Jógainterjú Kovács Klaudiával

2022. 05. 13. | Jógainterjúk

Szerző: Jógapont
 

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola idén hatodik alkalommal hirdette meg a példamutató jógaoktatók elismerésére alapított, országos Jógarádzsa Kiválósági Díjat, valamint a Jógarádzsa Közönség Díjat. A Jógarádzsa Közönség Díjának odaítélése még hátra van, a jelöltekre a jógás társadalom tagjai szavazhatnak 2022. június 18-ig.
Ez alkalommal a Közönség Díjra jelöltek közül Kovács Klaudia Éva mesél egy kicsit magáról. Kérlek, fogadd szeretettel Klaudia inspiráló, személyes jógatörténetét!

– Mikor és hogyan találkoztál először a jógával?

2011-ben elkezdett foltokban hullani a hajam, végül egy éven belül elvesztettem a teljes hajkoronámat. Fél évig valódi érzelmi hullámvasúton utaztam, nőként nehezen éltem meg ezt az állapotot; ekkor fordultam először az agykontroll és a pránanadi felé, aztán miután vegetáriánus lettem, a jógafilozófiai tanítások és ászanák kerültek érdeklődésem középpontjába. Tulajdonképpen ez a „rejtélyes” állapot mozdította elő csodálatos belső utazásomat.

– Melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötted, hogy jógaoktató lesz?

Gerincjóga órákat látogattam heti egyszer Kaposváron, de hamarosan úgy éreztem, hogy ennél sokkal többet szeretnék tudni az ászanákról, szívesen megismerném az ászanák neveit, hatásait, a pránájáma technikákat, a jógaszentírásokban örömmel elmerülnék. Éreztem, hogy a foglalkozások nyugalommal, békével, pozitív életszemlélettel töltenek fel és nekem erre szükségem van. Így 2013 karácsony szentestéjén az otthoni jóga gyakorlásom közben, már a negyedik várandósságom alatt született meg a végleges döntés, hogy jógaoktató leszek.

– Kit tekintesz mesterednek?

Kapisinszky Judit lénye, bölcsessége, szeretete, alázata, önzetlensége, a precizitása folyamatosan itt van velem, miközben tanítok, mintha a főiskolai évek után, továbbra is fogná a kezem és súgna, vezetne. Nagyon nagy szeretettel és tisztelettel, mosollyal a szívemben gondolok rá. Végtelenül hálás vagyok a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF) minden kedves tanárának- őket szintén a mestereimnek tekintem -, akik valaha is tanítottak engem és segítettek nemesebb, jobb emberré válnom.

– A jóga mely elemeit gyakorlod?

Napi rendszerességgel a pránájáma technikákat és a meditációkat gyakorlom, heti 2-3x hosszabb ászanázást is beiktatok. A hét többi napján csak 2-3 ászanát veszek fel – egy pózt percekig kitartva, miután alaposan megfigyeltem magam és tudatosítottam, hogy mire is van szükségem, milyen állapotban vagyok, hol vannak blokkjaim, hol érzek akadályokat az energiaáramlásban. A jóga erkölcsi tanításait naponta olvasgatom, valódi lelki táplálékot nyújtanak a nehézségekkel, kihívásokkal, hullámvölgyekkel tarkított időszakokban is.

– Hogyan tudod beépíteni a hétköznapjaidba a jógát?

Törekszem arra, hogy folyamatosan jógázzak. Ha épp nem fizikailag gyakorlom a technikákat, ászanákat vagy meditációt, akkor úgy végzem a munkámat és a mindennapi cselekedeteimet, hogy Istennek felajánlom, ezáltal odaadóbb hangulatba kerülök és a szívem is tisztul. Ehhez még jógaszőnyegre sincs szükség. A munkám és a négy fiam körüli teendők határozzák meg, hogy mikor érkezem meg a jógaszőnyegemre is, de nem múlik el nap anélkül.

– Mit ad neked a jóga?

A jóga eleinte kapaszkodót, vigaszt, stabil támaszt nyújtott számomra a haj nélküli állapot elfogadásában. Aztán szép lassan átalakította az életemet, rájöttem, hogy minden, amit keresek, ott van bennem, és csak fel kell szabadítanom. Nem telt el sok idő, és a jóga életmódként, életformaként beölelte a gondolkodásomat, a táplálkozásomat, a mozgásomat és a valódi szabadág érzésével, bátorsággal, erővel, hittel és Isten szeretettel ajándékozott meg.

– Melyik a kedvenc ászanád? És miért?

A csípőnyitó és mellkasnyitó pózok igazán felszabadító, érzelmileg kiegyensúlyozó hatásúak számomra, azonnal érzem jótékony hatásukat. Ha mégis ki kellene emelni közülük párat, talán az egyik a Hanumánászana (spárga), a másik a Csakrászana (híd) lenne, de egyensúlyba kerülök a Sírsászanától (fejenállás) is, amiben szeretek hosszú időt eltölteni. A fejenállástól letisztult és nyugodt lesz az elmém, fizikailag és mentálisan stabilabb.

Ha egyszerűen leülök Padmászanába (lótuszülés) vagy lefekszem Savászanába, egy pillanat alatt megérkezik a tökéletes ellazulás, elengedés érzése is, hiszen a kitartó, hosszú ideig fenntartott, rendszeres gyakorlással az elmém, a testem megtanulta, hogy ilyenkor mi a feladatuk. Elég 10 perc és teljesen újjászületek, feltöltődöm energiával, életszeretettel.

– Van olyan ászana, ami nehézséget okoz?

Az adho-mukha-vriksászana (kézenállás). Falnál 2 percig ki tudom tartani, azonban fal nélkül max. 7 másodpercig. Ez volt a legtöbb idő, rendszerint átbillenek innen hídba. Nem sikerült még ráéreznem, pedig már oly sokat gyakoroltam és olvastam a technikájáról, ráadásul nagyon szeretek fordítva lenni, más nézőpontból tekinthetünk a világ történéseire.

– Mik a jövőbeni céljaid a jógaoktatással?

A szívemhez legközelebb a pránájáma gyakorlatok és a jóga nidrá tanítása áll. Szeretném a jövőben még szélesebb körben tanítani ezeket, még hangsúlyosabban felhívva a figyelmet a jelentőségükre a mai rohanó, hajszolt, stresszel teli világunkban. Nem csak az életminőség, a vitalitás javul, de az élettartam is megnő, ha a pránájáma technikákkal szabályozzuk a légzést, fokozzuk az energia felszívódását. A jógik és risik is megfigyelték a természetet: azok az állatok, amelyeknek lassú a légzésritmusuk (elefántok, kígyók, teknősök…), hosszú ideig élnek. Az emberek többsége viszont kapkodva, helytelenül lélegzik. Lelkesedésemet tovább fokozza, hogy csupán ezekkel a technikákkal számtalan szép eredményt értünk el különböző, súlyos panaszok, egyensúlytalanságok esetén. Szoktam mondani tréfásan, hogy amíg a légzésünk nincs rendben, ne vágjunk bele egyéb terápiákba, mert csak pénzkidobás lesz. Szerintem túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az mindennek az alapja.

Céljaim között szerepel továbbá ősztől egy „jógaiskola” létrehozása gyerekeknek két korcsoportban, jelenleg a munkafüzeten dolgozom. Bízom benne, hogy minden égi támogatást megkapok ehhez a feladathoz.

– A jóga mely területén szeretnél még fejlődni?

A jóga minden területén szükséges fejlődnöm. Kritikusan szemlélem magam, hosszú még az út, sokat kell tanulnom, gyakran úgy érzem, hogy az én tempómmal több élet is kevés ehhez. Ugyanakkor hálával telt a szívem, hogy abban a kegyben részesültem, hogy ezen az időnként rögös, de csodálatos belső ösvényen lépkedhetek előre. Ezt a benső elégedettség érzést nem cserélném el semmire.

– Mit üzennél azoknak, akik még soha nem próbálták ki a jógát?

A jóga hatalmas eszköztára mindenkinek számtalan lehetőséget nyújt, hogy életminőségén, közérzetén javítson- vallástól, kortól, nemtől, alkattól függetlenül. A jóga tulajdonképpen az emberrel átfogóan foglalkozó ősi tudomány, segítséget nyújt az öngyógyításban és a lelki önmegvalósításban egyaránt; a testet, az elmét, a lélegzetet és a tudatot szerves egésszé hangolja össze, amelynek eredménye a testi-lelki egyensúly. A jógával a minket érő stressz következményei a minimumra csökkenthető, az idegrendszert is rugalmassá teszi, nem csak a testet. Érdemes e tudásból meríteni és egy jógaoktató segítségét kérni, csak a javunkra válhat.

B.K.S. Iyengar úgy fogalmazott, hogy a jóga segít a középpontunkba kerülni, ami azt jelenti, hogy a befelé irányuló tudatosság eléri a test minden sejtjét és szövetét.
A jóga mindenkié.

 

Biztosan téged is lelkesítettek Klaudia szavai!

Ezzel az interjúsorozatunk végére értünk. Akkor hát, szavazni éri!
A két kategória díjazottaival pedig az ünnepélyes átadón, a VI. Tradicionális Jógaiskolák Fesztiválján találkozhatsz majd 2022. június 19-én, Budapesten.

Ajánlott cikkek

Ajánlott tanfolyamok

Kiadványok