A zene és a mantra ereje a jógagyakorlásban

„A jóga olyan, mint a zene. A test ritmusa, az elme dallama és a lélek harmóniája megteremti az élet szimfóniáját” – B.K.S. Iyengar.
Csodás érzés mantra zenére jógázni, ad hozzá egy plusz tapasztalást. Ugyanolyan felemelő zenélni, énekelni is vagy “csak” hallgatni ezeket a dallamokat.

A zene hatásai tudományos szemszögből

Nincs jó kedved, motiválatlan vagy? Egy kis zene segíthet ebben a helyzetben.  Nézzük először a zene kedvező eredményeit tudományos szemszögből! A zene ellazít, felvidít, valamint a fizikai és szellemi teljesítményedre is hatással van, ezáltal segít megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel.

A Firenzei Egyetem kutatói egy kísérlet során arra kértek 28, gyógyszerekkel beállított vérnyomású felnőttet, hogy naponta 30 percig hallgassanak lágy klasszikus, kelta vagy indiai zenét, miközben lassan légzőgyakorlatokat végeznek. A kísérlet előtt megmérték a vérnyomásukat és szisztolés adataikat, majd egy hét múlva újra megnézték a betegek vérnyomását, a szisztolés adatokat. A szisztolés érték azt jelzi, amikor a szívverés pillanatában a vérnyomás megnő. A magas vérnyomásos betegeknél a szisztolés érték már egy hét után 3,2 ponttal csökkent, egy hónappal később pedig már 4,4 ponttal volt kevesebb.

A dallamok jobb hangulatba hoznak, és felerősödnek az érzelmeid. Ha a zene a mindennapjaid része, akkor az értelmi állapotodra is jó hatással lehet! Az agyunkra gyakorolt hatása pedig orvosi szempontból ismert, részletesen dokumentált.

Fotó: Armin Rimoldi

A zene a hangokkal közvetlen kapcsolatban nem álló, agyi felépítésekre is hatással van, és aktiválja azokat. Meglepő módon a figyelemmel, memóriával vagy az előrelátó gondolkodással kapcsolatos központok is beindulnak az elmédben, egy sima zenehallgatás közben. A zene tehát sokkal összetettebb élmény annál, hogy lekicsinyítsük a szórakozás szintjére. Ezért sem mindegy, hogy milyen zenét hallgatunk – akár jógagyakorlás közben!

A sok-sok dallam azon túl, hogy felvidít és jó érzésekkel halmoz el, a gondolkodásodra, memóriádra és szellemi teljesítőképességedre is bizonyítottan csodásan hat, akárcsak maga a jógagyakorlás!

A jóga és a zene hasonlóságai

A jóga és a zene hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Mindkettőnek ritmusa van, pontosságra törekszik, ám mégis ellágyít. Erősíthetik a Felsőlélekkel való kapcsolatot és az intuíciót.
A légzőgyakorlatok és az ászanák szimbiózisban vannak. Maga a légzés is egy dallam, és vannak olyan órák, vagy akár órarészek, ahol ez a dallam elegendő a tanár hangjával együtt, így koncentráltabb az adott ászana.

A prāṇāyāma (pránájáma – légzésszabályozás) gyakorlást a megfelelő maximális fókuszáltság érdekében az az ideális, ha csendben végezzük. A hangszeres és valamennyi zene alapját – Kodály irányelvei alapján is – az ének és a megfelelő ritmus jelenti. Ez a harmonikus lüktetés a helyes légzés elsajátítása által érhető el, akárcsak a jógában. Míg a megfelelő légzés elsajátítása a zenében elvezet az élettel teli dallamformáláshoz és ritmushoz, addig a jógában a prāṇāyāma a testet és tudatot az életlevegő megfelelő áramoltatásának segítségével energetizálja és emeli a gyakorlót az Abszolút felé.  A koncentráció és a tökéletes egyhegyűség (ekagra) megvalósítása a meditáció alapja.

Egy jógagyakorlás során sem mindegy, hogy milyen stílusú zene szól

Ászanázás közben, ahogy felvesszük a különböző jógapózokat, a mozgás beindítja a különböző jótékony folyamatokat a testben. A jógapózok rugalmassá teszik a gerincet és az ízületeket, megnyújtják és erősítik az izmokat, valamint felfrissítik a vérkeringést, átmasszírozzák a belső szerveket, serkentik az anyagcserét.
A légzés pedig ezt a folyamatot segíti, erősíti.  Az ászana ritmusa és az ujjāyī (uddzsájí – győzedelmes légzés) légzés gyakorlása szépen összhangolja a test és a lélegzet mozdulatait.

Image by garetsvisual on Freepik

A zene, ritmus, hangok (pl. hangtál) a gyakorlás építőelemeivé válhatnak. A lágy zenék, különösen a mantra zenék a legideálisabbak a jógaórákon, ám a gyakorlás különböző részeinél változó intenzitású dallamokat választunk, az adott részhez igazítva. Például a bemelegítés alatt lassabb tempójú, de nem álmosító zene szóljon, ami felemelő, pozitív érzést sugároz. Az álló gyakorlatsor alatt energetizáló, gyorsabb ritmusú stílus dominál inkább, majd ahogy haladunk az óra vége felé, lassabb, nyugtatóbb, pihentetőbb hatást kiváltó dallamok kezdenek előtérbe kerülni, melyek segítségével felkészülhetünk az elmélyült relaxációra.

Fontos szabály, hogy a tanár hangját sose nyomja el a zene! Abban az esetben dekoncentrálttá válnak a gyakorlók és a hangos zene elvonja a figyelmet az elmélyült gyakorlásról. Az ideális hangerő viszont segít a gyakorlóknak kapcsolódniuk az órához, önmagukhoz.

A jóga, a meditáció és a zene hatásai a testre

Egy kutatás szerint a jóga, a meditáció és a zene csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását, valamint a szív és a tüdő artériának receptorait úgymond ellágyítják. Ennek a hatása a következőképpen zajlik:

Stresszhelyzet alatt lép működésbe a szimpatikus idegrendszer (hevesebb szívverés, vércukorszint emelkedés, kitágult pupillák). A receptorok általában feszültséget továbbítanak. Ezek az idegvégződések az adott ingert a többi sejt számára érzékelhető jellé alakítják. A zene esetében a hang váltja ki az ingert, így például a jógagyakorlás és a lágy mantra zene nyugtatóan hat az idegrendszerre, oldódik a felfokozott állapot, a feszültség, helyette megnyugszik az elme, ezáltal fokozatosan a szervezet is. Megpihen a test, lebegésszerű állapotba kerül.

Ősi bölcsek és a gyógyító zene

„Az édes zene megnyugtatja az emberi szívet. A zene az egyik legnagyobb isteni áldás a világon. A zene által képes a lélek felemelkedni. A zene egyfajta jóga, az ének pedig pránájama, jógalégzés. A zene még a madarakat is elvarázsolja.” – Pandit Rajesh Gangani, tablaművész

A bölcsek inspiráló munkáikat változatlan költemények vagy dalok formájában írták. A védákat, a smṛtiket (szmritiket), a purāṇákat (puránákat), stb. mind megzenésítették, és ezek időmértékes kompozíciók. Ritmus, ütem és dallam van bennük. A Sāma veda (Száma véda) például utolérhetetlen a maga zeneiségében.

A zene segít a betegségek gyógyításában. A bölcsek tényként állítják, hogy a sok betegség gyógyítható a furulya, a hegedű, a vína vagy a szarangi dallamos hangjával. A dallamos zene által létrehozott harmonikus ritmus előhúzza a betegséget. A betegség előjön, hogy megmérkőzzön a zenei hullámmal. A kettő összeolvad, és eltűnik a semmiben. A zene csillapítja az idegi feszültségeket, és a feszültségek által károsan érintett testrészekben visszaállítja rendes működést.

Mikor minden más gyógyszer már csődöt mondott a betegség gyógyításában, a kīrtana csodákat képes tenni. Próbáld ki ezt az egyedülálló orvosságot, és fedezd fel csodálatos előnyeit! Ha egy betegségben szenvedő ember ágya mellett kīrtanát énekelsz, az illető hamarosan meg fog gyógyulni.
A zene még egy kőszívű ember szívét is meglágyítja. Ha egyáltalán képes valami egészen rövid idő alatt egy szívet megváltoztatni, akkor az a zene és a tánc. Ennek a módszernek a kīrtana bhaktiban is hasznát veszik; de itt az érzéki örömök helyett Isten felé irányítják azt. Az érzelmeket az isteni felé irányozzák. A szívet ilyen módon könnyedén meg lehet tisztítani.

A védikus kultúra szerint a hallás közvetlen kapu a lélekhez

Ezáltal, ha a védikus mantrákat rendszeresen énekeljük – a jógagyakorlást segítő tiszteletadó mantrákat, az OM, az OM Namo Bhagavate Vāsudevāya, a Hare Kṛṣṇa mahā mantrát vagy bármely más ősi mantrát – általuk megnyitjuk a tudatunkat, és az észlelés magasabb fokozatait tapasztalhatjuk meg.

A mantra jóga gyakorlása során a hangvibráción keresztül közvetlenül kapcsolatba kerülhetünk a transzcendentális, Isteni energiával. A mantrák éneklésével, hallásával csodálatos lelki eredményekhez juthatunk.

Ezért is fontos annak szellemében végeznünk a jógagyakorlatokat, hogy nem végállomásként tekintünk rájuk, mert csak részleges eredményeket adnak (az ászanák és a pránájáma gyakorlatok segítenek megtisztítani a testet és felszabadítani az elmét), viszont segítik a gyakorlót felemelni egy magasabb szintre, ahol odaadást fejleszthet ki.

A Bṛhan-nāradīyā Purāṇa (Brihan-náradíjá Purána), az egyik legjelentősebb jógaszentírás verse is elmagyarázza, hogy ebben a degradálódott Kali korszakban kizárólag a transzcendentális, lelki hangvibrációk, mantrák éneklése által érhetjük el a tökéletességet.

„harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā”
„A nézeteltérések és a képmutatás e korszakában az Úr Szent Nevének zengésén kívül nincs más út, nincs más út, nincs más út a felszabadulásra.”
(Bṛhan-nāradīyā Purāṇa 41.115.)

Tudatos és eredményes gyakorlást kívánok a jógához, a mantra meditációhoz és a kīrtanához egyaránt! 

Forrás: krisna.hu

A cikk írójának jógaoldalát ide kattintva találod: emilyoga

(Borítókép: Image by halayalex on Freepik)