Hogyan segíthet a jógikus életmód a klímaszorongáson?

A klímaszorongás [1] egy olyan pszichés jelenség, amikor valaki félelmet vagy aggodalmat érez a klímaváltozás és annak lehetséges negatív következményei miatt. A szorongásos választ kiválthatja maga a téma úgy általában, vagy valamely negatív következménye, mint például a természeti katasztrófák, vagy az éhínség, stb.

A klímaváltozásról

A klímaváltozás, vagy a korábban közismert nevén globális felmelegedés, már körülbelül 20-30 éve bekerült a köztudatba és azóta foglalkozik vele a közmédia is. Bizonyára sokan láttuk a 2009-ben bemutatott, Home [2] (Otthonunk) című francia dokumentumfilmet, ami sorra veszi a globális felmelegedés okait és hatásait a földünkre, az élőlényekre és mindennapjainkra. Aki látta a filmet, az biztosan furcsán, kissé letaglózva vagy akár reményvesztetten érezhette magát az ott elhangzott információktól. És valóban, az emberiség az ipari forradalom óta oly mértékben gyakorolt negatív hatást a környezetére, hogy a tudósok az ezredfordulón megkongatták a vészharangot.

Mára a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta 1,2 Celsius fokkal emelkedett, mely nagyrészt a légkörben megnövekedett üvegházhatású gázok koncentrációjának köszönhető. Ez így elsőre nem tűnhet soknak, de a tudósok szerint a komolyabb természeti katasztrófák (hőhullámok, tengerszint emelkedés, fajok kihalása stb.) elkerülése csak akkor lehetséges, ha a felmelegedést 1,5 Celsius fok alatt tudjuk tartani. Vészesen közelítünk afelé, hogy ezt hamarosan átlépjük, ha nem változtatunk az életmódunkon, nem csökkentjük a fogyasztásunkat, és nem hagyunk fel a környezetünk pusztításával. A karma törvénye egyértelmű: a tetteink következménye elkerülhetetlen.

Mitől félünk?

Tény, ha egy felelősségteljesen gondolkodó felnőtt ember megnézi a Home című dokumentumfilmet, vagy csak elolvassa a fentieket, akkor biztosan megszólal a lelkiismerete, és akár félelmet is átélhet a prognózisok miatt. Vagy végrehajtjuk a szükséges változtatásokat globálisan, vagy jön a „fekete leves”. Természeti katasztrófák, éhínség, zűrzavar és ki tudja még mi minden más. Manapság a média sem igyekszik elkendőzni a problémákat. A természeti katasztrófákról szóló hírek (erdőtűz, árvíz, szélvihar stb.) szinte mindennaposak, és tetteink következményének terhe mázsás súlyként nehezedik ránk, ami szorongásos tüneteket okozhat.

fotó: cordogaita

Hogyan alakulnak ki a szorongásos tünetek?

Klímaváltozás ide vagy oda, a pszichés teher, a szorongás elvárja, hogy reagáljunk. Az állatokhoz hasonlóan belőlünk, emberekből is két féle reakciót vált ki egy vészhelyzet: elfutunk vagy harcolunk (angolul: fight or flight response [3]).

Ilyenkor a szimpatikus idegrendszerünk aktivizálódik, mely a stresszre adott válaszunkat készíti elő idegrendszeri, biokémiai szinten. Ilyen helyzetekben adrenalin és noradrenalin szabadul fel a szervezetünkben, megnövekszik a vérnyomás, többlet oxigénnel látja el a légzőszerveket, és még számos testi funkció jelenik meg, melyek mind azt szolgálják, hogy mielőbb kikerülhessünk a vészhelyzetből. Ez az állapot normális esetben csak rövid ideig – a stresszhelyzet ideje alatt – áll fent.

Amint a vészhelyzet elmúlt, a szervezetünk visszarendeződik a normál állapotba, ahol a paraszimpatikus idegrendszer a szervezet nyugalmi állapotát visszaállítja. Fontos is, hogy ez megtörténjen, ugyanis ez a reakció olyan, mint amikor az autóban padlóig lenyomjuk a gázpedált előzéskor. Ahogyan az autót is igénybe veszi egy ilyen manőver, úgy a testünket is, tehát a cél az, hogy minél hamarabb kikerüljünk a vészhelyzetből, vagyis reagáljunk.

Elfutunk vagy harcolunk?

Témánk szempontjából azt mondhatjuk, hogy azok, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak a klímaváltozásról tudomást venni vagy tagadják azt, ők futással reagálnak. Akik pedig egyéni vagy közösségi szinten igyekeznek változást előidézni, ők harcolnak. Pszichés szempontból mindegy melyiket választjuk, a vészhelyzetre reagáltunk és a szorongás enyhül.

Amikor benne ragadunk a vészhelyzeti állapotban, és huzamos ideig fennáll testünk szimpatikus idegrendszeri működésének dominanciája, akkor már tartósan kitesszük szervezetünket egy kóros működés lehetőségének. Ilyenkor a test folyamatosan készenléti helyzetben van, teljes fókusszal a jelen helyzetre és a környezetére, az azonnali reakció érdekében. Ebben a túlpörgetett állapotban pedig többek között az alábbi tüneteket fogja mutatni: szapora szívverés, remegés, izzadás, légszomj, alvászavarok, emésztési problémák, hányinger, hasmenés, szúró érzetek, stb.

Ezek olyan mentális és fizikai tünetek, melyek esetében érdemes mélyre ásni, és – akár szakember segítségével – megvizsgálni a szorongás mögött rejlő alapvető, mélyben húzódó okokat. Valójában valamennyi szorongás mögött egyetlen biológiailag huzalozott félelem áll, ez pedig a saját testünkre vonatkoztatott halálfélelem, mely külön figyelmet érdemlő téma. A megoldás tehát, ha így vagy úgy, de reagálunk.

Mit tehetünk a klímaszorongás enyhítéséért?

A struccpolitikát is választhatjuk, amikor úgy teszünk, mintha nem lenne probléma. Elkendőzzük a valóságot, bagatellizáljuk annak fontosságát, vagy egyszerűen illúziókat gyártunk annak realitását illetően. Ez is hatékonyan tud működni, sokan élnek is vele, mely azonban csak rövid távon, akut helyzetekben működőképes. Hosszú távon – mint láthattuk – nem kifizetődő, és főleg nem szolgálja az egészségünket.

A legjobb és leghatékonyabb módja a klímaszorongásunk kezelésének, ha aktív cselekvésbe fogunk. Ezt elkezdhetjük kis lépésben a saját életünkben (szelektív hulladékgyűjtés, fogyasztás mérséklése, belföldi nyaralás a tengerentúli helyett, stb.) vagy egy közösséghez kapcsolódva.

fotó: zoranzeremski

A közösségi létnek ugyanis számos pozitív hatása van akár pszichológiai, szociológiai, gazdasági tekintetben. Közösségben tudunk a legjobban hatni a világra. Társas kapcsolódási igényünket tudjuk benne kielégíteni, cselekvésre motivál, elköteleződést és szervezettséget tanulunk általa, felelősségvállalásra sarkall mások iránt, és a közérzetünkre is pozitív hatással van, melyek együttesen segítik személyiségfejlődésünket.

Hogyan segít a jógikus életmód és az Istenbe vetett hit?

Amennyiben következetesen törekszünk követni a jógafilozófia életelveit, akkor elmondhatjuk magunkról, hogy egyéni szinten eleget teszünk a problémák enyhítéséért. A vegetáriánus életmód, az érzékek szabályozása, a felhalmozás kerülése, a tisztaságra való törekvés, az igazmondás, becsületes, erkölcsös életmód, és az Istenre bízott élet mind olyan elvek, melyeket ma mindenkinek követnie kellene. A mai társadalmunkra jellemző vallástalanság, az érzékkielégítést végső célnak tekintő életvitel azonban a fentebb ismertetett természeti katasztrófákhoz, társadalmi egyenlőtlenségekhez, háborúkhoz, és az egymás iránti együttérzés hiányához vezetnek el.

A világot és benne a Földet is Isten teremtette, és használati utasítást is adott hozzá, amely minden nagyobb vallás szentírásaiban fellelhető. Az embernek adta azt a jogot és feladatot, hogy jó gazda módjára, kellő gondossággal bánjon vele, minden élőlény jólétén fáradozva és békét teremtve rajta. Ez mindannyiunk felelőssége.

Amennyiben ezt el tudjuk érni egyéni életünkben és közösségeinkben (család vagy tágabb közösség), annak karmatisztító hatása van, tehát a fent említett negatív hatások elkerülhetnek minket. És ha még ez sem ad megnyugvást, akkor tartsuk észben, amit Srí Krisna mond a Bhagavad-gítában: mi nem ez a test vagyunk, hanem örökkévaló, elpusztíthatatlan lelkek.

„A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el.” Bhg 2.20.

Tehát bármi is történjék is ebben a fizikai világban, az az örök lélekre nincs hatással. Ránk, mint lélekre, egyedül a tetteinknek van hatása, melyeket, ha Isten törvényeivel összhangban, az Ő kedvére és megelégedésére hajtunk végre, akkor az életünk (a jelenlegi és a következő is) tökéletes lesz, és akkor mindennemű szorongás és stressz ismeretlen fogalmak lesznek számunkra.

[1] https://hu.met.com/hu/mind-the-fyouture/mindthefyouture/klimaszorongas/
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Otthonunk_(film)
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Fight-or-flight_response

Borítókép: GaudiLab