiákat és ötleteket, amelyek akár a te életedben is helyet kaphatnak.

Fotó: hirado.hu oldalról
A Your Planet – fenntarthatóságról szóló interaktív kiállítás
a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogram rendezvényén
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Helyezd át a fókuszt…
A fenntarthatóság tudatosságot igényel, ami némi erőfeszítéssel jár, változásokkal, ugyanakkor egy egyszerűbb, letisztultabb, és nem utolsósorban, élhetőbb életet ad.
Ha sikerül egy picit levenni a fókuszt arról, hogy a magunk számára akarjunk átmeneti, pillanatok alatt elmúló örömet szerezni, és ezt a fókuszt sikerül egy kicsit áttenni más élőlényekre – és élethelyekre – is, úgy sokkal könnyebb lesz az egész. Az együttérzés által a fenntarthatóság gyakorlása nem olyan fárasztó, hamar természetessé és örömtelivé válik.
Apró lépésenként, inspirálva, nem nyomasztva. Végül nagyon meg fogja érni. Sok türelmet, elszántságot és kitartást kívánok, hajrá mindannyiunknak!
Borítókép: envato.com










